A magyar fizikai dolgozók életében egyszerre van jelen az elégedettség és a félelem – állapítja meg a Pannon-Work Zrt. felkérésére készült reprezentatív kutatás. Bár a fizikai dolgozók összességében kedvezőnek ítélték meg a helyzetüket –, az anyagiak kérdésköre fájó pontként jelenik meg az életükben.
A munkavállalók inkább elégedettek a munkájukkal, a munkahelyükkel és a munkavégzés körülményeivel, ugyanakkor egyes területeket illetően mégis negatívan vélekednek – derült ki a Pannon-Work Zrt. 800 fős mintán, fizikai dolgozók körében végzett reprezentatív kutatásából. A fiatalok (18-29 éves korosztály) aránya a kékgalléros munkavállalók egynegyedét (18 százalék) sem éri el, éppen ezért a munkaadóknak kiemelt figyelemmel kell fordulniuk e nagy potenciállal bíró korcsoport felé. A fizikai dolgozók 77 százaléka alkalmazottként, alig több mint egytizedük atipikus formában – vagyis munkaerő-kölcsönzés és egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül – végzi a munkáját. A válaszadók közel fele szak-, míg egyharmaduk betanított munkásként áll foglalkoztatásban.
A kutatásból kiderül az is, hogy az iskolai végzettség jelentősen befolyásolja a foglalkoztatottsági formát, ugyanis az alkalmazottak több mint felét (54 százalék), a vállalkozók közel kétharmadát (70 százalék) a szakmunkások alkotják. Ugyanakkor a munka típusát tekintve a betanított- és a segédmunkát végzők csoportjai egyértelműen felülreprezentáltak az alkalmi jelleggel dolgozók (49 százalék), illetve az atipikus formában foglalkoztatottak között. A kutatás (a 2011-es népszámlálási adatok fényében) a munkavállalói társadalmon belüli átrendeződést jelez, ugyanis a fizikai dolgozók a vártnál nagyobb mértékben (36 százalék) mozdultak el a betanított munka irányába, ami 11 százalékkal magasabb a több mint egy évtizede mért arányuknál. A betanított munkát végző dolgozók elsőszámú felvevő piacát az ipar különböző területei jelentik, tehát a gazdaság más szegmensei – például a mezőgazdaság – munkaadói érdemes a folyamathoz preventív hozzáállással viszonyulniuk és megoldásokat találniuk a szegmensek közötti mozgás lassítására, megakadályozására.
A kutatásból kiderült az is, hogy a kékgalléros munkavállalók döntő többsége (89 százalék) szerint fontos lenne nagyobb figyelmet fordítani a szakmunkások képzésére és utánpótlás kérdésére is. A munkavállalók közel 90 százaléka határozatlan idejű szerződéssel áll foglalkoztatásban.
A bérek kérdése kritikus pontot jelent
A kutatás szerint a válaszadók közel kétharmada (73 százalék) elégedettségét fejezte ki az általa végzett munka változatosságával kapcsolatban. Hasonló arányban (68 százalék) vélekedtek pozitívan a munkakörülményeiket illetően, míg 59 százalék látta biztosítottnak a munkahelyén a szakmai fejlődés lehetőségét. Ugyanakkor – noha a fizikai dolgozók összességében kedvezőnek ítélték meg a helyzetüket –, az anyagiak kérdésköre fájó pontként jelenik meg az életükben. A válaszadók több mint fele (57 százalék) rossznak ítélte a fizetési- és jövedelmi helyzetét, de a döntő többség (79 százalék) összességében is úgy gondolja, hogy anyagilag nem becsülik meg eléggé.
A dolgozók negatív hangulatát jelzi a kutatás által megállapított, a különböző intézményekbe vetett alacsony bizalmi szint is. Egy 5-ös skálán mérve csak a hazai tulajdonban lévő vállalatok haladták meg a 3-as értéket, míg a külföldi tulajdonban lévő cégek, a szakszervezetek, a munkaerőkölcsönzők és -közvetítők, valamint a különböző állami szervezetek mind ezen érték alatt teljesítettek. Miután a bizalom az egyik legfontosabb erőforrás, különös hangsúlyt kell fektetni a már meglévő és leendő munkavállalók transzparens tájékoztatására, releváns információkkal való ellátására.
Veszélyben érzik a munkájukat
A válaszadók több olyan tényezőt is megneveztek – például a külföldi vendégmunkások hazai munkaerőpiacon való megjelenését, illetve a technológia-, a digitalizáció- és a robotika térnyerését – amelyek veszélyt jelenthetnek a munkaerőpiaci pozícióikra. Összességében elmondható, hogy a magyar fizikai dolgozók több mint kétharmada érzi úgy, hogy a külföldi vendégmunkások veszélyeztetik az ő munkaerőpiaci pozícióikat, míg a robotika térnyerését hasonló arányban (67 százalék) értékelték rizikófaktorként. A hangulat javítása érdekében a munkaadóknak nagy hangsúlyt kell fektetnie a transzparens tájékoztatásra, a megfelelő beillesztésre és az integrációs folyamatokra.
A felmérés alapján a fizikai dolgozók közel egynegyede – mintegy minden második munkavállaló – arra számít, hogy valamilyen ok miatt elveszíti a munkáját. A legnagyobb mértékben (35 százalék) a segédmunkát végzők gondolják azt, hogy például elbocsátás vagy a foglalkoztató cég megszűnése miatt munkanélkülivé válik.
Az álláskereső munkavállalók számára kiemelkedően fontos szemponttal bír, hogy mennyire nehéz vagy könnyű elnyerni egy új álláslehetőséget. A kutatás alapján szinte azonos arányban vannak, akik szerint könnyű (53 százalék) és akik szerint kifejezetten nehéz (47 százalék) elhelyezkedni. Az álláskeresés terén viszont erősen támaszkodnak az internetben- és a személyes kapcsolatokban rejlő lehetőségre is: több mint kétharmaduk használná az internetes keresést és a különböző online állásportálokat, míg a válaszadók több mint fele a barátok, ismerősök, illetve a szűkebb és tágabb családokhoz, míg 38 százalékuk a munkaerőkölcsönző cégekhez fordulna az új állás reményében. Összességben is elmondható, hogy a válaszadók döntő többsége (88 és 90 százaléka) az internetet és az online médiát, illetve a közösségimédia-platformokat részesíti előnyben az új álláslehetőségek keresése során.
