A magyar háztartások több mint fele tervez utazást idén nyáron, ez jelentős emelkedés 2012-höz képest, amikor mindössze 34,5 százalékuk tervezett valamilyen nyaralást. Folyamatosan emelkedik azok aránya, akik külföldre és belföldre is terveznek utazást a szezonban, és dinamikusan nő a nyaralásra szánt összeg: 4 év alatt 54 százalékkal emelkedett, a 2013-as 10 ezer forint körüli összeg helyett idén már átlagosan 16 ezer forintnál valamivel többet terveznek elkölteni fejenként és éjszakánként a háztartások. A legnépszerűbb magyar úti cél továbbra is a Balaton, külföldre pedig a legtöbben Horvátországba mennek nyaralni.
A Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából a Trend International Market Research Kft 1000 háztartás telefonos megkérdezésén alapuló reprezentatív felmérést végzett 2017 áprilisában a magyar háztartások nyári szezoni (2017. május–szeptemberi) utazási terveiről. Ez a kutatás a 2005-2013 közötti felméréssorozat folytatásának tekinthető.
A felmérésből az derül ki, hogy a 2017-es nyári szezonban a magyar háztartások 51,1 százaléka tervez valamilyen utazást, ez az arány 2012-ben még csak 34,5 százalék volt. Az utazást tervező háztartások nagyjából fele (49,1 %) csak belföldi utazást tervez, csak külföldre negyedük utazik (24,9 %), a többiek pedig (23,5 %) külföldre és belföldre is terveznek utat idén nyáron. Mindössze 2,5 % válaszolta azt, hogy még nem döntöttek az úti célról. 2005 óta folyamatosan nő azok aránya, akik külföldre utaznak (2005: 19 %, 2017: 24,9 %), és azok is egyre többen vannak, akik belföldre és külföldre egyaránt terveznek utazást nyáron (2005: 17 %, 2017: 23,5 %).
A nyári utazások kifejezetten családi programok, az a jellemző, hogy az egész család részt vesz rajtuk. A megkérdezett háztartások 75,1 százaléka mondta azt, hogy az utazáson résztvevők száma megegyezik a háztartás létszámával.
A felmérésből az is kiderül, hogy jelentősen magasabb összeget tudnak nyaralásra szánni a magyar háztartások, mint néhány évvel ezelőtt. Idén a tervek szerint egy személyre 77.289 forintot szánnak utazásonként, ez 2005-ben még csak 39.639 volt, 2012-ben pedig 52.513 forint. Akkor is dinamikus emelkedés látszik, ha azt számolják ki a háztartások, hogy egy személyre egy éjszakára mennyit szánnak a nyaraláskor: 2017-ben ez az összeg 16.682 forint, míg 2005-ben ugyanez 4.971 forint volt, 2012-ben pedig 10.867 forint. Érdekes adat, hogy azok is terveznek mind külföldi, mind belföldi nyaralást, akik a saját bevallásuk szerint rossz anyagi körülmények között élnek: a megkérdezettek 21,1 százaléka mondta azt, hogy bár rossz az anyagi helyzete, mégis tervez belföldi nyaralást, külföldi utazási tervek esetében ugyanez az arány 7,9 százalék.
Ahhoz, hogy több vagy hosszabb belföldi utazást tervezzenek a háztartások, megfelelő turisztikai információk kellenének a válaszadók szerint, a legtöbben ilyen információként a szálláslehetőségeket említették meg, de sokan hiányolják a csomagajánlatokat is, és szívesen tudnának többet látnivalókról, és olyan programokról, amelyekkel esős időben el lehet tölteni a napot. Azok közül, akik eleve terveznek idén nyárra belföldi nyaralást, 28,6 % mondta azt, hogy ilyen információkkal meg lehetne győzni, hogy tovább maradjon vagy többször utazzon, a külföldre utazók közül pedig 12,7 % fontolná meg inkább a belföldi utazást, ha ilyen információkból több jutna el hozzá.
Belföldön a legnépszerűbb úti cél továbbra is a Balaton, a második helyen Észak-Magyarország áll, a harmadikon pedig Budapest és a Közép-Magyarországi régió. A külföldi úti célok közül pedig Horvátország vezet, utána Olaszország és Románia következik. 2013-ban még Románia volt a második helyen, ez azt mutatja, hogy Olaszország népszerűsége nagyot nőtt az elmúlt években.
Ha arról van szó, hogy mi alapján választanak úti célt a magyar háztartások, akkor nagyon erős kockázatkerülést láthatunk. A tervezett utazások harmada esetében oda tervezik az utat, ahol már jártak, amiről már van tapasztalatuk, ahol tudják, hogy mire számítsanak. Ha mégis ismeretlen célt választanak, akkor ismerőseik tapasztalatára hagyatkoznak, a szóbeli ajánlást részesítik előnyben. A belföldön tervezett utazások harmada és a külföldre tervezett utazások közel negyede esetében viszont nem választás, hanem adottság kérdése, hogy mi lesz az úti cél: olyan helyre utaznak, ahol nyaralójuk van, vagy ahova ismerős hívja meg őket, és ide sorolhatjuk az üzleti és iskolai utazásokat is.
Az MTÜ felméréséből az is kiderült, hogy a magyar háztartások döntésében komoly szempont a biztonság, a közelmúlt terrorcselekményei és a migrációs válság is befolyásolja az idei nyaralási terveiket. A háztartások 17,4%-át befolyásolta idei úti céljának kiválasztásában a biztonság. Emiatt az utazásukban bizonytalanok közül 21% inkább belföldön marad.
Amilyen nagy szerepe van az internetnek egy utazás megszervezésében, olyan kicsi az úti cél kiválasztásában: mindössze a belföldre tervezett utazások 12%-ában, a külföldre tervezetteknek 17%-ában volt bármilyen szerepe az úti cél kiválasztásában.
A belföldi szezon egyértelműen a július-augusztusi iskolai szünetre korlátozódik, ehhez képest külföldön júniustól szeptemberig sokkal egyenletesebb a tervezett utazások időbeli megoszlása. Belföldön az iskolai szüneten kívül szinte csak hosszú hétvégés utazások fordulnak elő, de mindkét desztinációra igaz, hogy az elő- és utószezonban rövidebbek az utazások. Összességében a külföldi utazások átlagosan két nappal hosszabbak a belföldieknél. Ennek az is az oka, hogy nyáron sok hétvégét kihasználnak majd utazásra: a belföldi utazások közel felét 1-3 éjszakásra tervezik.
