Idén egy kicsit a tavalyihoz képest korábban elkezdődött az a Balaton ellenes hecckampány, amelynek főszereplője az extra drága lángos. Ugyanakkor az álhírek már a fagylalt árára is kiterjednek, holott néhány napja a Balaton Fagyija választás kapcsán több cukrász is elmondta, hogy idén mindössze 10 százalékkal (ötven-hatvan forinttal) emelik áraikat. Az egyik szakmai szövetség tanácsadója szerint teljesen "normális", hogy idén már tavaszi szezonban elkezdődött a Balatonnal kapcsolatos álhírek gyártása, hiszen éppen választási kampány zajlik az országban. Ugyanakkor a jelenség nem új, már több tanulmány foglalkozott azzal, milyen hatása van annak, ha a politikusok vagy a konkurens turisztikai régiók álhíreket gyártanak versenytársaikról.
A balatoni turisztikai szakértők azt javasolják, hogy idén a tavalyinál is erősebb kritikával fogadjuk mindazt, amit az interneten olvashatunk. A tudatosabb médiafogyasztásnak köszönhetően, akár olcsóbb is lehet a nyaralásunk. Szerintük a közvélekedéssel ellentétben egyáltalán nem igaz, hogy akkora az áremelkedés, hogy már nem is érdemes elindulni a Balatonra. Inkább csak annyi a változás, hogy jóval tudatosabban kellene készülnünk az utazásra. Az egyik balatoni szálloda vezetője szerint: a téli és a tavaszi szezon mindig nagyon megviseli a nagy szállodákat, mert az állandó költségek ezekben a hónapokban is pont ugyanakkorák, mint a nyári főszezonban. Éppen ezért tavasszal és télen mindig panaszkodnak a hotelek vezetői, hogy " jaj, mi lesz velük az idei szezonban." A 2024-es előfoglalási statisztikák azonban azt mutatják, hogy a főszezon a tavalyi évnél is jobb lehet. A Balatonra kezdenek visszaszállingózni a külföldi turisták, a szállodánkba sok cseh vendég foglalt szállást. Ők nem 3-4- napra foglaltak szobát, ahogy az átlag magyar teszi, hanem két hétre. Ezzel párhuzamosan Dubajból is érkezett több foglalásunk. Ők sem három napra, hanem hetekre lefoglalták prémium szintű szobáinkat - mondta Antal Bernadett az alsóörsi Hotel Laroba értékesítésért felelős vezetője. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az átlagárak az előfoglalási szezonban most még 10-15 százalékkal alacsonyabbak, mint majd az augusztusban lesznek. A szálloda vezetője úgy véli, hogy komoly összegeket spórolhat meg az, aki előre megtervezi és lefoglalja utazását. Jelenleg egyébként az egy főre eső szobaár itt 25.000 Ft alatt van ha a Balatonra utazik, mondjuk egy szerelmes pár. Ebben benne van a félpanziós étkezés is, de természetesen ez az ár 15 százalékkal magasabb is lehet majd főszezonban, amikor már vészesen fogynak a szobák. Antal Bernadett szerint leginkább azok panaszkodnak a balatoni árakra, akik nem terveznek előre, nem járják megfelelően körbe a lehetőségeket.
Van 800 forintos lángos is! Igaz, azon nincs libamáj!
Hasonlóan vélekedik Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke is. Szerinte is a tudatos utazóké a jövő, ők azok akiknek biztos, hogy nem kell lemondaniuk arról, hogy idén is a Balatonon nyaraljanak és megtalálják a pénztárcájuknak megfelelő pihenési módot. Ennek a tudatosabb hozzáállásnak köszönhetően, sokan olyan helyet választanak, amelyek eddig kevésé voltak divatosak, ezeken a településeken olcsóbb a szállás és a szolgáltatások ára kisebb, ráadásul nyugodtabb a légkör is. Sokan újra felfedezik az apartmanok nyújtotta szolgáltatásokat a hotelek helyett és élénkülni látszik a kempingturizmus is. Ők azok a vendégek, akik figyelnek arra is, hogy kevesebbet keljen költeni szórakozásra, ezért a Balatonon az ingyenes események programturizmusa is élénkülőben van. , Ezeket az eseményeket egész évben a Nyitott Balaton akció keretében is népszerűsítik, ez az oka annak, hogy egyre többen látogatják, a szabadtéri koncertek, filmvetítések, túrák és fesztiválok programjait is.
