Láss tisztán! – Ingyenes applikációt dolgoztak ki a magyar egyetemen a látássérültek mindennapos tájékozódásának segítésére.
A szem az egyik legfontosabb érzékszervünk. Egy egészséges ember a külvilágból szerzett információk mintegy kétharmadát a látásán keresztül tudja feldolgozni. De figyelünk-e eléggé épségére, egészségére? Október kiemelt hónap ilyen tekintetben, hiszen nemcsak a látás világnapja van ekkor, hanem a látássérülteké is (Fehér Bot Napja). A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE ITK) a 2009-ben indult Magyar Bionikus Látásközpont egyik alapítójaként kiemelt területnek tekinti a látással kapcsolatos kutatásokat. A fővárosi egyetem célja az is, hogy minél több fiatal figyelmét és érdeklődését felkeltse a természettudományos képzések iránt. Az intézmény több kommunikációs kezdeményezést is indított az EFOP 3.4.4-16 jelű, “A felsőoktatásba való bekerülést elősegítő készségfejlesztő és kommunikációs programok megvalósítása, valamint az MTMI szakok népszerűsítése a felsőoktatásban” elnevezésű projekt keretében.
A szem a lélek tükre. Mindannyiunk számára ismerős a kijelentés. Szemünkön keresztül azonban nem csak személyiségünkről kap jelzést a külvilág, hanem a bennünket körülvevő információkat is ezen a csatornán keresztül érzékeljük. Nem csoda, hogy agyi tevékenységünk igen jelentős részét a látással kapcsolatos feladatok, információfeldolgozás teszi ki. A szem nemcsak igen alkalmazkodó és nagy hatótávolságú érzékszerv, hanem a környezetben szerzett tapasztalatok leggyorsabb adatátvitelét is képes biztosítani.
Október a látás hónapja. Az őszi időszakban nemcsak az érzékszervünk egészséges működése kap kiemelt figyelmet a kommunikációban, hanem a sérülése is. Október 15-e a Fehér Bot Napja. A kezdeményezés célja felhívni a közvélemény figyelmét a vak és a gyengén látó emberek sajátos helyzetére. Az ilyen problémával élők társadalmi beilleszkedése sokszor viszontagságos. Helyzetük és mindennapjaik akadálymentesebbé tételére számtalan ágazat és kutatási terület igyekszik megoldást találni.
Dr. Roska Tamás akadémikus kezdeményezésére 2009-ben jött létre a Magyar Bionikus Látásközpont a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán. A kísérleti labor a kezdetek óta szoros együttműködésben áll a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájával. Kutatói nevéhez fűződik például a LetSee elnevezésű bionikus szemüveg megalkotása. A fejlesztés jelenleg egy mobilalkalmazásként érhető el, amely ingyenesen letölthető a letseeapp.com oldalról. A felismerésben és tájékozódásban segítő megoldás a gyengén látó emberektől kezdve a súlyos látáskárosodással élő személyekig mindenkinek nagy segítség lehet a mindennapokban – fogalmazott dr. Karacs Kristóf, egyetemi docens, a Magyar Bionikus Látásközpont egyik vezetője. A kutató szerint a magyar fejlesztés nemcsak a papírpénzek, bankkártyák valamint színek felismerésében, de – a közlekedési eszközök járatszámának felismerése, a táblák és piktogramok, illetve a gyalogos-átkelőhelyek azonosítása révén – az utcai tájékozódásban is nagy segítséget jelent felhasználója számára. A programot már több százan töltötték le.
A Magyar Bionikus Látásközpontban az említett applikáción túl orvosi tevékenységet segítő és más életminőséget javító megoldások kifejlesztésén is dolgoznak. Jelenleg zajlik az a kutatás, amelynek keretében több partnerrel együttműködve például farkasvaksággal küzdő embereknek kívánnak segítséget nyújtani. A kidolgozás alatt álló megoldás lényege, hogy a fényérzékelésükben sérült sejtek funkcióját a retina egy másik sejtrétege veszi át, így a többi ép sejttel együttműködve ismét látásélményhez juttatja a beteget. A kutatás részeként a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szakemberei újszerű retinavizsgálati módszerek továbbfejlesztésén dolgoznak. A labor egy másik fontos kutatási területe az orvosdiagnosztikában alkalmazott szemfenékvizsgálathoz tartozó képelemzési módszer kidolgozása.
A megalapításának 20. évfordulóját idén ünneplő fővárosi egyetemi kar nemcsak oktatási létesítményként, de a fiatalokat kutatásaikban segítő, kreatív ötleteiket felkaroló, támogató intézményként is működik. Kezdetek óta fontosnak tartják, hogy az ide jelentkező és felvételt nyert diákok a Karon eltöltött évek alatt az élményalapú oktatás mellett a személyes odafigyelést és támogatást is megkapják.
Ahhoz, hogy a tudomány, különösen az emberi szervezet működése iránt érdeklődő fiatal teljes egészében lássa az adott szakmai területet, a műveltségi képzettség megszerzése mellett elengedhetetlenül szükségesek a morális ismeretek is. Úgy gondoljuk, hogy csak így válhat egy egyetemistából mély tudású, családjáért, hazájáért és embertársaiért felelősséget érző mérnök. Itt a PPKE ITK-n hallgatóink a tudományos képzettség mellett megkapják azt az erkölcsi, etikai útmutatást és támogatást is, amely szakmai tevékenységüket még komplexebbé, még teljesebbé tudja tenni – fogalmazott dr. Iván Kristóf, dékán.
A budapesti egyetemen államilag támogatott alapképzésben mérnökinformatikus és molekuláris bionikai mérnök végzettséget szerezhetnek a hallgatók. A hét féléves oktatás során az elméleti alapokat követően – labormunka és mérnöki tervezés révén – azt is megtanulják a fiatalok, hogy szakmai ismereteiket hogyan alkalmazhatják a gyakorlatban. Ezen felül a képzés része egy legalább hathetes szakmai gyakorlat is, amely nemcsak tudományos tapasztalataik bővítésében, de későbbi munkapiaci vagy kutatói elhelyezkedésükben is segíti a fiatalokat. A fővárosi egyetem számára fontos, hogy minél több felvételi előtt álló középiskolással megismertesse a természettudományos képzésekben rejlő lehetőséget és szépséget. Ezért az EFOP 3.4.4-16 jelű, “A felsőoktatásba való bekerülést elősegítő készségfejlesztő és kommunikációs programok megvalósítása, valamint az MTMI szakok népszerűsítése a felsőoktatásban” elnevezésű projekt keretében saját kommunikációs kampányt is indítottak. A továbbtanulást elősegítő, az informatikai és bionikai képzést népszerűsítő, készségfejlesztő és kommunikációs programok célja a fiatalok elérése az általuk leginkább használt és kedvelt kommunikációs felületeken.
