Sikeres konferenciák, a reklámadó elleni összefogás, az internetes reklámozás intézményesítése – többek között ezeket a sikereket említették lapunknak a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) egykori elnökei. Összeállításunkból - melynek első része itt érhető el - az is kiderül, hogy a szervezetnek hogyan sikerült az egymást érő gazdasági és szabályozásbeli viharok közepette megtartani a reklámszakmában betöltött pozícióját.
Az összefogás élén
URBÁN ZSOLT, elnök: 2012-2018
A Magyar Reklámszövetség már a pályám kezdetekor is egy igen patinás szervezet volt a szememben. Akkoriban mint BTL-ügynökség pályáztunk a Reklámkonferencia megszervezésére, és el is nyertük azt 2005-ben. Emlékszem, kissé remegő kézzel fogtam kezet az akkori elnökkel, Levendel Ádámmal, és igen nagy erőbedobással szerveztük a későbbi elnökökkel évről évre a konferenciákat, Nagy Bálinttal, Mezriczky Lászlóval, míg eljött az a pont, amikor megkaptam a felkérést.
Először igen bátortalan voltam, de Nagy Bálint, akit később mentoromnak is tudhattam, bátorított, és végül elvállaltam a megtisztelő pozíciót, mivel Bálint nagyjából biztosan állította, hogy a következő időszakban nem várható semmi jelentős történés. Ez persze nem feltétlenül történt így.
Megválasztásom után néhány hónappal megjelent a szakma életében korábban nem ismert fogalom, a reklámadó. Kezdetét vette a több éven keresztül zajló igen intenzív munka, amely bár akkor igen megterhelőnek tűnt a szakma és a szervezet számára, mégis nagyban hozzájárult a szövetség fejlődéséhez és annak pozicionáláshoz.
Tudtuk, hogy egyfajta szélmalomharcot vívunk, mégis összekovácsolta a szakmai szervezeteket, amelynek sikerült az élére állnunk. Olyan kezdeményezések valósultak meg – kis túlzással egyik napról a másikra –, amilyeneket korábban soha nem gondoltunk volna, hogy meg lehet csinálni. Az összefogás olyan, bátran mondhatom médiatörténelmi eseményeket hívott életre, mint az, hogy 2014. június 5-én a legtöbb médium, online, offline, tévé és rádió elsötétült, és mind csak a reklámadó elleni tiltakozást jelenítette meg. Talán nem kell mondani, hogy egy ilyen ma már elképzelhetetlen lenne.
De szakmailag is nagyot léptünk előre. Elsőként készítettük el a reklám gazdasági hatásáról szóló tanulmányt, amely megmutatta, hogy milyen hatásuk van a gazdaság egészére a reklámba fektetett forintoknak. Ezernyi interjú és megszólalás és talán még több szakmai egyeztetés még az Európai Bizottsággal is.
Hát Bálint, mindig mondom neki… Tényleg nem történt semmi… De talán életem legnagyobb szakmai eredményeit köszönhetem a szövetségnek, és tudtam visszaadni mindazt, amit ez a szakma adott nekem! Köszönöm MRSZ, és még sok 50-et!
Egységes szakmai vélemény
GULYÁS JÁNOS, elnök: 2018-2024
A legfontosabb téma az elnökségem alatt a reklámadó évről évre visszatérő kérdése volt, amely az elmúlt hetekben ismét napirendre került, és most éppen kevésbé megnyugtató állapotában van (hiszen a jelen állapot szerint csak a jövő év közepéig 0 százalékos a kulcs). De volt jó néhány egyéb szabályozói kérdés, amivel intenzíven foglalkozni kellett, például a közterületi reklámozás, az úgynevezett gyermekvédelmi törvények média- és reklámtartalmakat érintő részei, csak hogy kiemeljek néhány fontosabbat. Az MRSZ minden esetben artikulálta az iparág véleményét és igyekezett párbeszédet kezdeményezni a szabályalkotókkal.
