Az Európai Unióban alig van ország, ahol a hazai árszinthez mérve annyit kellene fizetni a mobilozásért, mint Magyarországon. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint vásárlóerő-paritáson számolva a 36 vizsgált mobil-, internet- és tévécsomag ajánlatból 17-ben az öt legdrágább ország között vagyunk, 10-ben pedig mi vagyunk a legdrágábbak. A Bankmonitor összeállításából kiderül, hogy mi drága nálunk igazán, hogyan változott a helyzetünk az elmúlt években, illetve mi állhat a háttérben.
Az Európai Bizottság minden évben összehasonlító tanulmányt készíttet arról, mennyibe kerülnek a lakossági internet- és mobil-előfizetések az egyes tagállamokban. A legfrissebb kiadás 2026-ban jelent meg, de a 2024-es árakat dolgozza fel, a szolgáltatók honlapjain 2024 októberében elérhető ajánlatok alapján.
A tanulmány 36 szabványos csomagot vizsgál, a csak vezetékes internetes előfizetéstől egészen a vezetékes net, telefon, tévé és mobil kombinációjáig. Minden országban csak a legolcsóbb olyan ajánlatot nézi, amely teljesíti az adott csomag feltételeit, vagyis nem az összes ajánlat átlagát hasonlítja össze.
Az eredmény nem túl hízelgő. Magyarország 17 csomagban az öt legdrágább ország között van, 10 csomagban pedig a 27 tagállam közül nálunk a legmagasabb az ár – olvasható a Bankmonitor összeállításában. Fontos ugyanakkor, hogy az árak nem nominálisan, hanem vásárlóerő-paritáson szerepelnek, vagyis a hazai árszinthez vannak mérve. A tanulmány tehát nem azt mutatja meg, hány euróba kerül egy előfizetés, hanem azt, hogy mekkora tételt jelent a helyi árakhoz képest.
A tanulmány nem egyszerűen euróban hasonlítja össze az árakat, hanem úgynevezett vásárlóerő-paritáson (angol rövidítése a PPP, azaz purchasing power parity). Ez azt veszi figyelembe, hogy Magyarországon a legtöbb termék és szolgáltatás olcsóbb, mint például Németországban, vagyis itthon ugyanannyi pénzből többet lehet vásárolni. Ha egy mobilcsomag mindkét országban 20 euróba kerül, akkor a helyi árakhoz mérve nálunk drágább, mert ennyi pénzért itthon több mást is megvehetnénk. A vásárlóerő-paritás tehát azt mutatja meg, mekkora tétel egy előfizetés a helyi árakhoz képest, nem azt, hány euró a számla.
Mi drága nálunk és mi nem?
A drágaság szinte teljes egészében a mobilhoz kötődik. A csak vezetékes internet kifejezetten olcsó nálunk, a vizsgált sebességi kategóriákban a 15–20. helyen állunk a 27 tagállamból (minél hátrébb vagyunk, annál olcsóbb). A tévét is tartalmazó csomagoknál hasonló a helyzet, a vezetékes telefonos csomagoknál pedig a középmezőnyben vagyunk.
A mobilnál viszont egészen más a kép. Minden olyan mobilcsomagban, amely legalább havi 100 hívást tartalmaz, Magyarország a legdrágább az EU-ban. A módszertan szerint 100 hívás nagyjából havi 190 percnyi telefonálást jelent, ami egyáltalán nem extrém használat. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint 2024-ben egy előfizető havonta átlagosan 157 percet telefonált.
A nagyobb adatkeret is drága. A 10 GB-os mobilnet nálunk a legdrágább az EU-ban, a 20 GB-osnál a második helyen állunk. A kis adatkeretes, 1 és 5 GB-os csomagok viszont a középmezőnyben vannak. A mobilt is tartalmazó kombinált csomagoknál szintén az élmezőnyben vagyunk. A kétfős háztartásokat modellező, két SIM-kártyás csomagok mindegyikében Magyarország a legdrágább. A tanulmány a mobilcsomagok alapján Magyarországot Portugáliával, Csehországgal és Lettországgal együtt a legdrágább csoportba sorolta.
Mióta drága nálunk a mobilozás?
A magas mobilárak nem újkeletűek. Az OECD egy 34 ország tarifáit összehasonlító tanulmánya szerint már a 2010-es évek elején is több kategóriában Magyarországon volt a legdrágább a mobiltelefonálás. A szervezet 2016-os országjelentése pedig azt állapította meg, hogy a távközlési árak nálunk a legmagasabbak az EU-ban.
Az OECD már akkor arra figyelmeztetett, hogy a szabályozás ugyan rendben van, a piaci körülmények viszont nem kedveznek a versenynek, ezért nem csökkennek az árak. A verseny azóta sem erősödött, sőt. A 2010-es években még hat nagy szolgáltató versengett az előfizetőkért. A mobilpiacon a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone, a vezetékes piacon pedig a UPC, az Invitel és a fapados áraival a nagyokat árversenyre kényszerítő DIGI, amely később negyedik mobilszolgáltatóként is megjelent.
Azóta a hatból négy eltűnt vagy beolvadt. A UPC-t a Vodafone vásárolta fel, a DIGI romániai tulajdonosa 2021-ben a kivonulás mellett döntött, a cég pedig a 4iG-hez került, amely 2022 végén az Invitelt is beolvasztotta a DIGI-be. 2023 januárjában a 4iG és a magyar állam közösen megvette a Vodafone magyar leányát is. A cégek 2025 óta One néven működnek, a DIGI pedig 2025 októberében végleg beolvadt a One-ba. Ma gyakorlatilag három nagy szolgáltató maradt, a Magyar Telekom, a One és a Yettel.
A díjak alakulásában 2023 volt a másik fordulópont. Az inflációkövető díjkorrekció 2022-ben került be a szolgáltatók szerződési feltételeibe. 2023-ban a Telekom és a Yettel 14,5 százalékkal, 2024-ben mindhárom nagy szolgáltató 15 százalék körüli mértékben emelte a havidíjakat. Ezzel az EU-ban nálunk nőttek a legjobban a telekomárak. 2025-ben a Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott tárgyalások után elmaradt az emelés, 2026 nyarától viszont ismét 4,4 százalékkal drágultak a díjak.
