A szakemberek kicsit több mint fele szerint még mindig érdemesebb külföldön munkát vállalni, mint itthon, de már közel ennyien gondolják azt is, hogy a kétkezi munkából tisztességesen meg lehet élni Magyarországon. További pozitív jel, hogy az elmúlt években több mint 60 százalékuk tapasztalt fejlődést a vállalkozásában vagy szakmájában, és ugyanennyien a közeljövőben is ezt várják, míg stagnálásra minden ötödik, visszaesésre viszont csupán 6 százalékuk számít. A megrendelők szempontjából továbbra sem jó hír, hogy mindössze minden tizedik szakember tudna azonnal elkezdeni egy nagyobb munkát – derült ki a Fix24.hu országos felméréséből. A szakemberkereső most azt is megmutatja egy interaktív infografikán, hogy hol, milyen hosszú a „szaki várólista”.
A Fix24.hu szakemberkereső portál – saját adatbázisa alapján – idén is körképet készített a hazai szakemberpiacról. Az online kérdőívre több mint 500 válasz érkezett az ország minden pontjáról, megvilágítva ezáltal a már korábban is vizsgált szakemberhiány okait, a munkaerőpiaci helyzetet, és számos egyéb lényeges információt a szakik világából.
„A tavalyi évben főleg azzal a gondolattal játszottunk el a felmérés során, hogy vajon Brooklyn egyetlen 3 Michelin-csillagos éttermében, a Chef’s Table-ben kapnánk-e hamarabb asztalt, vagy a ház körüli problémákra sikerülne-e gyorsabban szakembert találni. Akkor ugye az derült ki, hogy az utóbbi nehezebb. Idén bővítettük a kérdéssort, így a mostani kutatásunk a szakember társadalom pontosabb megismerését teszi lehetővé” – magyarázza Turi Sándor, a Fix24.hu ügyvezetője.
Menni, vagy maradni? – már nem teljesen egyértelmű
A felmérés talán egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a megkérdezett szakemberek már közel azonos arányban gondolják, hogy itthon tisztességesen meg lehet élni (43%), mint azt, hogy külföldön éri meg jobban dolgozni (57%). Ezzel párhuzamosan többen vannak közöttük olyanok, akik szerint az elmúlt öt évben itthon nőtt (42%) a kétkezi munka megbecsültsége, mint akik szerint csökkent (37%).
Arra a kérdésre, hogy érzékeltek-e az elmúlt két évben fellendülést saját vállalkozásukban vagy szakmájukban a mesteremberek 60 százaléka válaszolt igennel, és csupán 26 százalékuk nemmel, közel 14 százalékuk viszont nem tudta eldönteni. Ennél is beszédesebb, hogy a megkérdezettek több mint fele (57%) további fejlődésre, stagnálásra minden ötödik, visszaesésre viszont csak 6 százalékuk számít a következő években.
Melójuk van bőven, de sokat kell dolgozniuk, hogy kijöjjön a matek
A felmérés természetesen ismét kitért a mindenkit leginkább érdeklő kérdésre: mennyi idő alatt találunk szakembert, ha valami javításra, felújításra szorul. A helyzet az, hogy ebben valamennyit javult a helyzet a tavalyi eredményekhez képest. Míg tavaly a magyar szakemberek 40 százaléka hónapokra előre be volt táblázva, most minden harmadik (29%) szaki válaszolta, hogy két hónapnál rövidebb időre van lekötve munkával, és csupán 15 százalékuk 3-6 hónapra előre. A megrendelők szempontjából, továbbra sem jó hír, hogy mindössze minden tizedik szakember tudna azonnal elkezdeni egy nagyobb munkát, 30 százalékuknál maximum egy hónapot kellene várni, 13 százalékuknál pedig ennél is többet, akár fél évet is.
„Természetesen mindez szakmánként és megyénként is eltérő időtartamot jelent, ezért is igyekeztünk a válaszok alapján egy interaktív infografikán is megmutatni, hogy melyik megyében, átlagosan mennyi időt kell várni egy kőművesre, ácsra, villanyszerelőre vagy éppen festőre” – teszi hozzá Turi Sándor.
A sok megrendelés azonban nem azt jelenti, hogy a szakemberek akár idő előtt nyugdíjba is mehetnek: az átlagosan milyen értékű megbízásai/munkái vannak kérdésre, ugyanis a legtöbben (40%) a maximum 250 ezer forintos sávot jelölték meg, míg 18 százalékuk a 250-500 ezer Ft közöttit, efelett pedig már csak 16 százalékuk szerez meg egy-egy megbízást.
Érdekesség, hogy a munkák közötti válogatás szempontjait – tehát a motivációt – firtató kérdésre viszont picivel többen válaszolták (32%) a szakmai kihívást, mint az adott munkára kapott díjazást (29%). Az időintervallum itt csak 16 százalékuknál játszott elsődleges szerepet.
Az átlagos mesterember egyébként maximum 2500 forintos nettó órabért kap, de 17 százalékuk 3000 Ft felett keres, míg a szakmunkások esetében közel a felük 1500-2500 forintos nettó órabért kap.
