Évente mintegy 10 milliárd forinttal járul hozzá nettó módon a GDP-hez a Sziget Fesztivál – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. összeállításából. Az elemzés szerint a bevételi adatok alapján a fesztiválok exportképességének erősítése költségvetési érdek, ám jelenleg kevés támogatással, egyszámjegyű haszonkulccsal és magas fix költségekkel működnek.
A GKI 2026 nyarán egységes kérdőívvel kereste meg a legnagyobb hazai fesztiválok szervezőit, a megkeresett hat rendezvényből öt - Campus, Művészetek Völgye, Strand, Sziget, SZIN - szolgáltatott adatot. A válaszok alapján a hazai nagyfesztiválok mérete széles sávban szóródik, az öt rendezvény a legutóbbi eseményein együttesen mintegy 751 ezer látogatást regisztrált, fesztiválonként 66 és 320 ezer közötti látogatással.
A finanszírozási szerkezet a vizsgált fesztiválok körében vegyes, de a meghatározó forrás mindenhol a jegybevétel és a szponzoráció, kiegészülve a vendéglátás bevételével. Az állami támogatás szerepe korlátozott, ahol egyáltalán megjelenik, ott jellemzően a költségvetés 1-7 százaléka közötti, elsősorban pályázati forrás, és a válaszadók között olyan nagyrendezvény is van, amely sem állami, sem önkormányzati támogatásban nem részesül. A turisztikai előnyök ellenére több fesztivál eközben maga fizet a helyszín használatáért.
A legélesebb különbség a nemzetközi vonzerőben mutatkozik. A válaszadó nagyfesztiválok a külföldi látogatók arányát jellemzően 1 és 8 százalék közé becsülik, miközben a legnagyobb nemzetközi ismertségű hazai rendezvénynél, a Sziget Fesztiválnál ez az arány az 50 százalékot is eléri. A hazai fesztiválpiac külföldi kereslete tehát rendkívül koncentrált, és ebből következik, hogy a teljes szektor exportbevétele is kevés rendezvényhez kötődik.
Mit hoz egy nagyfesztivál?
A szektorszintű hatások vizsgálata mellett releváns kérdés annak meghatározása is, hogy egy-egy rendezvény milyen mértékben járul hozzá a nemzetgazdaság teljesítményéhez. Ennek számszerűsítéséhez a GKI előzetes hatásbecslést készített, amely az addicionalitás elvét követi, vagyis kizárólag azt az aktivitást veszi figyelembe, amely a fesztivál nélkül nem valósulna meg.
A számítás a felmérés legteljesebb adatkörű, jelentős nemzetközi látogatottságú nagyrendezvényére, a Sziget Fesztiválra készült el. Az előzetes hatásvizsgálat eredményei alapján egy ilyen fesztivál évente mintegy 10 milliárd forinttal járul hozzá nettó módon a GDP-hez. A rendezvényhez kapcsolódó gazdasági aktivitás emellett több milliárd forintnyi adó- és járulékbevételt generál a költségvetés számára, részben a fesztivál közvetlen működésén, részben pedig a látogatók szálláshelyi, vendéglátási és egyéb költésein keresztül, így a rendezvénynek a közkiadások mellett is jelentős fiskális hatása van. Mindeközben a szervezők több százmillió forintos területhasználati díjat is fizetnek a helyszínért.
A mérleg kulcsa a külföldi látogató. A hazai vendégek költésének egy része a fesztivál nélkül is megjelenne a gazdaság más területein, így az nem tekinthető teljes egészében többlethatásnak. A külföldi látogatók fesztiválhoz kapcsolódó költése ezzel szemben jellemzően új, exportjellegű keresletet jelent a magyar gazdaság számára: a jegy, a szállás, a vendéglátás, a közlekedés és az egyéb szolgáltatások igénybevétele révén jelentős hazai hozzáadott értéket és adóbevételeket generál. Mindez arra utal, hogy a fesztiválok nemzetgazdasági értéke szempontjából kiemelt jelentőségű a nemzetközi kereslet vonzása, ezért a szektor nemzetközi versenyképességének és exportképességének erősítése gazdaságpolitikai szempontból is indokolható.
Ezekkel a kihívásokkal küzdenek a szervezők
A kérdőívben a szervezők a legnagyobb kihívásaikról is beszámoltak, és válaszaik következtetésként jól kirajzolják a szektor kockázatait. Költségoldalon több szervező is az inflációt, az infrastrukturális és szolgáltatói költségek jegyáraknál gyorsabb emelkedését nevezte meg első helyen. További nehézséget jelent hogy a fellépői díjak sok esetben az inflációt jelentősen meghaladó mértékben növekedtek.
Bevételi oldalon több rendezvénynél a jegyvásárlás egyre későbbre tolódik, így egy kedvezőtlen időjárású hétvége akár veszteségessé is tehet egy rendezvényt, miközben az ágazati haszonkulcsok egy jó évben is egyszámjegyűek. Ehhez jön az éleződő verseny a kényelmesebb élményt kínáló arénakoncertekkel és városi szórakozóhelyekkel, a nemzetközi vonzerő megtartásának nehézsége, valamint az egyedi szervezési kockázatok, az időjárástól a rendezvénnyel egy időben zajló nagy sporteseményekig. A kép egy magas fix költségű, időjárás- és keresletérzékeny, alacsony marzsú iparágat mutat, amely mindezek ellenére nettó befizetője a költségvetésnek.
Többet érnek, mint amennyibe kerülnek
A hazai nagyfesztiválok gazdaságilag többet érnek Magyarországnak, mint amennyibe kerülnek. A szektor milliárdos nagyságrendű adóbevételt termel, a nemzetközi látogatottságú rendezvények külföldi keresletet és turisztikai exportbevételt generálnak. A GKI számítása szerint egy jelentős külföldi vonzerejű nagyfesztivál az államháztartás szempontjából egyértelműen nettó befizető. A kérdésre tehát, hogy mennyit ér az országnak egy fesztivál, a válasz nem a támogatási sorokban, hanem az adó- és exportbevételekben keresendő.
A következő időszak egyik meghatározó kérdése, hogy a fesztiválok a növekvő költségek és működési kockázatok mellett hosszú távon is képesek lesznek-e megőrizni gazdasági fenntarthatóságukat. Ezzel párhuzamosan az is fontos, hogy a támogatási és szabályozási környezet megfelelően tükrözze és elismerje e rendezvények társadalmi és gazdasági jelentőségét. Ennek megalapozásához indokolt a fesztiválok által generált kulturális, turisztikai és gazdasági hatások átfogó, számszerűsíthető vizsgálata, amely megfelelő alapot teremthet a jövőbeni támogatási és szabályozási döntésekhez.
