2019 rekordév volt a magyarországi újautópiac zöldülése szempontjából: a hazai újautóértékesítések 6,9 százalékát tették ki a részben vagy teljesen elektromos autók. 2020-ban ugyanakkor minden korábbinál szigorúbb emissziós határértékek léptek életbe, ennek már 2 hónap után meglátszik az eredménye: a február végéig hazánkban értékesített új autók 15,6 százalékát tették ki a részben vagy teljesen elektromos autók.
Az új európai emissziós normák hatására mindössze két hónap alatt több, mint kétszeresére nőtt a környezetbarát, részben vagy teljesen elektromos autók részaránya a hazai újautóértékesítésekből: a 2019-es 6,9% helyett idén februárig 15,6%-ot tettek ki a zöldautóértékesítések a magyarországi újautóeladásokból. Ez több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a legtöbb autógyártó az új normáknak nem megfelelő modellek vagy modellváltozatok kínálatának megszüntetésével, illetve a büntetési tételt gyakorlatilag beépítve áruk drasztikus emelésével reagált a helyzetre, másrészt a Magyarországon 98,7%-ban öntöltő hibrid elektromos autókat értékesítő Lexus prémium márkát is jegyző, idehaza 44,3%-ban hibrideket értékesítő Toyota mindek korábbinál magasabb, 12,4%-os piaci részesedéssel átvette a piacvezető pozíciót Magyarországon.
Továbbra is a hibrid a nyerő
Jól mutatja azt, hogy a autóvásárlók továbbra is a külső töltést nem igénylő, valóban praktikusan használható öntöltő hibrid elektromos autókat tartják a legélhetőbb választásnak az a tény, hogy a JATO adatai szerint a idén februárig a hazai újautóeladások 13%-át tették ki az öntöltő hibrid elektromos autók, 1,3%-át a plug-in hibrid elektromos autók, és további 1,3%-át az akkumulátoros elektromos autók. Ez százalékosan azt jelenti, hogy a zöld autó mellett döntő vásárlók 83,4%-a az öntöltő hibridben hisz.
Nem mindegy hogy milyen hibridet választunk
Egyértelműen mutatja azt, hogy mára szinte valamennyi autógyártó kínálatában megjelentek a részben vagy teljesen elektromos modellek, hogy míg 2019-ben a Toyota és a Lexus együtt a hazai zöldautó eladások 57,5%-át és a hibrid értékesítések 92,4%-át jegyezte, addig idén februárig a két márka együtt a magyarországi részben vagy teljesen elektromos autók 34,1%-át és a hibridek 40,8%-át adta el. Óriási különbség van azonban hibrid és hibrid között is. Az egy elektromos és egy benzines (egyes gyártók esetén dízel) motort kombináló öntöltő hibrid hajtás lényege, hogy nem igényel hálózati csatlakozást, hanem a fékezési energiát elektromos árammá alakítva tölti az akkumulátort, és tesz lehetővé bizonyos ideig emissziómentes közlekedést, jellemzően főként városi forgalomban. Míg a Toyota és a Lexus a technológia fejlesztése terén több, mint két évtizedes múltra, és világszerte 15,3 millió, idehaza 21.600 eladott hibridre tekinthet vissza, addig rengeteg autógyártó csak most, vagy néhány évvel ezelőtt kezdett megismerkedni a technológiával. A Toyota és Lexus a világ legfejlettebb, negyedik generációs hibrid elektromos hajtását kínálja, nem egy versenytársuk ugyanakkor korábbi generációs Toyota technológiával, vagy kevés tapasztalattal bíró saját fejlesztésekkel próbálkozik. Hogy miben rejlik a lényegi különbség? Elsősorban a hatásfokban, de az egyes gyártók sebtében összehozott saját fejlesztései esetén kérdéses lehet a megbízhatóság is: ezeknek még nem volt idejük két évtizeden át bizonyítani, hogy a legkiforrottabb rendszereket kínálják. Egy negyedik generációs Toyota vagy Lexus hibrid esetén városi közlekedés során könnyűszerrel elérhető akár az 50-80%-os tisztán elektromos üzemmódban történő közlekedés is, míg a legtöbb versenytárs hibrid közelében sem jár ennek az aránynak.
A plug-in hibrid hajtás esetén is oda kell figyelnünk a választásra
Az öntöltő hibrid elektromos hajtáshoz hasonlóan a világ legfejlettebb plug-in hibrid elektromos meghajtását is a Toyota kínálja: ez jelenleg csupán a Prius Plug-in Hybrid modell esetén elérhető, de ősszel érkezik a RAV Plug-in Hybrid is, később pedig várhatóan további Toyota és Lexus modellek következnek a sorban. A hálózatról tölthető plug-in hibrid elektromos hajtás lényege, hogy az addicionális, külső erőforrásról feltöltött akkumulátornak köszönhetően korlátozott tisztán elektromos hatótávra tehetünk szert. Nem mindegy ugyanakkor, hogy mekkora ez a hatótáv, illetve hogy amint ezt lemerítettük, hogyan működik tovább az autó. A Toyota plug-in hibrid hajtásának elsősége nem csupán a hatótávban mutatkozik meg (a Prius Plug-in Hybrid esetén akár 55, a RAV4 Plug-in Hybrid esetén akár 65 km, miközben számos versenytárs csak 25 km körüli hatótávval bír), hanem abban is, hogy ennek kimerülése után az autó öntöltő hibridként működik tovább, azaz városi forgalomban továbbra is 50-80%-ban tisztán elektromos üzemmódban autózhatunk. Számos versenytárs modell ugyanakkor a korlátozott tisztán elektromos hatótáv megtélele után gyakorlatilag benzines autóként halad tovább, az akkumulátornak köszönhető nagyobb súly miatt ráadásul a hagyományos benzines autónál nagyobb emisszóval és fogyasztással. Ilyen esetben környezettudatosabb és pénztárcabarátabb választás lehet egy öntöltő hibrid is, ha az adott kategóriában nem találunk Toyota plug-in hibridet.
