A tavalyi évet követve, az AVON szépségipari nagyvállalat idén is közzétette a szépség jövőjéről szóló globális kutatásának 2024-ben mért eredményeit. A 7 különböző piacon, több mint 7000 nő megkérdezésével, valamint az AVON szakértői és bőrgyógyász bevonásával készült Future of Beauty jelentés elsősorban a nők bőrápolási döntéseire ható kulturális, gazdasági és társadalmi változásokat vizsgálja és világít rá a bőrápolási trendek nemzetközi alakulására.
Egészség VS. fiatalság
Már az AVON két évvel ezelőtt zajlott Power in Ageing kutatásából is kirajzolódott a pandémia hosszútávú hatásának dedikált trend. 2022-ben a megkérdezett nők fele egyetértett azzal, hogy a világjárvány ráébresztette őket arra, hogy az egészségük fontosabb, mint a kinézetük (50%), és közel háromnegyedük (72%) azt mondta, hogy ennek eredményeképpen inkább az egészséges, mint a fiatalos megjelenésre akarnak összpontosítani. Ez a tendencia pedig az AVON 2024-es kutatása szerint tovább erősödött. Napjainkban a nők 97%-a elsősorban azért használ bőrápoló termékeket, hogy biztosítsa bőre megfelelő hidratáltságát, szintén 97%-uk pedig bőrük egészségének támogatására. Habár a kutatásból kiderül, hogy a nők 92%-a továbbra is fontosnak tartja az öregedésgátlást, ez a szempont csupán a fontossági sorrend 4. helyét érdemelte ki. Ez a tendencia a kozmetikai kezelések piacán is megmutatkozik, a bőrfeltöltő beavatkozásokkal szemben egyre népszerűbbek a bőrerősítő kezelések, amelyek a szervezettel együttműködve optimalizálják a kollagén, az elasztin és a hialuronsav szintjét bőrünkben, nem egyszerűen pótolják ezeket. Napjaink szépségtrendje nem az idő visszaforgatásának vágyát fejezi ki, sokkal inkább a bőr jó egészségi állapotának hosszabb ideig történő megőrzését támogatja, elfogadja az öregedés természetes folyamatait, és arra fókuszál, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki bőrünk szépségéből.
Fiatalodó bőrápolás
Az AVON jelentéséből egyértelműen kirajzolódik a szépségápolási trendek fiatalodása is. A tudatos bőrápolás, a bőr védelmére és egészségének megőrzésére irányuló törekvések és bőrápolási termékek rendszeres használata egyre fiatalabb korban kezdődik. Míg a 35-54 év közötti megkérdezettek 35%-a azt vallotta, hogy csak 30 éves korában kezdett el öregedésgátló bőrápolási rutint kialakítani, addig a 18-24 éveseknek 50%-a már tizenéves korától gondolkodik valamilyen fajta öregedésgátló, anti-ageing termék használatán.
A szakértők a leghitelesebbek
Habár napjainkban egyre inkább felértékelődik a közösségi média és az influencerek szerepe, az AVON kutatásából kiderül, hogy a tudatos bőrápolás területén napjainkban az igazolt szakértelemmel rendelkezők számítanak a leghitelesebb forrásnak. A megkérdezettek több mint egyharmada (36%) gondolja úgy, hogy az orvosokban és a bőrgyógyászokban, valamint a velük való személyes konzultációban bízik meg legjobban bőrének leghatékonyabb ápolását illetően, és mindössze 5% gondolja az influencereket, véleményvezéreket a leghitelesebb forrásnak. A szakértelem felértékelődését a pandémia hosszútávú következményeként is definiálhatjuk, hiszen a szakértőkhöz való korlátozott hozzáférés hatására sokan kezdtek otthoni kísérletezésbe és saját bőrápolási rutinjuk kialakításába. A sok különböző aktív összetevő használata és a tényleges szakértelem hiánya pedig könnyen vezethetett a bőr természetes védekezőképességének elvesztéséhez, valamint bőrirritáció és bőrproblémák kialakulásához, amely napjainkra visszaszorította az önálló kísérletezési kedvet. A kutatásban résztvevő nők mindössze 20%-a értékelte úgy, hogy elegendő információval rendelkezik a bőrápolási termékek előnyeiről, összetevőiről, valamint arról, mikor kell, vagy tilos használni őket. Ezzel szemben 25% állította, hogy nem tudja, milyen termékek és összetevők segítenek az öregedés elleni küzdelemben.
