Az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szempontok alapján működő cégek 63 százaléka számára járt pozitív hatással a fenntarthatósági elvek követése – derült ki a Moore Global 4 000 középvállalatot célzó globális kutatásából. A közeljövőben életbe lépő, egyebek között a cégek teljes ellátási láncaira kiterjedő fenntarthatósági auditokat is magukban foglaló további szabályozások kapcsán azonban számos potenciális nehézséget is beazonosítottak a felmérésben részt vevő cégvezetők.
A Centre for Economic and Business Research (Cebr) a Moore megbízása nyomán a világ 12 meghatározó országában működő vállalatok vezetőinek ESG-vel kapcsolatos attitűdjeit és kétségeit, illetve ezek változásának tendenciáit mérte fel. A kérdések részben a közeljövőben életbe lépő újabb szabályozás hatásait kutatja – ennek egyik eleme, hogy mérettől függetlenül minden érintett vállalatnak képesnek kell lennie igazolnia, hogy az egész beszállítói lánca fenntarthatóan működik, függetlenül annak működési helyétől.
Bár a további változások bevezetése kapcsán gyakran felmerül az a kifogás, hogy azok visszafogják a gazdasági növekedést, a cégvezetők 57 százaléka azt várja, hogy ezek is pozitív hatással lesznek az eredményekre. Az optimizmus a felzárkózó gazdaságokban működő cégek körében az erősebb. Az ESG-szabályozás közelgő kiterjesztése kapcsán a cégvezetők 45 százaléka bizonytalan abban, hogy az általuk vezetett szervezet megfelelően felkészült a változásokra. 39 százalékuk ennek okát a bonyolult követelményekben látja, 38 százalékuk a kapcsolódó információk és útmutatások hiányosságait említette, a belső erőforrás és szakértelem hiánya 36 százalékuk esetében jelent gondot. 30 százaléknyian utaltak arra, hogy a korábbi szabályozói változások is okoztak kisebb-nagyobb fennakadásokat.
Az ESG egy adott vállalkozás vagy ország kapcsán a környezetre (Environmental), a társadalomra (Social) és az irányításra (Governance) vonatkozó tényezőket értékeli fenntarthatósági szempontból. Célja, hogy a gazdálkodó szervezetekkel (cégek, vállalatok, országok) az értéklánc bármely pontján kapcsolatba kerülő szereplők (fogyasztók, befektetők, stb.) a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg azok tevékenységét, és hozzanak döntéseket.
A megkérdezett közepes méretű cégek 46 százaléka állította azt, hogy már átfogó ESG-stratégiát működtet, miközben további 42 százalék bevezetett ugyan intézkedéseket, de „lát még teret a további fejlődésre”. A közelgő szabályozásra való felkészülés részeként is világszerte zajlik a felkészülés, ám az egyes régiókban igen eltérő intenzitással. Az Egyesült Államokban a megkérdezett vállalatoknak már 42 százaléka alakította át működését a közelgő szabályozásnak megfelelően. A vizsgált európai államok hasonló értékei 30-35 százalék között mozognak. A legnagyobb lemaradásban Japán tart a felkészülésben, ott a csupán a vállalatok 11 százaléka tett átfogó lépéseknek a jövőbeli megfeleltetés biztosítása érdekében.
Az ESG-re helyezett nagyobb hangsúly már eddig is jól megmutatkozott a vizsgált középvállalatok eredményességében. A cégvezetők közel kétharmada szerint ez a tényező növelte cégének bevételeit és profitját is. Míg az ESG iránt jobban elkötelezett cégek körében a bevételnövekedés mértéke 2019-2022 között átlagosan 10 százalék volt, a kevésbé elkötelezettek körében ez az érték csupán 4,5 százalék volt. Míg az előbbi körben a nyilatkozók 79 százaléka számolt be arról, hogy ebben az időszakban javultak az ügyfélmegtartási mutatóik, az utóbbi körben ez az arány csak 47 százalékos volt.
„Ennek a téma eddigi egyik legátfogóbb kutatását összegző tanulmánynak az eredményei azt mutatják, hogy a középvállalatok globális gazdaság motorját jelentő középvállalatok többsége az ESG-megfelelőségben a szabályozói megfelelésre, a tőkehozzáérésre és a reputációra vonatkozó kockázatok csökkentését is látják. Emiatt akár évtizedes működési módokon is hajlandók változtatni – mondta Buru Éva a Moore Hungary ESG üzletágának vezetője. – Egyértelmű, hogy a középvállalatok üzleti realitása nagyon eltér a Covid előtti időszaktól. A változásokhoz való alkalmazkodással azonban (és ennek meghatározó része a fenntarthatóság biztosítása) többségük képes volt teljesítményének hatékony növelésére is.”
Bármekkora is egy adott üzleti vállalkozás, az ESG szempontok integrálása a működésbe már középtávon is jelentős versenyképességi előnnyé tud válni mind a kockázatelemzés, a hatékonyabb működés, mind pedig az innovációs lehetőségek beazonosítása révén. „Aki akár hazai, akár nemzetközi környezetben magabiztosabban kíván működni, annak az ESG-ben nem a kötelezettséget, hanem a lehetőséget kell észrevennie” – tette hozzá a Moore Hungary szakértője.
A kutatás egyéb működési kockázatok feltárása is kiterjedt. A válaszadó középvállalatok 85 százaléka aggódik amiatt, hogy kibertámadások negatívan befolyásolhatják a pénzügyi helyzetüket. 55 százalékuk szerint ennek a támadásnak a valószínűsége most nagyobb, mint öt évvel ezelőtt volt.
Szintén komoly kockázat az ellátási láncok megszakadása, amelyre a döntéshozók 45 százaléka lát most nagyobb esélyt, mint fél évtizeddel ezelőtt.
