Hosszú út vezetett a designirodák koncepciójától a második otthont nyújtó terekig, majd az agilis irodákig. Egy évtized alatt a munkakultúra változásával a hazai irodaterek is drasztikus minőségi ugráson estek át, a multinacionális cégek hazai leányvállalatainak irodadesign koncepciói számos esetben az európai irodaközpontok mintájává váltak. Idén 10 éves a nemzetközi szinten is egyedüli, független, munkahelyi környezetre fókuszáló tematikus ingatlanszakmai díj. A 2019-es Az Év Irodája versenyen 27 egyedi munkakörnyezet került shortlistre.
Az irodai forradalom a Google irodák megjelenésével kezdődött 10 éve. Ezzel párhuzamosan indult el Az Év Irodája verseny is, köszönhetően annak, hogy a startup cégek itthon is elkezdtek dizájnirodákat építeni. Erre a tendenciára a munkáltatók mellett a szolgáltató cégek is gyorsan reagáltak: a bútoros gyártó cégek, a tervezők és az irodaházfejlesztők is egyre bátrabban álltak hozzá az új típusú koncepciókhoz. Jelentős változás az elmúlt 10 évben az is, hogy számos esetben már a munkatársakat is bevonják az irodatervezésbe: a HR-es kollégák felméréseket végeznek a munkatársakkal arról, ki milyen térben érezné jól magát. Az extravagáns dizájn mellett új szempont a második otthon filozófiája is. Rugalmasabb a munkavállalói időkeret és a munkahely is, így ahhoz hasonló komfortot nyújtanak a vállalatok már az irodában is, mintha otthonról, a kanapéról dolgoznának a munkavállalók. Ennek az irodaevolúciós folyamatnak jelenlegi végpontja az agilis irodatér koncepciója a cégeknél, amely gyorsan le tudja követni a szervezeti változást és az egyes csapatok mozgását is.
Az elmúlt 10 évben tehát a munkavállalói kultúra és a munkatér alapjaiban változott meg, ami mára bizonyíthatóan kihatott a munkavállalói jóllétre is. Az Év Irodája díj szervezői idén is felmérést készítettek a pályázókkal, ahol a válaszadók 40%-a szerint az új irodába költözés után egyértelműen nőtt a belső elégedettség, hatékonyabb lett a munkavégzés és erősödött a cég presztízse munkavállalói közt. A jelölt irodák több mint 50%-át a technológia, a kereskedelem, a pénzügyi-jogi és tanácsadó szektorba tartozó cégek nyújtják. A cégek dolgozóinak közel 40%-a pedig az Y generációhoz tartozik, akik számára ma már közel ugyanannyira fontos szempont a munkakörnyezet, mint a fizetés vagy a karrierlehetőségek.
A hazai irodadesign fejlődéséről sokat elárul Az Év Irodája díj nevezőinek száma is. Míg 2010-ben alig 30 iroda jelentkezett, addig idén ez a szám már meghaladta a 170-et. “Tíz éve még csak a legnagyobb startup cégekre volt jellemző a magas minőségű irodadesign kialakítása, hiszen a munkavégzés teljesen máshogy alakult náluk, mint egy átlagos multicégnél. A startup cégek mellett ma már a kis létszámú reklámügynökségektől a KKV cégekig és nagyvállalatokig mindenki felismerte, hogy a megfelelő munkakörnyezet kulcsfontosságú a munkaerő toborzásban és megtartásban, hatással van a munkavállalók jóllétére, valamint a teljes vállalati kultúrára” – hangsúlyozta Fodor Dániel, Az Év Irodája verseny főszervezője. Az Év Irodája díj esélyesei közé 27 irodát választott a zsűri. Az Év Irodája verseny éves kísérő szakmai eseményén, a 2020. március 26-án megrendezendő OfficeUP irodai márkaépítés konferencián a nemzetközi és a hazai trendekre reflektálva idén az Office Branding lesz a kiemelt téma, ahol az agilis iroda, a fókuszcsoportos tervezés és a családbarát munkatér kialakításának legújabb irányai mellett az is kiderül, kik lesznek a verseny győztesei.