A jelenlegi pályakezdők úgy érzik, hogy az iskolapadból kilépve még nincsenek megfelelően felkészülve a munkaerőpiacon való helytállásra, ráadásul rosszul mérik fel, hogy mit várnak el tőlük egy állásinterjún, vagy akár a munka megkezdésekor. Mindeközben a munkáltatók alulértékelik azoknak a tényezőknek a jelentőségét, amelyek miatt vonzóvá válnak a fiatalok számára – derül ki egy új, reprezentatív kutatásból.
1600 munkavállaló megkérdezésével közös, országos kutatásban vizsgálta meg a hazai McDonald’s és a Profession.hu, hogy melyek jelenleg a pályakezdő fiatalok előtt álló legnagyobb kihívások, igazak-e a Z generációval kapcsolatos előítéletek, és miben látják másnak a többihez képest ezt a korcsoportot a munkáltatók. Az eredményeket elsőként a Business Fest konferencián mutatták be.
Máshogy látják a mai pályakezdők lehetőségeit az idősek és a fiatalok
A jelenlegi pályakezdők között sokan úgy érzik, hogy nehezebben találnak munkát (46%) és több elvárással szembesülnek az első munkahelyükön (42%), mint az idősebb generációk. Utóbbiak közel sem érzik úgy, hogy ez így lenne, sőt, szerintük a fiatalok tudatosabban keresnek állást és jobb a fizetésük is, mint nekik volt a saját karrierjük kezdetén. A válaszadók kortól függetlenül egyetértenek abban, hogy a Z generáció tagjai sokkal könnyebben mondanak fel egy állásból, ha nem tetszenek nekik az adottságok, mint az idősebb generációk tagjai.
„A pályakezdők motivációjának megértése érdekében fontos látni, hogy a korábbi generációkhoz képest kitolódott a szülői házból való elköltözés időzítése. Jelenleg Magyarországon átlagosan 27 éves korban költöznek el otthonról a fiatalok, ami sok esetben azt jelenti, hogy az alap megélhetési és így biztonsági szükségletek addig biztosítottak. Tehát ebben az időszakban olyan igények kapnak nagyobb fókuszt, hogy gyűjtsenek valamire, vagy jól érezzék magukat egy munkahelyi közösségben. Ha pedig nem érzik jól magukat, vagy szeretnének tapasztalatot gyűjteni máshol, akkor könnyebben váltanak, hiszen a biztonsági háló lehetőséget ad erre” – mondta el a kutatás eredményeiről Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.
A mai pályakezdők leginkább valamilyen rövidebb távú cél miatt vállalnak munkát, legtöbben gyűjtenek egy tárgyra, szolgáltatásra (43%), vagy költőpénzt szeretnének (39%). Ezzel szemben az idősebb generációk jelentős többsége a megélhetését biztosította (58%) az első keresetéből. Mindegyik korosztálynál jellemző, hogy az első munkahelyükön ismerősökön, vagy barátokon keresztül helyezkedtek el, de abban is egyetértenek, hogy a legtöbb lehetőséget az állásportálokon lehet megtalálni.
A valóságban nem azt várják egymástól a pályakezdők és a munkáltatók, mint amit gondoltak volna
A kutatás egyik legérdekesebb tanulsága, hogy létezik egy alapvető félreértés a munkavállalók és a munkáltatók között: a fiatalok számára az az egyik legvonzóbb egy munkahelyben, ha ott „jófej” kollégákkal, jó csapatban dolgozhatnak. Ennek a szempontnak a fontosságát – az adatok alapján – a munkaadói oldal ugyanakkor alulbecsüli. Természetesen sokat számít a fiatal generációnak is a jó fizetés és a béren kívüli juttatások, de nem olyan döntő súlyúak, mint azt feltételezik róluk.
Hasonló a helyzet az állásinterjúk kapcsán is, amelyre a legtöbb pályakezdő stresszesen érkezik, mert úgy gondolják, hogy a cégek sok más mellett magabiztosságra (70%), munkatapasztalatra (69%), szakmai felkészültségre (65%) és jó megjelenésre (62%) számítanak tőlük, miközben a másik oldalon ezek helyett sokkal inkább érdeklődő hozzáállást és releváns kérdéseket (62%) várnának az interjúztatók.
„A Z generáció látványosan belépett a munkaerőpiacra és ez azt is magával hozta, hogy a vállalatoknak alapjaiban át kellett gondolniuk a toborzási, kiválasztási és onboarding folyamataikat. Hiszünk abban, hogy nemcsak a saját, hanem a hozzánk érkező fiatalok elvárásait is figyelembe kell vennünk ezek megtervezésekor, miközben érthetően, nyitottan kommunikálunk velük” – mondta el Horváth Andrea, a hazai McDonald's éttermeket üzemeltető Progress Étteremhálózat Kft. HR igazgatója.
A különböző elvárások a munkakezdésben is jelen vannak: a fiatal pályakezdők úgy gondolják, hogy mindenben meg kell felelniük, de elsősorban szorgalmasnak, megbízhatónak és rugalmasnak kell lenniük, miközben gyorsan beletanulnak a feladataikba és a csapatmunkába. Ezzel szemben a munkáltatók szerint elég, ha megbízhatóak, tudnak csapatban dolgozni és nyitottak.
Kreatívabbnak, de kevésbé megbízhatónak látják a fiatalokat a munkáltatók
A munkaadók úgy látják, hogy az álláskeresés szakaszában sokkal jellemzőbb a 22 éven aluliakra, hogy párhuzamosan több állást is megpályáznak és gyorsabbak a kommunikációban. Amikor pedig az állásinterjúra kerül sor, akkor nyitottabbak, tudatosabbak az elvárásaikban, többet kérdeznek, érdeklődőbbek és kreatívabbak is, mint az idősebb generációk tagjai.
A munkában egyértelműen kreatívabbnak (36%), érdeklődőbbnek (32%) és magabiztosabbnak (26%) írják le a fiatalokat a munkáltatók, de a megbízhatóságban (4%), hosszú távú elköteleződésben (4%) és szorgalomban (9%) már sokkal kevésbé pozitív az általános vélekedésük. Emellett az a tapasztalatuk, hogy jellemzőbb rájuk, hogy nem állnak munkába, hiába fogadták el az állásajánlatot (55%) és nagyobb arányban hagyják ott a munkahelyüket az első hónapokban (58%).
Mi készít fel a munka világára?
A mostani pályakezdők alig több mint fele érzi úgy, hogy a szakiskola, középiskola vagy a felsőfokú oktatásban eltöltött idő után már felkészülten lépnének a munkaerőpiacra, vagy kellőképp tisztában lennének az elvárásokkal. Leginkább a mentális függetlenségüket támogató ismereteket/személyes kompetenciákat, soft skilleket hiányolják: hogyan álljanak ki magukért, hogyan kezeljék a konfliktusokat, hogyan merjenek visszakérdezni vagy hogyan kérjenek segítséget másoktól. Ezt erősíti meg az a tény is, hogy az idősebb munkavállalók leginkább a konfliktuskezelés és a beilleszkedés képességét hiányolják belőlük.
A pályakezdők nehézségeit az ország egyik legtöbb fiatalt foglalkoztató rendszere is látja – ezért indította el 2021-ben a McDonald’s, a United Way Magyarország szakmai támogatásával a Pályakezdők Foglalkoztatásáért elnevezésű programját, melynek célja, hogy az ország kevésbé fejlett régióiban a helyi civil szervezetek segítségével készítse fel a hátrányos helyzetű fiatalokat a munka világára.
