Nem fest túl jó képet a magyar munkavállalók elégedettségéről egy friss kutatás: alig 12% érzi úgy, hogy minden szempontból jó helyen van a munkahelyén, a kisebb városokban élők között az átlagosnál is többen elégedetlenek és a dolgozók alig egyharmada tudja megvalósítani a munka-magánélet egyensúlyt. A CIB Bank megbízásából készített reprezentatív felmérésben1 arra keresték a választ, mennyire vannak helyükön a magyar munkavállalók. A pénzintézet szerint ugyanis fontos, hogy minél többen tegyék fel maguknak a munkahelyük vonatkozásában is azt a kérdést, valóban a helyükön vannak-e.
A kutatásban rákérdeztek a „jó munkahely” olyan összetevőire, mint a biztonság, a tanulás, az önmegvalósítás, a munka-magánélet egyensúlya, a közösséghez tartozás és az elismerés. A jelenlegi munkahelyükkel kapcsolatban a legtöbben azt tartják a legfontosabb pozitívumnak, hogy biztonságban érzik magukat és kiszámítható a környezet, amiben dolgoznak, ám ezt is csak 37% gondolja így, a munka és a magánélet egyensúlyát pedig az emberek alig egyharmada érzi megvalósíthatónak.
A kutatás érdekességei közé tartozik, hogy kimagasló arányban érzik biztonságban magukat a középfokú végzettségűek (45%) és a vármegyeszékhelyen élők (51%). Kellő mértékű elismerést és megbecsülést a középfokú végzettségűek kapnak kiemelkedő arányban (34%), míg, ha a kor szerinti elosztás nézzük, akkor azt látjuk, hogy figyelemreméltóan kevés jut az elismerésből a 40 – 59 korosztálynak (23%). A kisebb vidéki városokban élőkre igaz a leginkább (28%), hogy egyik megadott szempontból sem értékelik kedvezően a munkahelyüket.
Stresszes fővárosiak
A munkavállalók jelentős többsége a munkahelyi stressz ellenére meg tudja őrizni a mentális egészségét a munkahelyén (22%-uk teljes mértékben, 48% többnyire), ugyanakkor a válaszadók 9%-a komoly problémákról számolt be ezen a téren. A kutatásból kiderül, hogy a különböző korosztályok eltérően érzékelik, kezelik a stresszt: a 40–59 évesekre jellemző legmagasabb arányban, hogy maradéktalanul jól megbirkóznak a nehézségekkel, a legkevésbé pedig a 18–39 évesekre: a fiatalok közel ötöde gyakran érzi úgy, hogy túl nagy a nyomás, nehezen tartja fenn a lelki egyensúlyát. Az is figyelemre méltó adat, hogy a végzettség és a lakóhely szerint is nagy különbség van abban, lelkileg mennyire érezzük egészségesnek a munkahelyünket: az alapfokú végzettségűek körében találjuk legmagasabb arányban (27%) azokat, akik teljesen kiegyensúlyozottak, és a felsőfokú végzettségűek közül válaszolták a legtöbben (15%), hogy nagyon nehéz megőrizniük a mentális egészségüket. A budapestiek körében feltűnően sokan (27%) gyakran érzik úgy, hogy túl nagy nyomás nehezedik rájuk.
Elgondolkodtató, hogy a munkavállalók fizikai egészségére és biztonságára mindössze a válaszadók 16%-a szerint figyel teljes mértékben munkahelye, 12% kifejezetten aggasztónak látja a helyzetet.
A munkahelyek fele nem támogatja a szakmai fejlődést
A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni, ezért erre külön is rákérdeztek a kutatásban. Az eredmények szerint közel azonos arányban elégedettek, illetve elégedetlenek a szakmai fejlődés és a tanulás támogatásával: 45% azok aránya, akik inkább elégedettek, és 50% azoké, akik inkább nem. A 40 alattiak körében többségben vannak azok, akiket támogatnak, a középkorúak viszont az átlagosnál is magasabb arányban érzik úgy, hogy nem kapnak ilyen jellegű segítséget.
Csak 12% elégedett teljes mértékben
A kutatásban alaposabban körbejárt három kérdéskört (helyén van-e, mentális egészség és szakmai fejlődés) együttesen vizsgálva kiderül, hogy mindössze a munkavállalók 12%-ára igaz, hogy teljes mértékben elégedettek a munkahelyükkel: úgy érzik, jó helyen vannak, teljesen kiegyensúlyozottak és maximálisan támogatják a szakmai fejlődésüket. 5% azok aránya, akik mindhárom kérdés alapján teljesen negatív képet jeleztek vissza. Összességében 47% inkább elégedett és pontosan ugyanennyi az inkább elégedetlenek aránya.
A kutatást megrendelő CIB Bank szerint a munkavállalók jólléte szempontjából lényeges, hogy egymást erősítsék a vállalati és egyéni fejlődési célok, ahogy az is, hogy minél többen gondolják úgy, a teljesítmény és a jóllét nem egymást kizáró választási lehetőségek. Munkáltatóként arra törekednek, hogy kollégáik a munkahelyükre, a munkájukra értéket teremtő közösségként és inspiráló élményt jelentő tevékenységként tekintsenek, és szeretnék felhívni a figyelmet ezekre az értékekre.
„Fontos, hogy minél több fórumon induljon párbeszéd arról, mitől lesz „jó” egy munkahely, mi az, ami a feltételekből megvalósul és mi az, ami nem. A CIB Bank Helyemen vagyok! kampánya keretében például a Facebook oldalunkon humoros kisfilmekben ösztönzzük az embereket arra, gondolják át, tényleg a helyükön vannak-e a jelenlegi állásukban. Abban szeretnénk segíteni, hogy mindenki megtalálja a saját igényeihez leginkább illeszkedő munkahelyet vagy munkakört, hiszen ez valódi win-win helyzet mind a munkavállaló, mind a munkáltató szempontjából. Hiszünk abban, hogy a CIB Bank ilyen hely, amely munkahelyként is lehet szerethető, akárcsak a szolgáltatás, amelyet ügyfeleinknek nyújtunk” – mondja Tóth Györgyi, a CIB Bank HR vezetője.
