A Black Friday magyarországi népszerűségének növekedésével együtt jár az is, hogy egyre több panasz érkezik az akciókkal kapcsolatban. A fogyasztóvédelmi hatóságok is fokozottan figyelnek erre az időszakra, ezért a kereskedőknek érdemes szakértőkkel előre egyeztetniük az akcióik tartalmát, mivel ha hibáznak, akár több millió forintos bírságot is kaphatnak.
A Black Friday kezdeményezés 1966-ban indult az Egyesült Államokból és pár éve nálunk is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A karácsonyi szezon kezdetét jelző időszakban számos bolt és online webáruház kínálja termékeit hatalmas kedvezményekkel. A GKI Digital kutatása szerint az idén november 12-től 25-ig tartó időszakban az egész éves online kereskedelmi forgalom csaknem 9 százaléka fog realizálódni, valamint az egy főre vetített, átlagosan 45-50 ezer forintos várható költés mellett idén az online rendelések közel 40 milliárd forintos forgalmat eredményezhetnek.[1]
A Black Friday népszerűségének növekedésével természetesen egyre nő az akciókkal kapcsolatos fogyasztói panaszok száma is, annak ellenére, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságok évről évre próbavásárlásokat hajtanak végre ebben az időszakban, eljárást indítanak a megtévesztően akciózó kereskedőkkel szemben és a fogyasztók figyelmét külön is felhívják a leggyakoribb megtévesztésekre. Nagyon gyakori például, hogy a meghirdetett akcióban gyorsan kifogy a kedvezményes áron kínált árukészlet, a kereskedők nem létező, fiktív árakból adnak kedvezményeket, vagy hatalmasnak tűnő akciót hirdetnek, de az akcióba bevont termékek köre valójában nagyon szűk.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavaly például azért büntetett 20 millió forintra egy vállalkozást, mert a Black Friday kampányában azt ígérte a fogyasztóknak – például a „Több száz termék vár rád csak egy napon át akár 70 százalék kedvezménnyel!” szlogennel -, hogy az akcióban nagymértékű kedvezménnyel érhetők el termékei. Ezzel szemben a kereskedő hirdetéseiben megjelölt kedvezmény kizárólag olyan árucikkeknél volt elérhető, amelyek sem átlagáruk, sem pedig a jellegük alapján nem voltak tipikus termékeknek tekinthetők és a teljes kínálat kevesebb, mint 1 százaléka volt elérhető a reklámokban megjelölt, „akár 70 százalékos” kedvezménnyel. Jelenleg is folyamatban van egy eljárás, amiben a GVH azt vizsgálja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás megtévesztette-e a fogyasztókat azzal, hogy kiemelkedő mértékű, akár 80 százalékos Black Friday kedvezményeket hirdetett, miközben az akcióban valószínűleg a termékeknek csak egy szűk köre volt elérhető 80 százalék feletti kedvezménnyel, és a kimagasló árleszállítás nem a hirdetésekben kiemelt termékeket érintette.
A fogyasztóvédelmi szabályok betartása nemcsak a vállalkozások reputációjának fenntartása miatt fontos, hanem azért is, mert a szabályok megszegése súlyos – akár a vállalkozások előző évi nettó árbevételének 10 százalékáig terjedő – bírságot is maga után vonhat. A GVH jogsértés megállapítása esetén a jogsértő cégek reklámköltségéből vagy a reklám kapcsán realizált árbevételből kiindulva szab ki jellemzően több millió forintos bírságokat.
„Fontos, hogy a kereskedelemmel foglalkozó cégek ne csak a mindennapi gyakorlatukban, hanem a kiemelt profittal kecsegtető adventi-karácsonyi időszakban is a fogyasztóvédelmi szabályok betartásával hirdessék termékeiket, akcióikat. Ebben segítséget nyújthat az, ha a vállalkozások a kereskedelmi kommunikációjukat még annak közzététele előtt tőlük független szakmai testülettel vagy ügyvédi irodával véleményeztetik. Ez a preventív intézkedés egyrészt segíthet a fogyasztóvédelmi szabályoknak való megfelelésben, másrészt egy esetleges későbbi versenyhivatali eljárás során jelentős bírságcsökkentési tényező lehet a GVH fogyasztóvédelmi bírságközleménye szerint” – mutatott rá dr. Miks Anna, a Deloitte Legal versenyjogi csapatának vezető ügyvédje.
