Már kreditekért is meg lehet vásárolni a fenntarthatóságot, de vajon nem hat ez visszásan az eredeti célra? Erről Nagy Levente, a Mitigia Zrt. ügyvezető igazgatója mesélt a Business Lounge júliusi adásában, Horváth Rolanddal, a Koncertpromó alapító-ügyvezetőjével pedig azt elemezték a műsorvezetők, hogy miért vetül egyre nagyobb reflektorfény a booking cégekre?
Egyre nagyobb betűkkel jelennek meg az előadók nevei mellett a koncertszervező és a booking cégek a plakátokon, az utóbbi években sokkal láthatóbbá vált a művészek mellett álló csapat. Horváth Roland szerint egy előadó karrierjében a stratégia az elsőszámú, “ha nincs csapat mögötte, sokkal nehezebb a növekedés”.
A Koncertpromó is ebben a szellemben működik, a stratégia meghatározása után kiválasztják a kulcsembereket, akik részt vesznek ennek a kivitelezésében, “legalább öt ember minden egyes projektünkön dolgozik”. Ez egyébként az egész szférára igaz lassan: az elejétől a végéig egy kézben van a megvalósítás, legyen szó albummegjelenésről, koncertről vagy bármiről. Viszont van az a szint - a szakember Ed Sheerant hozza fel példának - ahol már nem logikus házon belül tartani a menedzsmentet és a bookingot. Elmesélte azt is, hogy szinte kreatív-sales-social media ügynökségként működnek, ahol az előadót is építik. “A legutóbbi projektünk Jodok Cello svájci csellista, akit 12 millióan követnek, és óriási munkát raktunk bele az elmúlt egy évben”. Persze cserébe teljes elköteleződést várnak az előadóktól zenei karrierjük iránt.
Annak, hogy a szervezőcégek logói megjelennek a koncertplakátokon, nagy hozzáadott értéke van itthon és nemzetközi, B2B szinten is, hiszen a nevet látva az emberek már tudhatják, milyen minőségre számíthatnak.
A klímatechnológiai startup, a Mitigia Zrt. ügyvezető igazgatójával folytatódott az adás, Nagy Levente pedig fel is vázolta mindennapi munkájukat: karbonlábnyom-csökkentő hatású zöld projekteket visznek ki az önkéntes karbonpiacra, ezeket karbonkreditek formájában montetizálják és olyan vállalkozások számára értékesítik, akiknek vannak fenntarthatósági céljai, de valamilyen ok miatt képtelenek lejönni arra a szintre, ahová szeretnének. Ezeket pedig fenntarthatósági riportjaikban feltüntetik, mint saját karbonlábnyom-csökkentő törekvéseket.
De vajon nem-e befolyásolja negatív irányba ez a fenntarthatósági utat? A szakember szerint fontos kiemelni, hogy kétféle ügyfelük van: a zöld beruházók és az igénybevevők. “Csak úgy válhatsz zöld beruházóvá, ha olyan tényleges klímamitigációs beruházást csináltál, aminek a karbonlábnyom-csökkentő hatása túlmutat a sajátodon, vagyis karbonnegatív pozícióba kerülsz”. A fenntarthatósági vállalásokra viszont ettől függetlenül mindkét oldalon ösztönzőleg hat a Mitigia, hiszen először mindenki saját maga kell, hogy megtegyen mindent, amit csak tud.
Hogyan lehet meggyőzni egy külföldi előadót, hogy egy bizonyos magyar koncertszervezőt válasszon? Miért követendő példa a Coldplay a karbonsemleges koncerszervezésben? Hogy fest a nemzetközi önkéntes karbonpiac? Min alapszik a karbonárazás? A válaszok kiderülnek ebből az adásból.
