Továbbra is a ténylegesnél jóval magasabb inflációt érzékelnek a fiatalok a K&H ifjúsági index szerint. A második negyedévben átlagosan 18 százalékos drágulásról számoltak be, ami nem mutat jelentős változást az első negyedéves felmérésben szereplő 19 százalékos átlaghoz képest, ugyanakkor jóval meghaladja a hivatalos statisztikákban szereplő májusi 4 százalékos áremelkedést.
Egyelőre nem igazán érzékelik a mindennapi kiadásaikban az infláció lassulását a 19-29 éves korosztály tagjai - legalábbis erre jutott a K&H ifjúsági index, amely a második negyedévben is vizsgálta, hogy a fiatalok mekkora inflációt érzékelnek.
Sokkal több
A kutatás eredménye szerint idén májusban a válaszadók átlagosan 18 százalékos inflációról beszéltek. A 2023 elején elvégzett felmérésben 26 százalékos inflációt érzékeltek a fiatalok, ami gyakorlatilag megegyezett az akkori 26 százalékos tényadattal. Idén viszont már teljesen más a kép: az első negyedévben 19, a másodikban ehhez nagyon hasonló mértékű, 18 százalékos inflációról beszéltek átlagban.
Ezzel szemben a hivatalos adatok szerint idén májusban 4 százalékos volt a tizenkét hónapra visszatekintő infláció, az év első öt hónapjában pedig 3,7 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban.
Kevesen vannak 10 százalék alatt
A felmérésből kiderül az is, hogy a 19-25 évesek a 18 százalékos átlagnál valamivel alacsonyabb, 16 százalékos inflációt tapasztaltak májusban, az idősebbek, azaz a 26-29 évesek viszont 21 százalékos drágulást említettek átlagosan.
Mindössze tízből egy fiatal, azaz a válaszadók 10 százaléka mondta azt, hogy a ténylegeshez hasonló, 1-4 százalék körüli inflációt tapasztalt a napi költései alapján, 20 százalékuk pedig 5-10 százalékos áremelkedést érzékelt.
Pozitív kontra negatív élmény
A fiatalok által érzékelt vagy gondolt átlagos infláció a felmérés adatai alapján több mint négyszerese a ténylegesnek, amiben szerepet játszhat az is, hogy sokaknál a negatív folyamatok, azaz az árak emelkedése vagy jelentős növekedése sokkal jobban megmarad az emlékezetben, mint a pozitív változásnak tekinthető árcsökkenés vagy a korábbinál jóval szolidabb árnövekedés.
Idén a tényadatok és az előrejelzések alapján a tavalyi éves átlagos 17,6 százalékos inflációnál visszafogottabb lehet az áremelkedés üteme. Németh Dávid, a K&H elemzője szerint ugyanis az év végére 5 százalék körüli infláció várható, az éves ütem pedig 4 százalék körül lehet.
