Február 22-től hatályba lép a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekre vonatkozó jogszabály, amely szerint nem tartalmazhat egészségre gyakorolt állítást a reklám. Az elnevezés mostantól élelmiszer, de a legyártott termék még tápszer néven forgalmazható.
A speciális gyógyászati célra szánt tápszerekre vonatkozó 609/2013/EU (valamint 2016/128 EU) szabályozás jelentősen átalakítja e termékkör reklámozását – hívja fel a figyelmet az ÖRT.
„Tápszer elnevezés – mostantól élelmiszer. A tápszerként forgalomba hozott és a feltüntetett minőség megőrzési időpontig jogszerűen tápszer elnevezéssel forgalmazható termékek milyen néven szerepelhetnek a reklámban? Álláspontunk szerint a fogyasztók egyértelmű tájékoztatása és a megtévesztés elkerülése érdekében azzal a jelöléssel, amellyel a fogyasztó az üzletekben találkozik. Tehát ameddig tápszerként forgalmazzák, addig a tápszer elnevezés szerepelhet a reklámban (és értelemszerűen a termék grafikai megjelenítésén is)” – figyelmeztet Fazekas Ildikó ÖRT főtitkár.
Február 22. után sem tápanyag-összetételre, sem egészségre gyakorolt állítás nem tehető e termékek esetén. Míg a „sima” élelmiszerek esetén az ún. EFSA által tudományosan elfogadott és közzétett állítás tehető, e termékkategória esetén viszont nem.
Speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek (tápszerek) gyógyító, megelőző hatást nem tulajdoníthatnak a terméknek. Akkor megnevezhető a betegség, amire készült a termék? Önmagában nem, hiszen az már összekapcsolja a terméket a betegséggel, vagyis a gyógyítással vagy megelőzéssel. A jogszabály szerint „Az azon betegségek, rendellenességek vagy egészségi állapotok étrendi ellátására történő utalás, amelyre az élelmiszer szolgál, nem tekintendő úgy, mintha az e terméknek emberi betegségek megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására vonatkozó tulajdonságokat tulajdonítana.”
