Egy év alatt öt százalékponttal csökkent a hazai rádióhallgatók száma, ugyanakkor egyre többen rádióznak naponta legalább három órát – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából. Az internet terjedésével a rádióhallgatási, zenehallgatási szokások is gyorsan változnak: a szerkesztett tartalom felől egyre többen fordulnak a saját maguk által összeválogatható, elsősorban digitális klipek, zeneszámok, videók felé.
A legtöbben (48%) a zenét játszó rádióadókat szeretik a legjobban, az egyénileg összeállított tartalmakat a megkérdezettek ötöde preferálja, míg a beszélgetős rádióműsorokat csak minden tizedik ember említette. Minél fiatalabb a hallgató, a kész műsorok helyett annál inkább a saját szerkesztésű, összeválogatott tartalom felé tolódik el a fogyasztása.
A 30 és 60 év közöttiek legjobban (58%-ban) zenés rádióadásokat szeretnek hallgatni, míg a beszélgetős műsorokat jobban kedvelik az idősebb, nyugdíjas emberek – a többi korcsoportnál nagyobb arányban (30%) –, illetve a nők; bár negyvenéves kor felett már annyira erős a generációs hatás, hogy a nemek közötti eltérés itt eltűnik. Az idősek negyede egyszerűen nem hallgat semmit (24%). A fiatalok a saját, általában mobiltelefonra vagy pendrive-ra mentett zenegyűjteményüket (22%), az online rádió- és zenehallgatást (9%), valamint a saját cd-, lemez-, kazettagyűjteményt (7%) sokkal jobban szeretik hallgatni, mint ahányan a többi korcsoportban említették ezeket
Akik elkezdtek zenét vagy beszélgetéseket hallgatni az interneten, azok többsége már kisebb mértékben hallgat hagyományos rádiót vagy akár teljesen felhagyott vele. 2018-ban a 16 éves és idősebb internetezők közül azok, akik neten hallgattak zenét vagy podcastot, csak 47 százalék mondta, hogy továbbra is ugyanannyit hallgatja a hagyományos rádióadásokat, mint azelőtt (a fiatalok körében ez a szám csak 30 százalék). Minden negyedik válaszadó azonban arról számolt be, hogy az internet miatt már kevesebbet rádiózik hagyományos módon. Tízből hárman pedig vagy teljesen felhagytak a rádiózással, vagy eleve el sem kezdték az internetezés előtt sem.
Az NMHH kutatása szerint az elmúlt évtizedben némileg hullámzott a rádióhallgatók aránya, tavaly azonban csökkentés mutatott: 2017-ben még a 14 évesek és idősebbek háromnegyede mondta, hogy ha elvétve is, de szokott rádiót hallgatni, de 2018 végén már csak tízből heten rádióztak legalább időnként, ez majdnem hatmillió ember. Az „igazi” rádiózók hányada – akik szinte mindennap bekapcsolják rövidebb-hosszabb időre a készüléküket – egy év alatt 42 százalékról 37 százalékra csökkent, jelenleg hárommillióan vannak. Akik viszont továbbra is rádióznak, azok egyre több időt töltenek ezzel a tevékenységgel: egy év alatt 42 százalékról 35 százalékra csökkent azok aránya, akik naponta legfeljebb egy-egy órát hallgatják a rádióműsorokat, és jelentősen megnőtt – 31 százalékról 38 százalékra – azoké, akik három vagy több órát is rádióznak egy nap.
A harminc alattiaknál 2017-ben még nagyjából tízből heten hallgattak rádiót legalább néha, 2018-ban viszont csak felük; és minden negyedik helyett mostanra csak minden hetedik 30 év alatti hallgat rádióműsort nap mint nap. A rádiózással töltött idő hossza a fiataloknál nem csökkent érdemben. A 20 évesnél fiatalabbak már elhanyagolható mértékben rádióznak: alig felük mondta, hogy legalább nagy ritkán hallgat rádiót, és mindössze 1 százalékuk rádiózik naponta.
Ennek a jelenségnek az egyik oka lehet az internet és az internetezésre alkalmas eszközök elterjedése. A legtöbben ugyan még mindig önálló rádiókészüléken (64%) vagy autórádión (53%) hallgatják az adásokat, de 2017-ről 2018-ra jelentősen megnőtt – 11 százalékról 15 százalékra – a mobiltelefonon rádiót hallgatók aránya. A rádióhallgatási szokások ilyen típusú átalakulása a fiatalok körében volt igazán látványos: a mobiltelefonon rádiózók aránya 26-ról 42 százalékra, az mp3-lejátszóval rádiózók megoszlása 6-ról 16 százalékra nőtt. A fiatal korcsoportban megfigyelt változás a teljes rádiós népesség szintjén már nem érvényesült.
