Az idei év hatodik hónapjában a fogyasztói árak stagnáltak az előző hónaphoz képest, főként az energiaárak kedvező alakulásának betudhatóan – derül ki a KSH a júniusi fogyasztói inflációs adataiból. Az éves inflációs ráta így csökkent: 3,7 százalékra a májusi 4,0 százalékról. A maginfláció viszont gyorsult: 4,1 százalékra emelkedett éves szinten júniusban.
Ami a havi árváltozásokat illeti, az élelmiszerárak összességében minimálisan csökkentek májushoz viszonyítva. Legnagyobb mértékben a járműüzemanyagok és a háztartási energia árcsökkenése húzta le a teljes havi árindexet. Ezzel együtt a szolgáltatások 1,0 százalékos havi árnövekménye még mindig figyelemre méltó, melynek hátterében megint a legfontosabb tényező.
„Mindent egybevetve továbbra is úgy látjuk, hogy az inflációnak a célsávban maradása egyelőre átmeneti jelenség. A bázishatás az év második felében kevés kivételtől eltekintve meglehetősen kedvezőtlen. Rövid távon a legnagyobb kérdés, hogy a másfél éves recessziós időszak után beinduló gazdaság a második félévben mekkora teret enged a további árkorrekcióknak. A dinamikus hazai béremelkedés, a postai szolgáltatások drágulása, az üdítők és italok visszaváltási díjának bevezetése, valamint a vasúti pályahasználati díj emelkedése együttesen helyez majd nyomást a szereplőkre. Összességében az év hátralévő részében zömmel 4-5% közötti, határozott trend nélkül ingadozó éves inflációs számokat várunk. Várakozásunk szerint a dezinflációs folyamat jövőre indulhat újra és a jegybanki célsávba is 2025-ben térhet vissza az infláció” - mondta el Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.
