Az ingatlanszektor a klímakrízis kezelésének egyik kulcsszereplője lehet, hiszen az új kivitelezések és a meglévő épületek fenntarthatóbbá tétele a teljes ÜHG kibocsátás több mint 40 százalékára kedvező hatást gyakorol. A Gránit Pólus Csoport ESG és Vállalati kapcsolatokért felelős vezetője ennek állomásainak fő mérföldköveit mutatta be a stratégiai tervezéstől a teljes életcikluson átívelő karbontudatos üzemeltetésen és zöldenergia alkalmazásán át a természetalapú megoldások integrálásáig a Csoport tulajdonában álló legjelentősebb ingatlanának, a Westend épületegyüttesének példáján keresztül.
Az ingatlanok, és ezen belül is azok fenntartható működése kulcsszerepet fog játszani a klímakrízis kezelésében. Az Architecture 2030 nonprofit szervezet adatai alapján ugyanis az épületek a globális CO2 kibocsátás 42 százalékáért felelősek, amiből 15 százalék az építés során felhasznált építőanyagok és infrastruktúra kibocsátása, a nagyobb részt, mintegy 27 százalékot viszont a fenntartásból eredő, évente folyamatosan jelentkező kibocsátás teszi ki.
„A fenntartható ingatlanok kialakítása egy sok lépcsőből és sok területet érintő, összetett folyamat. Figyelni kell az energia- és vízhatékonyságra, a fenntartható anyaghasználatra és újrahasznosításra, a természetalapú megoldások alkalmazására az épületen kívül és belül, a fenntartható közlekedési módok integrálására, valamint az épület teljes életciklusára nézve karbontudatos üzemeltetésre. A zöld gazdaságra való átállás közös cél, és a megvalósítás komplexitása miatt fontos, hogy azok az iparági szereplők, akik már hamarabb elkezdtek ezzel foglalkozni és előrébb járnak, megosszák a gyakorlati tapasztalataikat, amivel útmutatóként szolgálhatnak az új belépőknek, akár szektorokon átívelően is” – hangsúlyozta Szemerédi Dóra Diána, a Gránit Pólus Csoport ESG és Vállalati kapcsolatokért felelős vezetője.
„A Gránit Pólus Csoport elkötelezett a zöld átállás és a fenntartható működés mellett, több éve dolgozik azon, hogy az általa tulajdonolt és kezelt épületek – különös tekintettel a méretében és látogatottságában is kiemelkedő Westend épületegyüttesre – fenntarthatósági teljesítménye évről évre mérhetően javuljon” – tette hozzá a szakember.
A tervezéstől indul
Bár a Westend épületegyüttes tervezésekor még nem volt ESG keretrendszer, az, amit ma fenntarthatósági szemléletnek nevezünk már akkor jelen volt a tulajdonosi körben. Ennek köszönhetően olyan elemek is bekerültek a koncepcióba és valósultak meg, amelyek amellett, hogy egyedi látogatói élményt nyújtanak már 25 éve, erősen támogatják az épület fenntartható működését is. Ezek közül az egyik legjelentősebb az országos viszonylatban is unikális tetőkert, egy olyan közösségi tér, ahol a nagy gondossággal ápolt és karbantartott, őshonos fák, szépen gondozott bokrok, virágok és egyéb növények gazdag, háromszintű növényzetet alkotnak. Ráadásul a másfél hektáros zöld sziget a mai napig Budapest hatodik kerületének legnagyobb közparkja. Szintén a kezdetektől nagyon fontos elem a tömegközlekedési eszközök 3-7 percen belüli elérhetősége, mely ma már a fenntartható közlekedés alapeleme.
