Turbulens éveken van túl a rendezvényipar, amely nemcsak hazánkban, de a nemzetközi színtéren is komoly változásokat hozott. A COVID-intézkedések valósággal a földbe állították piacot: 2020-ban az események 80 százalékát kényszerültek lemondani a magyar cégek, az azóta ébredező iparágat pedig már a közel négyszeresére emelkedő szervezési költségek állítják nagy kihívások elé. Közben a közönség igényei is megváltoztak, a konferenciázók valódi értéket várnak a pénzükért, legyen szó szakmai tartalomról vagy networking lehetőségekről, ezt pedig élményalapú és digitális megoldásokkal igyekeznek megteremteni a szolgáltatók. Az üzleti rendezvények palettája még korántsem telített Magyarországon, de ahhoz, hogy a nyugati jegyárak mellé valódi versenyképesség is társuljon, még van mit tanulni – véli Avidor András, a BNI Magyarország üzleti közösség alapító-vezetője.
A napokban robbant a hazai sajtóban az összeállítás, mely szerint tavaly még több mint harmadával volt drágább egy többnapos zenei esemény, mint az azt megelőző évben, hogy idén már némileg mérséklődjön az elmúlt időszak drasztikus emelkedése. A tendencia az egész rendezvénypiacot érinti, ami nagyon megnehezíti a talpra állást, miután a pandémia gyakorlatilag lenullázta az iparágat. „A COVID-visszaesés előtt dinamikusan növekedett az üzleti konferenciák száma Magyarországon, ez a lendület tört meg 2020-ban. Jelenleg nagyjából hetente 30-50 rendezvényre tudna elmenni egy vállalkozó, ezek között találunk iparág- és networking specifikus eseményeket is, melyeknek ráadásul ma már a nemzetközi piaccal is fel kell venniük a versenyt. Ez is begyűrűzik az árszínvonalba, melyért a résztvevők komoly értéket várnak cserébe” – mondja Avidor András vállalkozásfejlesztési és networking szakértő, a BNI Magyarország alapító-vezetője.
Előnyben az offline: a személyes kapcsolódást semmi nem helyettesítheti
Az üzleti rendezvényeket látogatók a borsos jegyárak miatt tehát egyre inkább kénytelenek válogatni, és olyan eseményekbe fektetni az időt, pénzt és energiát, melyek szakmai területre vagy iparágra nézve specifikus tudással és kapcsolatépítési lehetőséggel kecsegtetnek. Ebből adódóan a jövőben várhatóan egyre inkább szűkül majd a konferenciák célközönsége és szinte személyre szabott igényeket kell majd kiszolgálniuk a szervezőknek. „Az egyik legsikeresebb rendezvényfomátumunk a a BNI Origo program, mely kifejezetten iparágspecifikus, és azzal a céllal indítottuk el, hogy közös platformot teremtsünk az adott szegmensben tevékenykedő vállalkozók és cégvezetők számára. Az egyes alkalmak lehetőséget biztosítanak a bemutatkozásra, jó gyakorlatok és aktuális kihívások megosztására, a hasznos tudás mellett pedig nem utolsó szempont, hogy új üzleti együttműködések is formálódnak” – fejti ki Avidor András.
A szakember szerint a növekedés egyik kulcsa továbbra is a profi szakmai networking, a BNI hazai szervezete pedig éppen ebben segíti tagjait, méghozzá nemzetközi tapasztalattal és kapcsolati tőkével felvértezve – mindezt mérhető eredményekkel. Csak 2023-ban közel 50 000 ajánlás született az üzleti közösség rendezvényein, nagyjából 100 milliárd forintos árbevételt generálva. „A másik fontos tendencia ehhez kapcsolódva az élményközpontúság: a COVID-lezárások után óriási igény mutatkozik a szinte fesztiválhangulatot hozó networking eseményekre, mindenki a személyes találkozási lehetőségeket, offline rendezvényeket keresi. A BNI ezen a területen is jól teljesít, órási sikerrel futnak az olyan programok, mint a balatoni vitorlázós üzleti találkozó, melyet idén augusztusban rendezünk, vagy a novemberi Next Stage Camp exkluzív eseményünk Hawaii-on. Egyre inkább igaz, hogy a vállalkozói szférában is a „kellemeset a hasznossal” élményeket keresik” – teszi hozzá.
A jövő konferenciája digitális és fenntartható – és persze szórakoztató
Ha már személyre szabott élmény, a közönségigények kiszolgálásában egyre fontosabb szerepet játszanak a minőséget és a kényelmet támogató digitális megoldások. Ezekben továbbra is a nagy nemzetközi események újításai mutatják az utat, de egyre több innováció gyűrűzik be hazánkba is. A globális networking konferenciákon már a mesterséges intelligencia segít összehozni a hasonló érdeklődésű és üzleti orientációjú résztvevőket, és szinte személyre szabott hírleveleket, információs anyagokat generálva könnyíti meg a szervezők munkáját. A digitális eszközök, valamint az adatalapú applikációk ráadásul azt is lehetővé teszik, hogy szavazásokat, felméréseket készíthessenek, így fontos visszajelzéseket kaphatnak a résztvevőktől a további fejlesztésekhez. Nagy slágernek számítanak a kiterjesztett- és virtuális valóságra épülő megoldások, VR-szemüvegek, de már az okos konferencia badge és persze a digitális névjegykártya is elterjedt.
A komfortos és szórakoztató elemek mellett a rendezvényiparban is fókuszba került a fenntarthatóság, az egyre fenyegetőbb környezetvédelmi aggályok miatt a téma az események tervezésének és szervezésének minden szakaszában meghatározó szerepet játszik. Mindebben persze szintén a technológia az egyik legnagyobb szövetséges, a nyomtatott programfüzeteket helyettesítő kijelzők vagy a korábban népszerű, de gyakran szintén környezetterhelő konferenciaajándékok tudatosabb termékekkel való kiváltása mind-mind hozzájárulhatnak a célkitűzések eléréséhez. Erre szintén a nemzetközi színtéren találunk iránymutató példákat, ugyanakkor a greenwashing jelenség a rendezvénypiacot sem kerüli: a szolgáltatók sokszor emelik ki a környezettudatosságot, azonban a jól csengő üzenetek mögött nem mindig valósul meg a karbonsemlegesség vagy legalábbis a mérsékeltebb környezetterhelés. „Akárhogy is, az iparág hatalmas átalakuláson ment keresztül a pandémia utáni újraindulás éveiben, és a vállalkozói szféra fejlesztése szempontjából is nagyon fontos, hogy az új trendekkel hazai üzleti események is tartani tudják a versenyt” – hangsúlyozza Avidor András, a BNI Magyarország alapító-vezetője.
