A Digiméter idén már negyedik alkalommal mérte fel a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) digitalizációjának szintjét. A főindex értéke százas skálán mérve 40 lett – ugyanez az érték 2020-ban és 2021-ben is 40 volt, 2022-ben pedig 41 – így kijelenthető, hogy továbbra sem látszódik érdemi változás a magyar vállalatok általános digitalizáltsági fokában. A korábban is legfejlettebbnek bizonyuló pénzügyi terület tovább érett, a többi index azonban nem tudott felzárkózni mellé, annak ellenére, hogy több részterületen is tapasztalható némi javulás.
A Digiméter2020, 2021, 2022 után készítette el újból a felmérést, az adatok összehasonlíthatósága érdekében a már megszokott módon közel 50 kérdéssel, 6 területen vizsgálta a cégek digitalizációját (Digitális jelenlét, Digitális mindennapok, Vállalkozásvezetés, Értékesítés és marketing, Digitális pénzügyek, Informatikai biztonság). A telefonos adatfelvétel 2024 februárjában zajlott, a 600 cégből álló, többszörösen rétegzett minta reprezentálja a hazai kis-és középvállalkozásokat, az 5-249 fős és a 10 millió – 18 milliárd forint közötti árbevételű cégekre vonatkozóan.
A hat alindex tekintetében tovább nőttek az egymáshoz viszonyított különbségek: az eddig is élen járó Digitális pénzügyek jelentős fejlődést tudott produkálni, míg a korábban is sereghajtó Értékesítés és marketing visszaesést mutat a korábbi mérésekhez képest. A fő- és alindexek szintjén sok esetben látható mozdulatlanság, mely helyenként szignifikáns fejlődés, illetve visszalépés elegyéből adódik egy-egy tényező mentén.
Digitális jelenlét (39)
Csökkent azon vállalkozások aránya, amelyek rendelkeznek honlappal és/vagy webáruházzal (összességében a kkv-k 72 százalékának van honlapja – ez visszalépésnek tekinthető a 2022-ben mért kiemelkedő 79 százalékhoz képest). A 2022-es visszaesés után jelentősen növekedett viszont azon cégek aránya, amelyek rendelkeznek Google Cégprofillal (34%), a tartalmát azonban lényegesen ritkábban tekintik át, mint a 2022-es felmérés alapján. A fiókkal rendelkezők közel kétötöde (37%) csak alkalmilag, szükség esetén néz erre rá.
Digitális mindennapok (42)
Összességében csökkent a vállalati szervert használó cégek aránya, azonban míg 3 éve feleannyian alkalmaztak felhő-alapú verziót, addig mostanra kiegyenlített a fizikai és a felhő-alapú szerverek használati aránya. Növekvő tendencia látszódik a cégek számára fejlesztett saját mobilalkalmazások használatában, bár az arány továbbra is alacsony (9%). Tízből három (31%) cégnél a hét legalább egy napján elérhető a home office lehetősége a munkavállalók számára, ami szignifikáns emelkedés a korábbi évek adataihoz viszonyítva. Összességében a munkavállalók 12 százaléka számára nyitott a home office, a budapesti, illetve a szolgáltatás ágazatban tevékenykedő cégeknél átlag feletti arányban dolgozhatnak (részben) otthonról a kollégák.
Vállalkozásvezetés (36)
A vállalatirányítási rendszert használók aránya (35%) a 2022-es kiugrás után visszarendeződött a 2021-es szintre, ugyanakkor valamivel többen alkalmaznak felhőalapú vagy hibrid megoldást, mint a korábbi években. Visszaesett azon cégek aránya, amelyek rendszeresen figyelik a működésük közben keletkező adatokat, hogy azokat később döntéshozáshoz használják fel, ugyanakkor a döntő többség legalább eseti jelleggel rápillant ezekre. A digitális adatkövetés a mesterséges intelligencia alapú fejlesztésekhez is elengedhetetlen lenne. Az adatmonitorozás elsődleges felülete továbbra is az Excel vagy más táblázatkezelő (69%), papíralapú összesítést azonban már csak a cégek negyede (24%) alkalmaz, ami szignifikáns mértékű csökkenést jelent a korábbi évekhez viszonyítva.
Értékesítés és marketing (14)
Az eddigi évek legelmaradottabb alindexének értéke tovább romlott, 2024-ben mindössze 14-es pontszámot elérve. A kkv-k fele egyáltalán nem folytat hirdetési tevékenységet, kétötödük (42%) online hirdet (többségében egyetlen csatornán), 22 százalék pedig offline. Az alindex visszaesését elsősorban az online értékesítés hiánya okozza: a kkv-k ötödénél (20%) csak árajánlat-kérési lehetőség van a weboldalon és mindössze nyolcaduknál (13%) áll rendelkezésre webáruház. Tízből hét cég (70%) egyáltalán nem is értékesít interneten keresztül.
Digitális pénzügyek (65)
Ez az egyetlen alindex, amely szignifikáns emelkedést produkált a legutóbbi adatfelvételhez viszonyítva – akkor 61, most 65 lett az értéke. Tízből kilenc (88%) vállalkozás vesz igénybe online szolgáltatást a folyószámla-vezető bankjánál, tízből hatan (61%) pedig banki mobilalkalmazást (is) használnak, utóbbi arány jelentős növekvő tendenciát mutat 2021 óta. 2020 óta folyamatosan nő az elektronikus számlát kibocsátó és befogadó cégek aránya is (2020: 44%; 2021: 48%; 2022: 51%; 2024: 67%).
Informatikai biztonság (54)
Az alindex 54 pontja nem jelent változást 2022-höz képest. Minél nagyobb egy cég (létszám és árbevétel alapján), annál komolyabban veszi ezt a területet. A VPN használati aránya (19%) a 2022-es visszaesés után újra emelkedett, az automatikus biztonsági mentést készítő cégek aránya azonban a korábbi növekedés után 2024-re visszaesett, tízből három (29%) cégnél nem készül mentés, vagy nem tudnak róla a kollégák.
Megállni látszik az idő
A Digitális pénzügyek esetében a fejlődést elősegítik a különböző előírások is, míg a többi terület inkább a vállalkozás egyedi döntéseire van bízva (pl. közösségi média jelenlét, távmunka, online értékesítés, mobilalkalmazások használata). Fontos tehát hogy a cégek saját maguk is felismerjék a digitalizációban rejlő versenyelőnyt.
Az eredményeket Pintér Róbert, a Corvinus Egyetem adjunktusa, a Digiméter kutatásvezetője is értelmezte: „A 2022. év végi várakozásunk, hogy a kibontakozó válság erősíteni fogja a hatékonyságot növelő digitalizációt, vágyvezérelt gondolkodásnak bizonyult. A cégek inkább a már korábban bevált – jellemzően nem digitális – megoldásokhoz nyúltak vissza. Magyarországon megállni látszik az idő a kis- és középvállalkozásoknál a digitalizáció vonatkozásában. Egy-két kivételtől eltekintve (például pénzügyi terület, távmunka vagy Google Cégprofil jelenlét) visszarendeződést látni a koronavírus előtt megszokott világba. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy aki most erősít digitalizációban, könnyen versenyelőnyre tehet szert a hazai szereplőkkel szemben. Valamint nagyobb eséllyel lesz képes felvenni a versenyt a hazánkban egyre aktívabb, erősebben digitalizált külföldi szereplőkkel szemben is.”
