Az első negyedévben átlagosan 5 óra 3 percet töltött a tévékészülék előtt a teljes népesség naponta a Nielsen Közönségmérés adatai szerint, ez 6 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban. A tévézésre szánt időnk egyharmadát sorozatokra, vígjátékokra és akciófilmekre fordítottuk. Nőtt a filmcsatornák közönségaránya, míg az általános szórakoztató csatornák részesedése mérséklődött 2016. év azonos időszakához képest a cég elemzése szerint.
A 4-17 évesek tévénézéssel töltött ideje 3 óra 8 perc volt, a 18-49 éves korcsoporté pedig 3 óra 53 perc, ami a gyerekek esetében 12 perces, a 18-49 éveseknél pedig 17 perces csökkenést jelentett. Az 50 évnél idősebbek naponta átlagosan 6 óra 58 percet tévéztek az év első negyedében, amely 7 perccel több, mint egy évvel korábban – derül ki a Nielsen Közönségmérés közleményéből.
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) irányuló mérések szerint a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,2%-át, átlagosan 3,5 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2017 első negyedévében. A 4-17 és a 18-49 éves korosztály a tévénézésre fordított idejének 1,5 illetve 1,4 százalékát töltötte késleltetett tévés tartalom fogyasztásával, az 50 év felettieknél ez az arány 1% volt.
2016 első negyedévéhez képest számos változás történt a magyar nyelvű csatornák kínálatában, amely kihatott a tematikus csatornák tévépiaci részesedésére is. Az általános szórakoztató csatornák csoportja 2017-től már a TV2, RTL Klub, M3, Duna TV és Duna World csatornákat is magában foglalja, együttes részesedésük 2,2 százalékponttal csökkent, míg a filmcsatornák 1,5 százalékponttal növelték közönségarányukat 2016 első negyedévéhez képest a 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élők körében. A többi tematikus csatornacsoport részesedése a változások ellenére is viszonylag stabil maradt: 1 százalékpontnál kisebb volt az elmozdulás a tavaly mért értékektől az ismeretterjesztő, életmód, hír-, gyerek-, zene- és sportcsatornák esetében is.
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 9,8%-os volt, és a sugárzott mozifilmek több mint felét akciófilmek, illetve vígjátékok tették ki. A tévénézési időből a filmek 16,1%-ban részesedtek, melyből 10%-ot szintén az akciófilmek és vígjátékok mondhattak magukénak. A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematikájú műsorok a sugárzási idő 2,4%-át alkották, de a tévénézési idő tekintetében négyszeres arányt – 9,8%-ot értek el, és az információs műsorok 3,5%-os kínálati arányához képest is nagyobb – 5,1%-os – volt az érdeklődés. A művelődéssel, tudománnyal, kultúrával kapcsolatos műsorok a programkínálat 9,5%-át alkották, de a tévénézésre fordított időből csupán 4,1%-ban részesedtek. A sportműsorok 6,6%-os sugárzási arányához képest feleakkora volt a műsorfogyasztásból való részesedés – hasonlóan a zenei műsorokhoz, melyek bár a műsoridőből 5%-ban részesedtek, fogyasztási arányuk csupán 2,3% volt.
A műsorkínálat 8,6%-át a „nem zenei szórakoztató” tematika alkotta, melynek csaknem a fele valóságshowból állt. A tévénézési idő 9,8%-át a szórakoztató műsorokra fordították a nézők, melynek harmadát a valóságshow-k vitték el. A „nem zenés fikció”2 kategóriájába sorolt műsorok 31%-ban részesedtek a sugárzási időből, melynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmadba különböző animációs filmek kerültek, és csupán 0,6%-ot tettek ki az ide tartozó egyéb műsorok. A tévénézési időből a nem zenés fikció 30%-ban részesedett, melyből 24,3% a sorozatoké és szappanoperáké volt, és további 5,7% jutott az animációkra.
A reklámok naponta átlagosan 6,3 millió főt értek el 2017 első negyedévében, amely 100 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban, ugyanakkor az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 29-ről 31 percre növekedett, és egy fő naponta átlagosan 108 reklámfilmet tekintett meg, ami kilenccel több, mint 2016 első negyedévében.
A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első helyre a „szeletes csokoládé” került, második a „puding, tejalapú desszert”, a harmadik helyen pedig a „kávé” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2017 első negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján. (Az FMCG termékek körébe a kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)
