Sokan hajlandóak lennének hosszabb időre is elutazni belföldön, ha tudnának olyan rejtett kincsekről vagy programokról az országban, amelyről korábban még nem hallottak – derül ki a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) kutatásából. A megkérdezettek majdnem fele sem az utazás előtt, sem közben nem gyűjt információt az úti célról, és sokan csak az utolsó hetekben döntenek arról, hova menjenek.
A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt., illetve jogelődje 2003-tól rendszeresen vizsgálja a magyar háztartások utazási szokásait, így ez a reprezentatív kutatás tekinthető a magyarok utazásairól szóló legátfogóbb és legállandóbb felmérésének a Központi Statisztikai Hivatal rendszeres, statisztikai célú adatgyűjtése mellett. A legfrissebb felmérésből az derül ki, hogy a belföldi főutazásaikról elégedettebben érkeznek haza az emberek, mint a külföldiről: a belföldire 100-as skálán 87,1 pontot adnak, a külföldire 86,8-at. Belföldre viszont rövidebb időre utaznak, mint külföldre: a főutazás átlagos hossza belföldön 5,2 éjszaka, külföldön 7,1.
Mi lenne az, ami miatt tovább maradnának?
Az MTÜ kutatása kitért arra, hogy mi lenne az, ami miatt a belföldi utazásaikat hajlandóak lennének hosszabbra tervezni a magyar háztartások. A felmérésből az derült ki, hogy ha lenne több magas színvonalú, de elérhető árú szolgáltatás, és ha reklámoznák a kevésbé ismert, de érdekes helyszíneket, azaz a rejtett kincseket, akkor akár hosszabb időre is maradnának a családok egy-egy helyen. Az is nagyon fontos volt a válaszadóknak, hogy legyen több fesztivál, több kulturális rendezvény, több érdekes, tematikus út és látnivaló, attrakció is.
Sokan nem néznek utána: hova mennek, akik mégis, azok az interneten
A magyar háztartások majdnem fele, 46,5 százaléka sem az utazás előtt, sem utazás közben nem gyűjt turisztikai információt, amikor belföldön utazik, akik mégis, azok döntő többségben az internetről: a települések, tájegységek, szálláshelyek honlapjairól vagy internetes keresőprogramok segítségével. De sokan mondták azt is, hogy amikor utaznak, akkor személyesen az ott lakókhoz fordulnak, és tőlük kérnek felvilágosítást arról: mit merre találnak és mit érdemes megnézni.
Az internetes foglalást és fizetést is vizsgálta az MTÜ azoknál a háztartásoknál, amelyek egyáltalán használták az internetet a belföldi utazásukkal kapcsolatban: foglaláshoz háztartások 37,3 százaléka, fizetéshez pedig 23,5 százaléka használta a világhálót az utazás előtt.
A szájhagyomány és a korábbi jó tapasztalat a döntő
A kutatásból az is kiderült, hogy hogyan tájékozódnak és mi alapján döntenek az úti cél kiválasztásáról: ha nem számítjuk a direkt családi meghívásokat, akkor a legfontosabb a rokonok és a barátok véleménye: a megkérdezettek 30,5 százalékának az ismerősök ajánlásai keltik fel a figyelmüket egy-egy úti cél iránt. A korábbi saját kedvező tapasztalat is kiemelten fontos, ez alapján 24,1 százalék döntött. Azt, hogy mennyire fontos a jó benyomás egy adott úti célról, az is mutatja, hogy az MTÜ kutatása szerint a háztartások 69,9 százaléka tervezi azt, hogy az évi főutazásuk helyszínére újra visszatér majd. Sőt, kétharmaduk már korábban is járt ugyanott.
Belföld vagy külföld – más a program
Az MTÜ kutatása szerint az utazó magyarok mással töltik az időt a főutazásuk során akkor, ha belföldre utaznak és akkor, ha külföldre. A belföldi nyaraláson sokkal kevésbé aktív programokat választanak, fizikailag is ki szeretnék pihenni magukat, ezért a legtöbben a passzív pihenést választják, a strandolást, fürdőzést, és csak ezután jön a városlátogatás. Ezzel szemben a külföldre utazók elsősorban várost néznek, csak azután jön a strandolás, a fürdőzés, és harmadik helyen szerepel a passzív pihenés. Más az előzetes elképzelésük is a belföldi és a külföldi utazásról: a belföldi utazás a magyarok szerint elsősorban pihentet, elmélyíti a baráti kapcsolatokat, kikapcsol, szórakoztat és feltölt, ezzel szemben a külföldi utazásnak presztízse van, újat tanít a világról, izgalmas és bővíti a látókört.
Hova utazzunk? Döntés csak az utolsó pillanatban
Az MTÜ a kutatásban arra is kíváncsi volt, hogy mennyire gondolkodnak előre a magyarok akkor, ha belföldi utazást terveznek. Az derült ki, hogy szinte csak az utolsó pillanatban dől el minden, főleg, ha csak rövid, 1–3 éjszakás utazásról van szó: ilyenkor a legtöbben, 62,2 százalék csak az elindulás előtti utolsó 4 hétben hozza meg a döntést, sőt, 11,3 százalékuk csak az utolsó néhány napban. A hosszabb utazásokról (legalább 4 éjszakás utazás) valamivel hamarabb döntenek, az utolsó 4 hétre csak 34,7 százalékuk hagyja a döntést, a legtöbben – 39,9 % – 4-8 héttel a tervezett indulás előtt meghozza a döntést.
Megugrott a szállodát választók aránya
A 2012-es kutatás adataihoz képest határozottan emelkedett azok aránya, akik nem ingyenes, hanem fizetős szállásokon töltik az éjszakákat belföldi utazás közben: míg 2012-ben még csak 34,7% volt az arányuk, 2016-ban már 42,4 %. A fizetős szállásokon belül pedig a szállodák aránya ugrott meg a leginkább: 18,5 százalékról 28,1 százalékra.
Közel 80 százalék utazott
2016-ban a magyar háztartások 79,8 százaléka utazott el valahova belföldön, a legtöbben egy- és többnapos utazáson is részt vettek. Azok, akik nem utaztak, legtöbbször azt mondták: ennek anyagi okai vannak (60,3%), de érdekes módon sokan (13,3%) például azzal érveltek: egyszerűen nem szeretnek máshol aludni.
2003 óta egyébként az tapasztalható, hogy évről évre rövidül a főutazások hossza, 2003-ban még mind belföldre, mind külföldre 9-10 éjszakára utaztak el a magyar háztartások, 2016-ban belföldre már csak 5,2, külföldre pedig 7 éjszakára.
A kutatás módszere
A megkérdezés az MTÜ megbízásából a M.Á.S.T. Kft. ad-hoc kutatásának keretében történt. A felméréshez országos, a magyar háztartásokat reprezentáló, kétlépcsős, arányosan rétegezett, véletlenszerűen kiválasztott 1500 háztartást tartalmazó valószínűségi mintát használt a kutatás. Az adatfelvétel 2016. novemberében történt, a kutatás az ezt az időpontot megelőző egy év utazásait vizsgálta.