Mivel hatósági jóváhagyás nélkül kezdte meg a UPC Magyarország Kft. a Jászberénybe tervezett új kábeltelevíziós szolgáltatását – és így a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nem győződhetett meg arról, hogy a hálózat műszakilag és annak kiépítése jogilag megfelelő –, a szolgáltatónak 30 millió forintos bírságot kell fizetnie.
A UPC 2015 végén annak ellenére kezdett a kábeltelevíziós szolgáltatásba Jászberény egy részén, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódó építési tevékenység befejezését nem jelentette be az NMHH-nak – derül ki a hatóság közleményéből. Az NMHH tavaly a szolgáltató „Jászberény deep fibre kábeltelevíziós hálózat” nevű, 96 kilométeres új hálózati szakasz engedély nélküli használata ügyében, hivatalból indult hatósági eljárásában másodfokon 30 millió forint pénzbírságot állapított meg. A szolgáltató, bár a jogsértést nem vitatta, azért nyújtott be keresetet, mert szerinte az NMHH a jogszabályoknak nem megfelelően határozta meg a bírság összegét. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azonban áprilisban elutasította a UPC Magyarország Kft. keresetét, és megállapította, hogy az NMHH a szolgáltatóra tavaly októberben kiszabott bírsága az eset körülményeinek és a jogszabály által megszabott szempontoknak megfelelő súlyú és arányos volt.
A bíróság leszögezte: a szolgáltató által elmulasztott bejelentés és annak hatósági nyilvántartásba vétele nem merő formalitás, hanem lehetővé teszi, hogy a hatóság meggyőződjön arról, a hálózat mint hírközlési építmény jogi és műszaki szempontból megfelelő. Ha ez nem történik meg – mint a UPC mostani esetében –, akkor az előfizetők érdekei egyértelműen sérülhetnek. A jogszerűtlenség megállapításának pedig nem feltétele, hogy a konkrét érdeksérelem be is következzen. Ahhoz elég a jogszabálysértés puszta ténye és az előfizetők érdekeinek veszélyeztetése, vagyis az érdeksérelem bekövetkezésének lehetősége. A bíróság a szolgáltató érveire reagálva kimondta azt is, hogy a szolgáltató a szolgáltatás idő előtti hozzáférhetővé tétele kapcsán nem hivatkozhat a többi piaci szereplő magatartására és a piaci versenyre, mivel a piaci viszonyok egyik szolgáltatót sem mentesítik a hatályos jogszabályok betartásának kötelezettsége alól.
A bíróság szerint nem lehet arra alapozni, hogy mivel a UPC jelentős tapasztalattal bír az elektronikus hírközlés területén, ezért bizonyára csak teljesen biztonságos és jó minőségű szolgáltatást juttat el a felhasználókhoz; mert a hatóságnak az elkészült építési munka ellenőrzésére a jogszabályoknak megfelelően meg kell kapnia a lehetőséget. A bíróság egyetértett az NMHH álláspontjával, hogy csak kellően nagy – a jogsértéssel elért előnyt jelentősen meghaladó mértékű – bírságösszeg alkalmas arra, hogy a jövőben se a UPC-nek, se más szolgáltatónak ne érje meg figyelmen kívül hagynia a hírközlési szabályokat.
A UPC 2015 szeptemberében előzetes bejelentést tett az NMHH-hoz arról, hogy új hálózati szakasz építésére készül Jászberényben. A szolgáltatásnyújtás megkezdésével meg kellett volna várnia az egész építés befejezését és meg kellett volna tennie az erről szóló bejelentést az NMHH-nál. Mivel az elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályok egyértelművé teszik, hogy amíg a bejelentést nem veszik hatósági nyilvántartásba, addig a megépült hírközlési építményen elektronikus hírközlési szolgáltatást nem lehet nyújtani. A hatóság tavaly júniusban első fokon 40 millió forint bírsággal sújtotta a UPC-t, és a szolgáltatás felfüggesztésére kötelezte. A UPC már ekkor sem vitatta a jogsértést, csak a bírság mértékét, amely a másodfokú eljárás eredményeként azért mérséklődött 30 millió forintra, mert a bírságot befolyásoló körülmények között nem tekintették súlyosbító körülménynek a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségét.
