Az átlagos kereskedelmi vásárlóerő Európában 6517 euró fejenként, azonban a 25 vizsgált európai ország között jelentős különbségek vannak a kereskedelemben elköltött kiadások tekintetében: a luxemburgiaknak van a legmagasabb, egy főre jutó kereskedelmi vásárlóerejük, ami 12067 euró/ fő. Ezzel szemben Romániában a legalacsonyabb a kereskedelmi költési potenciál. Az egyes országokon belül is erős regionális különbségek mutatkoznak. Ezek a GfK nemrégiben közzétett, az európai kereskedelmi vásárlóerőről szóló tanulmányának egyes részletei.
A tanulmányban vizsgált 25 európai ország lakosai összesen közel 3,400 milliárd euróval rendelkeznek, amelyet a kiskereskedelemben költhetnek el, ez egy főre vetítve 6517 euró átlagos kereskedelmi vásárlóerőnek felel meg. Ezzel Luxemburg az éllovas, ahol a kiskereskedelmi kiadásokra az emberek 12 067 euró fordíthatnak, ami több mint 85 százalékkal az európai átlag felett van. A második és harmadik helyen Svájc és Dánia áll. Németország van a legközelebb az átlaghoz, ahol az emberek 6 667 euró kereskedelmi vásárlóerővel rendelkeznek.
Összességében a 25 országból 13-ban az egy főre jutó kereskedelmi vásárlóerő meghaladja az átlagot, ezzel szemben 12 országban átlag alatti. Románia áll az utolsó helyen 2986 euróval, ami az átlag alig 46 százalékának felel meg. Magyarország a Visegrádi és a szomszédos országokkal együtt a rangsor utolsó harmadában található 4572 eurós átlagos kiskereskedelmi potenciállal lakosonként. A regionális különbségek azonban nem csak a kontinens országai között, hanem természetesen az egyes országokon belül is jól megfigyelhetők.
Kiskereskedelmi vásárlóerő Európában
A kereskedelmi vásárlóerő azt mutatja meg, hogy a lakosság az átlagos összes jövedelmének mekkora részét költheti el az üzletekben – mondta el Kui János a GfK geomarketing termékeinek szakembere. Ez az arány ma Magyarországon közel 50 százalék, azaz az összes rendelkezésre álló jövedelmük felét a kiskereskedelemben költik el a lakosok.
Ahogy a lenti térképen is látszódik, kirajzolódnak bizonyos regionális különbségek, amelyek viszont nem olyan nagy mértékűek, mint amikor a teljes elkölthető jövedelmet vizsgáljuk. Minél kisebb földrajzi egységet veszünk, a jellemzők annál pontosabban vizsgálhatók.