A készpénzmentes világ felé haladunk, és ennek egyik állomása, hogy elterjedjen az egyérintéses mobilfizetés – mondta el a Marketing&Media magazinnak adott interjúban Pataky Piroska. A Mastercard digitális fizetési megoldásokért felelős marketing- és PR-vezetője az új technológiával kapcsolatban fontosnak tartja az ismertségépítést, az edukációt és az okostelefon szerepét a mindennapokban.
– Mely országok járnak élen jelenleg az egyérintéses mobilfizetés terén?
– Több technológiáról beszélünk, hiszen egyrészt vannak a digitális óriások, idetartozik az Apple Pay, az Android Pay, a Samsung Pay, illetve vannak az úgynevezett banki mobiltárcák. A különbség az, hogy míg a digitális óriásoknál bármely bank ügyfele számára – akikkel leszerződnek, vagy valamilyen kapcsolatba lépnek – elérhető a mobilfizetés, addig a banki mobiltárcáknál mindig az adott hitelintézet saját ügyfelei részére elérhető az. Ha a világpiacról beszélünk, az Apple Pay azt a stratégiát folytatja, hogy közvetlenül a bankokkal szerződik le arra, hogy a szolgáltatásában elfogadja az adott bankok kártyáit. Ők országonként haladnak, Európában jelenleg Nagy-Britanniában, Írországban, Oroszországban, Svájcban, Franciaországban és Spanyolországban elérhető az Apple Pay-típusú fizetés, míg világszinten az Egyesült Államokban indult el legelőször. Ezeknek a fizetési megoldásoknak az a feltétele, hogy legyen egy érintéses fizetésre alkalmas terminál, amely tud kommunikálni az adott fizetőeszközzel. Ez eddig a bankkártyánk volt, most pedig az okostelefonunk lesz az.
– Hogy áll Magyarország?
– Itthon ez az új generációs fizetési megoldás a Gránit Banknál elérhető, az E-bank alkalmazásukon belül, amelyet ha letöltünk a telefonunkra, a Gránit Pay funkció segítségével használhatjuk a mobilfizetést a termináloknál. Fontos technikai feltétel, hogy az egyérintéses mobilfizetés jelenleg Android 4.4-es verziójú, vagy afölötti készülékeken lehetséges, tehát a mobilfizetés feltétele az is, hogy legyen egy ilyen készülék a zsebünkben.
– Régiós összehasonlításban jók vagyunk?
– Nagyon is, hiszen Európában elsőként jött ki a Gránit Bank az új generációs banki mobiltárcával. Ha megnézzük az egyérintéses fizetést, akkor azt látjuk, hogy európai szinten is elsők között vagyunk ebben, és mi, a Mastercardon belül azt érzékeljük, hogy a kommunikációs kampányainkkal, kreatív megoldásokkal is az élen járunk. Ugyanígy van ez az innovációkkal is, hiszen a magyarok nagyon innovatívak és kreatívak, ha termékfejlesztésekről van szó.
– Jellemzően mely célcsoport lehet az, amelyik használja ezt a technológiát?
– Úgy látjuk, hogy a 25–48 év közötti városi, edukált lakosság, amely online számlát fizet, online vásárol bankkártyával, napi szinten használja a plasztikot vásárlásra, adott esetben utazik is, vagy a telefonját használja más funkciókra, például jegyzetel benne, naptárt vezet. Ők a fő célcsoport. Szerintünk az idei a mobilfizetés éve lesz Magyarországon. Egy digitális átalakulás részesei vagyunk, ebben a mobilfizetés egy evolúciós lépcső az okostelefonunk használatának jövője felé.
– Hogyan lehet megszólítani ezt a korosztályt, illetve azokat, akik nem tartoznak ebbe a csoportba?
– Bár az előbb említett a fő célcsoportunk, azt gondoljuk, hogy az érintettek köre sokkal szélesebb is lehet. Fontosnak tartom az egyetemi korosztály edukációját, és a 48 év felettiekét is, hiszen az ő esetükben megvan a fizetőképes kereslet, van bankszámlájuk, bankkártyájuk, okostelefonjuk, ők azok, akiknek talán a legfontosabb a kényelem, a gyorsaság, sok időt töltenek munkával és szeretnék a szabadidejüket magukra fordítani. Épp ezért az okostelefon megkönnyíti a mindennapjaikat.
Az egyetemisták azért fontosak számunkra, mert ők azok, akiknek már van bankszámlájuk, illetve néhány év múlva belépnek a munkaerőpiacra, fizetésük lesz, ami a bankszámlájukra érkezik. Az, hogy a telefon mit képvisel az életükben, szerintem nem kell részletezni, sokkal több mindenre használják már most, mint a 30-40 éves generáció. Ők azok, akiknek most kell elmondani, hogy miért jó a mobilfizetés, miben segítheti az életüket. Nekik kifejezetten egyetemi programokat, eléréseket, használatösztönző promóciót és edukációkat szervezünk.
Elérés szempontjából, ha egy marketingmixet nézünk, lényeges, hogy a fő célcsoportunkat a tradicionális reklámokkal nem feltétlenül érjük el, nekik azt kell megmutatnunk, hogy miért hasznos ez a funkció, miben segítheti az életüket. Úgyhogy sokat nyúlunk a PR-eszközökhöz, és inkább azt próbáljuk megmutatni, milyen helyzetekben lehet segítségükre egy ilyen telefon. Például sportoláskor, ha elmegyek futni a városba, és nem akarok sok mindent vinni, a telefonomat mindenképp viszem magammal, és jó, ha van benne egy virtuális bankkártya, amely alkalmas a fizetésre.
– A PR mellett mire hegyezik ki a marketingmixet?
– A PR-eszközök mellett a klasszikus csatornákhoz is nyúlunk, 360 fokos kommunikációt folytatunk majd, amelyben minden típusú média benne lesz. A klasszikus reklám ismertségépítéssel, edukációval, sok PR-ral, contenttel és natívval párosul majd.
– Magyarországon mennyi terminál van? Hány helyen lehet már mobillal fizetni?
– Mindenhol, ahol egyérintéses fizetés van. Az MNB adatai szerint jelenleg a 110 ezer terminálból több mint 83 ezer képes erre a funkcióra. Ezért jó, hogy az egyérintéses fizetés annak idején elindult, mert a kereskedők készen állnak erre. Tehát ez a kereskedő oldaláról nem igényel új fejlesztést, azaz nem kerül pluszköltségbe. Ugyanúgy a kártyabirtokosoknak sem jelent többletkiadást, hiszen egy bankkártyás fizetésről beszélnünk, csak nem a kártyánkat, hanem a telefonunkat érintjük a terminálhoz.
– Mikorra lehet teljesen készpénzmentes a világ?
– Vannak olyan országok, amelyek egészen közel járnak a készpénzmentes működéshez, például Svédországban és Izraelben már a készpénzmentes megoldások vannak túlsúlyban, de hazánkban még mindig sokan szeretik a bankjegyeket és a pénzérméket. Az MNB 2015-ös közlése szerint Magyarországon mintegy 3,8 milliárd fizetési tranzakció van egy évben, ennek 80 százaléka készpénzben zajlik. Tehát van helye a fejlődésnek, kártyatársaságunk is számos kártyahasználat-ösztönző kampánnyal, támogatási programmal segítette az elektronikus fizetés terjedését az elmúlt években.
Az interjút teljes terjedelmében a Marketing&Media magazinban olvashatja el.
Baross Gábor
