A mostani számításaink a PR-ügynökségi piacot 19 milliárd forint körülire becsülik, ami növekedés az előző évhez képest, ennek egy részét viszont megeszi az infláció – mondja Sztaniszláv András. A Magyar Public Relations Szövetség elnökét nemrég a londoni székhelyű ICCO interimvezetőjévé választották. Az új kihívásokról, a PR stratégiai szerepéről és a szakma megítéléséről beszélgettünk.
- A londoni székhelyű ICCO interim CEO-ja lettél. Mit kell tudni erről a szervezetről? Mennyire fontos szereplője a nemzetközi PR-életnek?
- Ez a világ talán legnagyobb olyan PR-szövetsége, amelynek a tagjai az ügynökségek és az azokat tömörítő nemzeti szervezetek (ilyen például a MPRSZ). Részt veszünk a piacunkat érintő szabályozási kérdésekben, van minőségbiztosítási tanúsítványunk, évente egy európai és egy globális konferenciát szervezünk, van három díjunk (az ICCO Global Awards, a NextGen és az egyetemistáknak szóló), kiadjuk a World PR Reportot és jó néhány ajánlás segíti a szakmai munkát.
- Mi lesz a feladatod a következő években? Mi a célod?
- A PR szerepe láthatóan növekszik a világon mindenhol, az ICCO pedig szeretne élen járó szolgáltatásokkal hozzájárulni az ügynökségek sikeréhez. A szervezet vezető testülete arra kért fel, hogy felkészítsem az ICCO-t egy magasabb színvonalon való működésre a tagság bővítésével, a szolgáltatásokkal, nagyobb nemzetközi projektekben való részvétellel. A Magyar PR Szövetséghez hasonlóan itt is három területre fókuszálok: a szakmafejlesztési projektek (például most van egy közös globális kampányunk a UNDP-vel), a tagságnak való szolgáltatások és a szervezet belső működésének fejlesztése.
- Itthon is kijöttek a PR-piacra vonatkozó tavalyi adatok. Mit mutatnak ezek a számok?
- A mostani számításaink a PR-ügynökségi piacot 19 milliárd forint körülire becsülik, ami növekedés az előző évhez képest, ennek egy részét viszont megeszi az infláció.
- Mik a legnagyobb kihívások, amikkel szerinted szembe kell néznie a PR-nek?
- A technológia fejlődése az egyik, a különböző válságok, a geopolitikai helyzet a másik és szerintem az utánpótlás, a jó szakemberek toborzása, megtartása, fejlesztése a harmadik nagy terület, ami kihívást jelent.
- Milyen most a megítélése itthon ennek a szakmának?
- Szerintem egyre jobb: sajnos a válságok (Covid, klímaváltozás, háborúk) sok szervezet számára tudatosították a kommunikáció fontosságát. Emellett mind a vállalati, mind az ügynökségi PR-csapatok sokat fejlődtek a társterületeken (digitális, közösségi média, influenszerek, kreatív tartalomgyártás), így már jóval komplexebben tudják szolgálni a megbízók érdekeit. Bízom benne, hogy az MPRSZ munkája, a sok együttműködés más szereplőkkel, az aktívabb tagság is hozzájárult ahhoz, hogy a szakmánk megítélése javult az elmúlt években.
- Mindenkit érint a munkaerőhiány. Itthon is szembe kell nézni azzal, hogy most nem olyan könnyű megtalálni a megfelelő dolgozót?
- Igen, az ICCO-ban is látom, hogy ez a világ pontján mindenhol az ügynökségek egyik legnagyobb kihívása. Az MPRSZ-ben is felismertük a problémát, szerveztünk róla kerekasztal-beszélgetést, április végén egy kétnapos konferenciát tartunk, és bízom benne, hogy nemzetközi képzési programot is el tudunk indítani az idei évben. A társszakmákkal és a szaksajtóval közösen is úgy látjuk, hogy ez általános probléma, így többféle fronton próbálunk majd beszélni a kérdésről, illetve bemutatni, hogy miért jó a mi szakmánkban dolgozni.
- Izgalmas lesz az idei év: a politikai életben EU-s parlamenti és önkormányzati választások, a sportban Eb és olimpia. Jól jön ez most a PR-nek?
- Minden olyan esemény, amely szélesebb társadalmi rétegeket mozgat meg, kedvez a PR-szakmának. Mi igyekszünk átlátni az összefüggéseket, megérteni az érintettek érdekeit, elvárásait, felhívni a figyelmet a szervezeti döntések várható hatására, és ezek alapján stratégiai tanácsokkal ellátni a megbízókat, legyen az kormányzati, for- vagy nonprofit szereplő.
Az interjú teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvasható.
