Bár a nagy sportesemények átmenetileg pozitív hatást gyakorolnak a sörfogyasztás alakulására, idén is az időjárás fogja eldönteni, hogy a tavalyi 10 százalékos visszaesést követően idén korrigálhat-e felfelé a sörpiac. Hosszú távon a prémium és szuper prémium szegmensbe tartozó sörök térhódítása zajlik – immár a teljes forgalom egyharmadát ilyen kategóriájú sörök teszik ki –, és idén robbanásszerű lehet az egzotikus gyümölcsökkel ízesített alkoholmentes sörfajták térnyerése.
Tavaly az országban jelen lévő öt legjelentősebb sörgyártó adatai alapján a Magyarországon értékesített sör mennyisége alig több, mint 5,4 millió hektoliter volt, ami 10 százalékos visszaesést jelentett a 2022-ben mért 6,01 millió hektoliteres szinthez képest. Az idei évben ugyan sikerülhet e lemaradás egy részét ledolgozni, de hosszú távon – illeszkedve a globális trendekhez – az alkoholfogyasztás visszaesésével párhuzamosan a sörfogyasztás is trendszerűen csökken.
„A sörfogyasztás alakulását befolyásoló egyik legfontosabb tényező az időjárás, amelyet hetekkel előre is nehéz tervezni. Bár a szakmában is várakozások övezik a jelentős nyári sportesemények, kiemelten is a labdarúgó-Európa-bajnokság és az olimpia pozitív hatását a sörfogyasztás alakulására, ezek hatása ebben a tekintetben nem számottevő – tájékoztatta az Agroinform.hu-t dr. Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója. – A sörpiacra gyakorolt legmeghatározóbb szerepük ezeknek talán az, hogy a kísérő marketingtevékenységek során még erőteljesebb figyelmet kapnak a népszerű, jól ismert márkák, illetve az aktuális újdonságok is.”
Az idei új trendek közül a szakember az alkoholmentes kategória dinamikus növekedését emelte ki, amely hosszú távon hatékony válasz lehet a sörgyártók részéről az alkoholfogyasztási igények visszaszorulására. Különösen az új gyümölcskülönlegességekkel ízesített termékek népszerűségének emelkedése kiemelkedő. A teljes piacot tekintve ugyanakkor, ahol továbbra is az összforgalom 90 százalékát adják a lager sörök (bajor, bécsi, illetve pilzeni típusok), ezek a változások egyelőre csak egy lassú átrendeződés első jeleinek tekinthetők.
Látványos ugyanakkor a minőségi sörök felé történő elmozdulás: a szuperprémium és prémium szegmensek aránya idén már a teljes forgalom harmadát teszi ki, szemben a 4-5 évvel ezelőtti 25 százalékkal. „Mindez a fogyasztói igények változása mellett az elmúlt évek technológiai fejlesztéseinek, valamint a gyártók kreatív kezdeményezéseinek is az eredménye” – húzta alá dr. Kántor Sándor. Annak ellenére is töretlen a minőségi sörök felé történő elmozdulás, hogy a KSH adatai szerint ismét bővült az árkülönbség a világos és a minőségi sörök között. 2023-ban fél liter minőségi sör fogyasztói átlagára 434 forint volt, ami 22 százalékkal magasabb a világos sörök 356 forintos átlagáránál. Az előző évben a két árkategória között még csupán 14 százaléknyi volt különbség.
Bár kissé növekedett a piaci pozíciójuk, továbbra is kockázatos helyzetben a kisüzemi sörfőzdék
A hazai sörgyártás ma alapvetően nagyipari sörfőzdékben zajlik: tavaly a kibocsátás 96 százaléka legalább 50 főt foglalkoztató sörgyárakból származott. A mintegy 80-90 kisüzemi (köztük néhány, úgynevezett „kézműves” termékeket is gyártó vállalkozás) hazai sörfőzde a teljes piaci visszaeséssel szemben - összesen 232 ezer hektoliter sör megtermelésével - 2 százalékos növekedésről tudott beszámolni.
A vendéglátás covid-időszaki szüneteltetése, később a munkaerőhiány, valamint az elmúlt évek jelentős energia és alapanyag áremelkedései óriási kihívásokat jelentett a söripar számára, ami hatványozottan jelentkezett a kisebb tőkeerejű kisüzemi termelők körében. Ennek köszönhetően az elmúlt egy-két évben jelentős konszolidáció figyelhető meg ebben az ágazatban. A hosszútávú sikerhez ugyanis ebben a szegmensben elengedhetetlen a folyamatos technológiai fejlesztés, valamint az iparág gyártási és kereskedelmi ismereteinek mély ismerete – tette hozzá a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója.