Kibocsátás- és energiafelhasználás csökkentése
A 2023-as év legnagyobb beruházásánál a Food & Friends by Westend ételudvar újjáépítésénél a fenntarthatósági szempontok már maximálisan előtérbe kerültek. Az ételudvar bútorzatának kivitelezése gyakorlatilag hulladékmentesen valósult meg, olyan mértékben figyeltek a tervezés során a legteljesebb anyaghasználatra és a kialakításból adódó hulladékmennyiség minimalizálására, illetve a maradék faanyag szinte teljes további felhasználására. A bútorzat, beleértve annak belső tartószerkezetét is, hazai, fenntartható fakitermelésből származó fából készült, ami a termelés során negatív emisszióval, az előállítás során pedig az acélszerkezetnél jóval kedvezőbb energiafelhasználással valósult meg.
A műszaki beruházási és üzemeltetési területen részletes felmérések és erre alapozott stratégiai célkitűzések mentén történtek a gépcserék, a ledesítések, és az energiafelhasználás csökkentésére irányuló átszabályozások megvalósítása. Az utóbbi évek tudatos energiahatékonyságot célzó beruházási tervezésének és a körültekintő üzemeltetési átszabályozásoknak köszönhetően 2023-ra a Westend széndioxid kibocsátása 38 százalékkal, energiafelhasználása 42 százalékkal csökkent 2019-hez képest, amelyet a cég frissen megjelent 2023. évről szóló fenntarthatósági jelentésében is bemutat.
A következő mérföldkő: átállás zöldenergiára
Az energiahatékonyságot szolgáló rövidtávon megvalósítható műszaki átalakítások, és üzemeltetési átszabályozások elvégzése után, a súlypont az energiamix zöldítésén keresztül megvalósuló kibocsátáscsökkentés felé fordult, melynek eredményeképpen a Westend idén ősztől egy óriási, a hazai piacon eddig egyedülálló lépést tesz: hosszútávú energiavásárlási szerződéssel (PPA, power purchase agreement) biztosítja, hogy az épületegyüttes energiafogyasztásában a zöldenergia kerüljön túlsúlyba. Az E.ON és a Solar Markt közös terméke, a Green Cloud szolgáltatási csomag az épületegyüttes áramfelhasználásának mintegy kétharmadát fogja közvetlenül, a következő napokban üzembe lépő szihalmi napelempark által termelt napenergiából fedezni, amivel évente 5600 tonna CO2 kibocsátását kerüli el.
„A szolgáltatáscsomag olyan egyedülálló konstrukciót tartalmaz, amely az ellátásbiztonság mellett a több mint 60 százalékos megújuló energia arányt is garantálja. Ezzel messze felülmúljuk saját, korábbi terveinket, de az átlagos kibocsátáscsökkentési szinteket is, és hosszú távon biztosítjuk a leghitelesebben követhető, legtisztább, eredetminősített zöldenergiát a Westend épületegyüttes energiafelhasználásának kétharmad részére. A dekarbonizáció felé tett kiemelkedő lépés mellett egy, mesterséges intelligencia által vezérelt fogyasztás-optimalizálás is történik, ami segít a fogyasztási csúcsok letörésében, illetve abban, hogy az épület fogyasztása a napelempark termeléséhez igazodjon, ezáltal minimális szinten tartva a barna energia felhasználását” – részletezte a legutóbbi előrelépést Szemerédi Dóra Diána.
Utolsó simítások: biodiverz környezet kialakítása
„A közeljövőben fokozottabban alkalmazzuk a természetalapú megoldásokat is az épület környezetében, belső tereiben és magán az épületen telepítve is. Így például a tetőkert biodiverzitását erősítve egy még inkább közösségi funkciókat ellátó, edukatív helyet alakítunk ki, de kiemelten foglalkozunk majd a vízkincs megőrzésével, az esővíz gyűjtéssel és a szürkevíz használatának integrálásával is. A Gránit Pólus Csoport tehát halad előre a zöld átállásban, aminek a célja az EU-s klímacéloknak megfelelően az épületek nettó zéró kibocsátási szintjének elérése” – hangsúlyozta a szakértő.
