Az adatlopásokról szóló híradások és több online fiók párhuzamos kezelésének nyomása fokozza a stresszt Európa népességében – derül ki a Kaspersky Lab tanulmányából.
A tanulmány, amelyben 1000 európai vett részt, a következő eredményeket hozta:
· Az emberek 63 százalékát stresszelik az adatlopásokról szóló híradások
· 72 százaléknak terhes a különböző jelszavak megjegyzése
· 70 százalék stresszt érez, amikor készülékeik védelméről van szó
· 62 százalékot nyomasztja az érzékeny adatok növekvő mennyisége
Ezek a stresszszintek nem indokolatlanok; a fogyasztók 59 százaléka számít valamilyen kiberbiztonsági problémára az elkövetkezendő 12 hónapban és jogos az aggodalom, hiszen 54 százalékuk esett a kiberbűnözés áldozatául az elmúlt 5 évben.
Boris Charpentier, francia pszichológus és coach így nyilatkozik: „A kiberbűnözésről és áldozataik tapasztalairól beszámoló médiamegjelenések tudatosabbá teszik az embereket a rájuk leselkedő kockázatokról és, ahogy a fenyegetettség egyre elterjedtebbé válik a mindennapi életben, még könnyebb az embereknek belátni, hogy milyen hatással lehet rájuk egy lehetséges feltörés. Ez növeli a kortizol szintet, ahogy a veszélytől való félelem nyomasztóvá válik és stresszhez vezet. Ezért bármilyen feltörés, legyen annak célpontja állami intézmény vagy cég, azt jelenti, hogy a bizonytalanság és sebezhetőség érzése megemelkedik.”
A megnövekedett stresszszintek eredményeképpen csökken a szervezetekbe és a technológiába vetett bizalom. A Kaspersky Lab arról kérdezte az embereket, hogy mely alkalmazásokban bíznak a legkevésbé adatvédelem szempontjából és az eredmények azt mutatták, hogy a közösségi hálózatok (32%) és az üzenetküldő alkalmazások (25%) a legkevésbé megbízhatóak. A képmegosztó, telekocsi és zene appok megbízhatóbbnak tűnnek: az emberek kevesebb, mint 10 százaléka mondta, hogy nem bízná rájuk adataikat, annak ellenére, hogy ebben az iparágban is hírhedt adatfeltörések voltak.
A kockázat és a bizalom közötti ellentmondást szemlélteti az a tény, hogy az európaiak több, mint fele (56%) rábízná partnerére bejelentkezési adatait. Habár az emberek csupán 11 százaléka használna jelszó kezelő megoldást, annak ellenére, hogy a kiberbiztonságban mindig az ember bizonyul a leggyengébb láncszemnek.
„Manapság az adatfeltörések címlapsztoriknak számítanak és szektortól függetlenül esnek különböző cégek áldozatul, ezért nem meglepő, hogy a cégekbe vetett bizalom ilyen alacsony és, hogy növekednek a stresszszintek. Az embereket nyomasztja a róluk szóló online információmennyiség és ennek megfelelő védelme. Ha nem tudják maguk megvédeni, az ágenciának ez a hiánya stresszhez vezet. Én azt tanácsolom, hogy próbálják meg átvenni az adataik feletti irányítást és amennyire csak lehet csökkentsék a fenyegetettséget felelős kiberbiztonsági viselkedéssel – erős és egyedi jelszavak megadásával, kiberbiztonsági megoldások használatával, a kéretlen linkek és a nem biztonságos WiFi hálózatok elkerülésével és csak megbízható helyekről töltsenek le alkalmazásokat.”
