Minden második (59%) felhasználó dönt úgy, hogy elrejti közösségi médiás tevékenységét főnöke elől – derül ki a Kaspersky Lab jelentéséből. Ez a titkolózás a kollégákra is vonatkozik: az emberek 52 százaléka inkább nem osztja meg online tevékenységét munkatársaival sem.
Egy átlagos alkalmazott 13 évet és két hónapot tölt az életéből munkával. Ez az idő azonban nem teljes mértékben kapcsolódik a munkafeladatok elvégzéséhez vagy az előléptetések megszerzéséhez: a felhasználók közel kétharmada (64%) ismeri el, hogy minden nap felkeres munkájához nem köthető weboldalakat is az irodában.
Nem meglepő, hogy a munkavállalók közel egyharmada (29%) ellenzi, hogy a munkáltatójuk is tudjon róla, hogy milyen webhelyeket látogatnak meg munkaidőben. Ugyanakkor, ami még érdekesebb, hogy minden második munkavállaló (52%) azt sem szeretné, ha a kollégái tudnának online tevékenységéről. A közösségi médiában folytatott tevékenység kevésbé számít privát területnek, ezért alkalmasabb a kollégákkal való tartalommegosztásra – bár a főnökökre ez sem vonatkozik. Ez valószínűleg azért van, mert a munkavállalók félnek attól, hogy rontják a vállalatról kialakított nyilvános képet, vagy a személyzet eredményességének csökkenése miatti félelem okán a vállalat monitorozza a munkavállalók közösségi médiás tevékenységét, és annak alapján karriereket befolyásoló döntéseket hozhat. Az ilyen gyakorlatok miatt a megkérdezettek fele (59%) nem akarja nyilvánosságra tenni közösségi médiás tevékenységét a főnöke, 54% pedig még a kollégái előtt sem.
További 34% nem szeretné üzeneteinek és e-mailjeinek tartalmát megosztani a munkáltatójával. A megkérdezettek 5%-a mondta azt, hogy pályafutása is visszavonhatatlanul károsodott a személyes adatok kiszivárgása következtében. Jól látható, hogy az embereket aggasztja, hogy miként lehet kedvező belső hírnevet kialakítani, és a meglévő munkahelyi kapcsolatokat megóvni.
„Mivel az online munka napjaink szerves részét képezi, a határvonalak egyre jobban elmosódnak munkahelyi és privát digitális életünk között. És ez se nem jó, se nem rossz. Így élünk a digitális korban. Azt kell észben tartani, hogy munkavállalóként egyre óvatosabbnak kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy pontosan mit teszünk közzé a közösségi médiában, vagy milyen webhelyeket keresünk fel a munkahelyünkön. Egy félreértett internetes aktivitás visszavonhatatlan és hosszú távú hatást gyakorolhat még a leginkább ambiciózus munkavállaló jövőbeni karrierterveire is.”- nyilatkozta Marina Titova, a Kaspersky Lab fogyasztói termék-marketing vezetője.
Ahhoz, hogy a munkavállalók ne essenek internetes fenyegetés áldozatául munkahelyükön, az alábbi irányelvek betartása javasolt:
- Ne tegyen közzé semmit, ami rágalmazó, obszcén, szerzői joggal védett vagy becsületsértő. Ha kétségei vannak, ne tegye közzé.
- Vegye figyelembe, hogy a rendszergazdák legalább elméletben tájékozódhatnak a webböngészési szokásairól.
- Ne zavarja, ne fenyegesse, ne diszkriminálja és ne sértse meg kollégáit, partnereit, versenytársait vagy ügyfeleit. Sem a közösségi hálózatokon, sem üzenetekben, sem e-mailekben, sem más módon.
- Előzetes írásbeli engedély nélkül ne posztoljon fotókat más alkalmazottakról, ügyfelekről, szolgáltatókról, beszállítókról vagy cégtermékekről.
- Használja a Kaspersky Password Manager alkalmazást annak biztosítása érdekében, hogy a közösségi média és más személyes fiókjainak adatai ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. Telepítsen egy olyan megbízható biztonsági megoldást, mint a Kaspersky Security Cloud, hogy megvédje személyes eszközeit.
