A magyar gazdaság 2023-ban elhúzódó recessziós állapotba került, miközben az infláció az év végére jelentősen lecsökkent. Nagyon kedvező fordulat történt a külső egyensúlyban, de az államháztartási hiány még növekedett is 2022-höz képest. A GKI nem változtatott a 2024-re 2-2,5 százalékos növekedést váró prognózisán. Inflációs előrejelzését viszont 5,5 százalékra csökkentette. A decemberben gondoltnál magasabb (5%) a várt államháztartási hiány, s kisebb a magyar gazdaság finanszírozási képessége (1,5% körüli). A gazdaságpolitikában ugyanis a hangsúly a növekedés serkentésére kerül. Ettől a költségvetési források hiánya és a bizonytalan kereslet miatt csak korlátozott többletnövekedés várható, miközben inflációs hatású, s akadályozza az egyensúly javítását.
Gazdaságpolitika – nincs új stratégia. A kormányzat szerint a magyar gazdaságpolitika kihívásai külső okokra vezethetők vissza. Így továbbra sem kerül sor új gazdasági stratégia kidolgozására az elhibázott újra iparosítási program helyett. A kormány erősen beszűkült mozgástere, növekedés-serkentő és egyensúlyjavító céljai ütközése következtében a gyakorlatban visszatér egy moderált inflációs gazdaságpolitikához.
Fogyasztás – 2%-os bővülés várható. A keresetek 11%-os és az infláció 5,5%-os emelkedése mellett a reálkeresetek 2024-ben bő 5%-kal emelkedhetnek. A nyugdíjak reálértéke az év eleji emelésnél (6%) várhatóan kissé alacsonyabb infláció miatt mintegy 0,5%-kal emelkedik (nyugdíjprémium kifizetését a szinte biztosan 3,5% alatt maradó GDP-növekedés nem teszi lehetővé), a vállalkozói jövedelmek és szociális juttatások reálértéke viszont inkább csökken. Így a reáljövedelem mintegy 3%-kal, a vásárolt fogyasztás ennél kissé kevésbé (2,5% körül) bővül.
Beruházás – 2%-os csökkenés valószínű. A kormányzat az idei évre is kilátásba helyezte az állami beruházások visszafogását. A beérkező EU-transzferek várhatóan nem, vagy alig haladják meg a tavalyi 2 milliárd eurót. Az üzleti szektor beruházásainak serkentését a költségvetés forráshiánya, az erőltetett kamatcsökkentés káros következményei és a beruházási döntések kockázatai egyaránt behatárolják.
Reálfolyamatok – 2023-ban a mezőgazdaság mentette meg a még sokkal nagyobb visszaeséstől a magyar gazdaságot, 2024-ben egyelőre nem látszik igazi húzóerő. Január végén az ipar és az építőipar rendelésállománya 15-16%-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Az iparban a konjunktúra második félévi javulása élénkülést (4% körüli növekedést) hozhat, az építőiparban azonban idén további, 2% körüli visszaesés várható. A vásárlóerő növekedésével a kiskereskedelmi forgalom 3%-kal bővül. 2024-ben az áruforgalmi többlet 12,5, a szolgáltatási aktívum 13 milliárd euró körül lesz, ami csak szerény javulás. A foglalkoztatás 0,2%-kal emelkedik, de éves átlagban a munkanélküliség is kissé, 4,2% körülire nő.
Államháztartás – a választások után felerősödik a megszorítás, idén elindul a túlzottdeficit-eljárás, igaz, még szankciók nélkül. A deficit 6,5%-ról 4,5%-ra csökkentése mellett a kamatkiadások GDP arányában mintegy 0,5 százalékpontos emelkedését is ki kell gazdálkodni. Ez az elsődleges egyenleg legalább 2,5 százalékpontos csökkentését, vagyis megszorító lépéseket igényel.
Infláció, kamat, árfolyam – az inflációcsökkenést emelkedés, a kamat esését megtorpanás követi, a forint gyengülésére lehet számítani.