Költségek optimalizálása
A globális megélhetési válság hatása a 2023-as Future of Beauty jelentésben még csupán a professzionális kozmetikai kezelések visszaszorulásában mutatkozott meg, 2024-ben már az arcápolási termékek vásárlásában is jelentős hatásokat tükröz. A kutatás eredményei alapján, a nők kétféleképpen kezelik a kialakult szűkös pénzügyi helyzetet, első sorban azonos hatású, de megfizethetőbb termékeket vásárolnak, illetve egyszerűsítik rutinjukat, kevesebb terméket használnak, vagy többfunkciós termékeket részesítenek előnyben.
Az ár-érték arányban kedvezőbb termékek keresése a „duplikált termékek”, vagyis a nagynevű és drága szépégápolási márkák termékeire hasonlító, kedvezőbb árú termékek népszerűsödéséhez vezet. Habár általánosan megállapítható, hogy a legtöbb nő szívesen spórol a szépségápolási termékeken, úgy tűnik, hogy az ezredfordulósok és a Z generáció áll a trend élére. A brit Z generáció 64%-a egyetért azzal, hogy a bőrápolási replikák használata jó módja a spórolásnak, a 16-34 év közötti francia nők 54% pedig meg van győződve arról, hogy a prémium- és luxustermékek utánzatai ugyanolyan élményt nyújtanak, mint az eredeti termékek.
A minimalista termékhasználat, azaz a skinimalizmus trendje már 2021-ben megjelent a szépségápolás világában, a megélhetési válság pedig tovább erősítette térhódítását. Az AVON riportja megállapítja, hogy világszerte a nők 63%-a - korosztálytól és kereseti státusztól függetlenül - a skinimalista bőrápolási rutint részesíti előnyben, amely legfeljebb 3 különböző terméket tartalmaz és ezek többfunkciós hatásaira koncentrál. A skinimalizmus elterjedésének hatására manapság egyre több termék összetevőit és formuláját alakítják úgy, hogy egyidőben több problémára is megoldást nyújtsanak, emellett egyre elterjedtebbek az éjszakai és esti rutinban is egyaránt használható krémek és szérumok, így egyre könnyebb a használt termékek darabszámának minimalizálása is.
A fenntarthatóság szerepe
A fenntarthatóság irányába mutató fogyasztói igények a bőrápolási trendekben is megmutatkoznak. Az AVON kutatásában résztvevő nők 78%-a mondta, hogy a bőrápoló termékek fenntarthatósága befolyásolja vásárlási döntéseiket, azonban a figyelembe vett fenntarthatósági szempontok sokrétűek lehetnek, és az, hogy mitől lesz egy termék fenntartható a fogyasztók szerint, nem mindig megalapozott. A természetes összetevők használatát és a fenntarthatóságot gyakran összemossák, és nagyon gyakran feltételezik, hogy a tudomány és a vegyi anyagok a környezet ellenségei. A válaszadók háromnegyede (75%) úgy gondolja, hogy a természetes összetevők jobbak a környezet számára, azonban valójában a tudomány és a szintetikus összetevők gyakran olyan megoldásokat kínálnak, amelyek hatékonyabban kímélik meg a Föld természeti erőforrásainak kimerítését.
Meglepő eredmény, hogy a pénzügyi válság ellenére is, a megkérdezettek 62%-a hajlandó lenne többet fizetni egy fenntarthatóbb bőrápolási termékért. Különösen a Fülöp-szigeteki (77%) és a Dél-afrikai (73%) nőkre jellemző ez a szemlélet. Amikor az okokról kérdezték őket, világszerte a nők háromnegyede (75%) mondta azt, hogy úgy gondolja, hogy a magasabb ár a minőséget tükrözi, így jobb minőségű terméket kap, míg 37% úgy érezte, hogy a drágább ár révén nagyobb eséllyel cselekszik jót. Bár a megfizethetőség lényeges tényező volt azok számára, akik nem lennének hajlandóak többet fizetni egy fenntarthatóbb termékekért, nagyon erősen érzékeltették azt is, hogy nem a fogyasztónak kellene viselnie ezeket a többletköltségeket. Ezen nők majdnem fele (49%) mondta, hogy az üzleteknek kellene vállalniuk a fenntarthatóbb működés költségeit.