A tudatos turisták egyébként nem dőlnek be azoknak a híreknek sem, amelyek most arról szólnak, hogy csak négyezer forintos lángos kapható a Balatonon, ők tudják, hol kapható a finomság 800 forintért is. Igaz, az előrelátó utazók nem csak fejben aktívak, hanem fizikailag is. Képesek mondjuk felülni egy kerékpárra is csak azért, hogy félórával később egyenek egy jót. - mondta Fekete Tamás. Szerinte egyébként idén már a fagylaltosokat is célkeresztbe állították azok, akik a balatoni utazások ellen kampányolnak. Történik mindez annak ellenére, hogy az idei Balaton Fagyija versenyen induló cukrászok többsége már több helyen elmondta, hogy idén nem lesz nagy árváltozás a nyaralóövezetben. Tavaly az átlagár 550 Ft körül mozgott. idén pedig 600 forintot kell fizetni majd egy minőségi fagylaltért.
A cukrászoknak sem könnyű
A május 10-én megtartott Balaton Fagyija választáson ott volt Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke is, aki a sajtó kérdésére megerősítette Fekete Tamás szavait. Ugyanakkor azt is hozzátette, a cukrászdák egy része küzd a rossz konstrukcióban megkötött energiaszámlákkal, a megemelkedett víz- és csatornadíjak is nehezítik az életet. Ugyanakkor az alapanyagok árának emelkedése szinte már természetese, de a kakaó az, aminek az ára még a világpiacon soha nem látott csúcs elérése után is folyamatosan növekszik. Mindez majd látszani fog a fagyis pultok árlapjain is - mondta a szakember.
Idén korábban kezdődött a hecckampány
Éskovács Péter, a Balatoni Turizmus Szövetség tanácsadója szerint: idén egy kicsit a tavalyihoz képest korábban elkezdődött az a Balaton ellenes hecckampány, amelynek főszereplője az extra drága lángos. Szerinte teljesen "normális", hogy idén már tavaszi szezonban el kezdődött a Balatonnal kapcsolatos álhírek gyártása, hiszen éppen választási kampány zajlik az országban. Éppen ezért idén a tavalyinál is erősebb kritikával kell fogadni mindazt, amit az interneten olvashatunk. Ha mindezt megtesszük, akár olcsóbb is lehet a nyaralásunk idén nyáron. Mint azt a szakértő elmondta: A turisztikai ipar tele van álhírekkel, amelyek félrevezethetik a utazókat és tönkretehetik a nyaralásukat. Ezek az álhírek különböző formákban terjedhetnek, az interneten, a közösségi médiában, sőt még a szóbeszédben is. A dezinformáció turizmusra gyakorolt hatása széles körben elismert és már komoly szakirodalma is van, amely egyetemi előadások, kutatások alapját is képezi. A legtöbb vizsgálat megegyezik abban, hogy az álhírek globális hatást gyakorolnak a vállalkozásokra, és jelentős veszélyt jelentenek a turisztikai ágazatra, amely különösen ki van téve az álhírek hatásának, mivel világszerte emberek milliói által generált és fogyasztott információkra támaszkodik.
Gyakran a külföldi kormányok gerjesztik az álhíreket
Hogy az álhírek mennyire meg tudják keseríteni egy egész turisztikai régió életét, arra Bali az egyik legjobb példa. Itt 2017-ben kitört az Agung-hegy egyik vulkánja. Ez az esemény különösen nagy kihívást jelentett Balin a turisztikai szektor számára. A bizonytalan természeti viszonyok következtében a turisztikai látogatások száma jelentősen visszaesett. Ezt tovább súlyosbította a hírekben terjedő álhír: a YouTube-on keringett egy videó, amelyekben hatalmas lávafolyamok öntötték el a régiót, később kiderült, hogy ez egy másik vulkán kitörését mutatja, de akkor már késő volt, mert a média felkapta a hírt. Az egyik sajtóorgánum még azt is, hozzátette a videó képei mellé, hogy a vulkánkitörés miatt, a kitelepítettek száma elérte a 15 millió főt, míg Bali lakossága akkor még csak 4,2 millió volt. Akkor, az indonéziai Bali sziget kormánya azzal vádolta meg a konkurens régiókat és országokat, hogy álhíreket terjesztenek a szigeten zajló vulkáni tevékenységek veszélyéről, hogy hasznot húzzanak a sziget természeti jelenségekkel kapcsolatos problémáiból - mondta Éskovács Péter.