És persze lett volna sok olyan, amúgy fontos ügy, amivel kevesebbet tudtunk foglalkozni a fent említett szabályozói viharok között, például az iparágunk társadalmi felelőssége a klíma, a közízlés, az értékek stb. formálásának területén. Büszkék lehettünk arra az említett szabályozói viharok kapcsán, hogy ernyőszervezetként egységes szakmai véleményt tudtunk kialakítani és megjeleníteni, és arra különösképpen, hogy időnként egyes érveink meghallgatásra is találtak, például a reklámadó 0 százalékos kulcsának évről évre való meghosszabbításakor.
Elnökségem idejére esett a kommunikációs torták megreformálása, amely immár nemcsak a reklámköltéseket, hanem a marketingkommunikációs költések egészét térképezi fel, és évről évre fejlődik, bővül.Nagyon érdekes (és szerintem hasznos) munka volt, amikor egy átfogó tanulmányban jártuk körül a regionális hubok kialakulásának és megerősödésének kérdését, és hogy erre milyen válaszokat kellene adnia Magyarországnak.
Nagy munka volt még az etikai kódex aktualizálása, és folyamatos feladatunk volt az elnökségem ideje alatt is a különböző reklámetikai ügyekben dönteni. Itt az ÖRT-vel dolgoztunk együtt, és hasonló jellegű szoros együttműködést más témákban és más társszakmai szervezetekkel is folytatott és folytat az MRSZ, amely szerintem minden iparág számára példa lehet.
Turbulens időszak MI-vel megspékelve
NOVÁK PÉTER, elnök: 2024-
Mindig is fontosnak tartottam a szakmai összefogást, a szakmai szervezetek munkáját, mivel közösen messzebbre lehet eljutni, így a reklámszövetség munkájában az Internet Tagozat 1999-es megalapításától kezdődően folyamatosan benne vagyok, 2000-től mint az elnökség és az ügyvezetés tagja, 2024 októberében pedig az a megtiszteltetés ért, hogy a tagság megválasztott a szervezet elnökének.
Az IAB Hungary megalapításának is az egyik indukálója, majd első elnöke voltam hat évig, részt vettem a DKT előkészítésében és elindításában, emellett a MAKSZ Médiaszekciójának is évekig aktív részese lehettem. Kiváló kollégákkal, vezetőkkel, elnökökkel dolgozhattam az elmúlt 26 évben. Mindezt azért is tartom fontosnak, mert e hosszú időszak alatt testközelből láthattam az iparág könnyebb, vidámabb és nehezebb, kínlódósabb időszakait is, nemcsak cégvezetőként, hanem szakmai szervezeteken keresztül is.
Tagadhatatlan, hogy mostanában egy nehezebb időszakban vagyunk, aminek nemcsak a magyar gazdaság évek óta tartó stagnálása az oka, a reklámadó ismételt megjelenése is borzolja a kedélyeket, de az iparágunkra világszerte ható változások – mint a centralizálás, a hubosodás, a platformok erősödése, az egyre rövidebb távú üzleti szemlélet, a reklám ambivalens megítélése, a HR-kihívások, a mesterséges intelligencia elterjedése stb. – sem teremtenek egyszerű környezetet, így a sokat hallott polikrízis megfogalmazás továbbra is alkalmazható erre a turbulens időszakra.
Kell és érdemes közösen gondolkodnunk azon – és tennünk is érte –, hogy miképpen tud még értékesebb, hatásosabb gazdasági és társadalmi hasznot építeni az a szaktudás, ami az iparágunkban megvan, ráadásul úgy, hogy közben a saját fenntartható üzleti működését is újragondolja. Ennek érdekében indítottuk el az idén ősszel a Reklamátor podcastunkat és rendezzük meg jövő február közepén a The Shift konferenciát, teret adva az új, előremutató, inspiráló gondolatoknak és a termékeny vitáknak.
Mindenkinek azt kívánom, hogy élje meg a jelent a saját szakmai aranykorának, tekintsen pozitívan előre és tegyen a kommunikáció erejével egy még szebb jövőért. Ha mindezt szakmai szervezetek keretén belül tesszük, mindannyian messzebbre jutunk.
Kalocsai Magdolna
