A légszennyezés több mint nyolc hónappal csökkenti a várható élettartamot. Európában évente 400 ezer, míg Magyarországon 8-14 ezer ember veszti életét a levegőben terjedő szennyezések miatt. A Climate-KIC inkubációs programja február 28-ig olyan magyar vállalkozások jelentkezését várja, amelyek a klímaváltozás kihívásaira keresik a megoldást. Egy, a programban korábban résztvevő startup nemrég 150 millió forint értékű kockázati tőke-befektetést kapott.
A levegőminőség a közegészségügyet veszélyeztető legnagyobb környezeti fenyegetések egyike, amelynek komoly egészségügyi hatása lehet a szervezetre: rövid távon többek között fejfájást és szorongást, szem-orr- és torok irritációt, kardiovaszkuláris- és légzőrendszeri problémákat okozhat.
Az Európai Bizottság adatai szerint évente 400 ezer ember veszti életét Európában a légszennyezés miatt. A levegőben lévő finom részecskés anyag a becslések szerint az EU-ban több mint nyolc hónappal csökkenti a várható élettartamot. A tagországok közül Magyarországon az egyik legsúlyosabb a légszennyezettség helyzete: a becslések szerint évente 8-14 ezer a légszennyezettséggel összefüggő halálozások száma. Világviszonylatban így Kína után hazánkban tulajdonítható legnagyobb arányban a szennyezett levegőnek a szívbetegségek, agyvérzés, tüdőrák vagy hörghurut miatti elhalálozás.
Az Európa legnagyobb és legsikeresebb greentech inkubáció programját működtető Climate-KIC portfóliójában több olyan startup is szerepel, amelyek célja, hogy hozzájáruljanak a levegőtisztasághoz.
Károsanyag-kibocsátás: több millió tonnát spórolhatunk évente
Az Európai Bizottság 2013 végén fogadta el a „tiszta levegő” javaslatcsomagot, amely a légszennyezés csökkentésére irányuló intézkedéseket foglalja magában. Egy 2016-os mérés szerint a levegőben terjedő szennyezésekkel összefüggő megbetegedések az összes, a környezeti hatásokkal kapcsolatos betegségek és halálozások kétharmadáért felelősek.
A légszennyezéshez az árumozgatás, a logisztika jelentősen hozzájárul. Az Amerikai Egyesült Államokban és Európában évente összesen 120 milliárd kilométer az üres átállás, amikor a kamionok rakomány nélkül teszik meg a felrakópontig a távot. Az üres átállás jelentős környezeti terhelést, évente több millió tonna károsanyag-kibocsátást jelent.
A Climate-KIC Akcelerátor Programjának egyik résztvevője a TrucksOnTheMap, amelynek innovációja, hogy egy térképes felületen köti össze a megrendelőket, a fuvarszervezőket és a szállítókat. A startup a Climate-KIC-től 62 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kapott. A környezettudatos vállalkozás tavaly novemberben Európa legnagyobb startup gáláján Helsinkiben, a Slush versenyen ezer startupból az első helyezést kapta.
A Climate-KIC program felkészítésének köszönhetően a startupba nemrég egy magyarországi székhelyű kockázati tőkebefektető látott potenciált: 2017 decemberében megállapodást írtak alá a céggel, amely szerint 500 ezer eurót fektet a TrucksOnTheMap-be. A startup olyan rendszert fejlesztett, amellyel évente harmadával lehet csökkenteni a kamionok „üres átállását”. A megoldással évente több millió tonnával mérsékelhető a károsanyag-kibocsátás.
„Szemléletváltást szeretnénk a még mindig nagyon régimódi fuvarszervezői gyakorlatban. Megfogható eszközzel támogatjuk a fenntarthatóságot. Számításaink szerint a jelentős károsanyag-kibocsátás csökkentése mellett egy átlagos fuvarszervezői vállalkozás havonta 15-20 ezer eurót is megtakaríthat ezzel a megoldással” – magyarázta Domonkos Tamás, a TrucksOnTheMap ügyvezetője.
A Climate-KIC inkubációs programja február 28-ig olyan magyar vállalkozások jelentkezését várja, amelyek a klímaváltozás kihívásaira keresik a megoldást. A 115 ezer euró összdíjazású programban kiválasztott legígéretesebb ötlet 40 ezer euró, vissza nem térítendő támogatást kap.
