A fiatalok 27 százaléka vesztette el a munkáját és 32 százalékuk számít általános bércsökkenésre a koronavírus hatásai nyomán. Leginkább a szakképzésben tanuló fiatalok aggódnak a korona vírus miatt kialakult helyzet miatt és a bölcsészek érzik magukat leginkább érintettnek a negatív következményekkel. Országos kutatás eredményeit publikálta a Zyntern.com Állásportál.
A Zyntern.com Állásportál idén második alkalommal végzett országos kutatást, amelynek fókusza a fiatalok (16-26 éves korosztály) munkaerő piaci preferenciáinak vizsgálata volt. A kutatás a közelmúltban zárult le és több, mint 3000 fiatal töltötte ki a 30 kérdéses kérdőívet az elmúlt 1 hónapban. A kutatás kérdései többek között kitértek a fiatalok munkahely választási tényezőire, pályakezdő fizetési igényükre, a legvonzóbb munkaadókra és a koronavírus munkaerő piaci hatásaira. Az eredmények feldolgozása folyamatban van és egy átfogó elemzés hamarosan elérhető lesz az állásportál honlapján. A Zyntern.com csapata addig is összegyűjtötte a koronavírus munkaerő piaci hatásait vizsgáló kérdésekre adott válaszok eredményeit.
A “Mi kell nekünk a cégektől 2020” kutatás célja az volt, hogy minél részletesebb és árnyaltabb információkat gyűjtsön a legfiatalabb munkavállalói célcsoportról. Éppen ezért a demográfiai kérdések az alábbiak szerint tagolták halmazokra a válaszadókat: a kitöltők földrajzi megoszlását a főváros és vidék viszonylatában vizsgálta a kérődőív, a korosztályos megoszlásukat 4 korcsoport szerint (16-19, 20-23, 24-26 és 27+). A válaszadók saját bevallásuk szerint összesen 36 hazai felsőoktatási intézmény aktív vagy egykori hallgatói (a középiskolás kitöltők számára nem volt kötelező intézmény megadása). A kitöltők továbbá jelölték, hogy milyen szakterületen tanulnak vagy dolgoznak jelenleg.
A kérdőív végén 3 specifikus kérdés tért ki a a koronavírus hatásaira. Az első kérdés arra vonatkozott, hogyan élik meg, milyen érzéseket vált ki a fiatalokból a koronavírus megjelenését és a nyomán kialakult válsághelyzet. A második kérdés arra vonatkozott, hogy milyen személyes munkaerő piaci tapasztalataik vannak, milyen hatással volt rájuk a koronavírus megjelenése. A harmadik kérdés pedig a koronavírus várható közép és hosszú távú munkaerőpiaci hatásaira vonatkozott. Mindhárom kérdés esetében 1-1, leginkább beszédes adat rövid ismertetésére térnek ki a kutatás szervezői.
Arra a kérdésre, hogy “A koronavírus terjedése miatt kialakult jelenlegi helyzet milyen hatással van rád?” az összes kitöltő 32%-a válaszolta, hogy aggódik. Korosztályos megoszlás alapján a 24-26 éves korcsoport kitöltői jelezték a legmagasabb arányban, hogy aggodalmaskodnak. Szakterület szerinti megoszlás alapján a szakképzésben tanuló vagy dolgozó fiatalok aránya a legmagasabb az aggódó fiatalok között 54%-kal, amíg a legkevesebben az IT, technológia területen tanuló vagy dolgozó fiatalok, mindössze 16%-uk érez így. Regionális megoszlásban azonban számottevő különbség nem volt azok arányában, akik nyugtalannak a helyzet miatt (Budapest 32%, vidék 33%).
Lelkileg a helyzet leginkább a természettudományok és bölcsész területekről érkező kitöltőket érinti. Előbbi 9%, míg utóbbi 5,5%-a válaszolta azt, hogy teljes parában van.
A második kérdésre “A koronavírus terjedése miatt kialakult helyzet milyen hatással van/volt a munkaviszonyodra?” az összes válaszadó 27%-a jelezte, hogy elvesztette gyakornoki vagy főállású munkáját.
Szakterületenkénti megoszlásban az látható, hogy a bölcsészek (38%) és a szakmunkások (37%) a leginkább érintettek munkaviszonyuk elvesztésében, őket pedig a gazdasági területeken tanuló és dolgozó fiatalok (31%) követik. A kitöltők válaszai alapján a legkevésbé érintettek az agrár (15%), a mérnöki (16%) és az IT (18%) területen dolgozó fiatal munkavállalók. Korosztályos megoszlásban a 20-23 éves korcsoport a leginkább érintett, 32%-uk jelezte, hogy elvesztette a munkáját. Földrajzi megoszlás szerint pedig az látható, hogy a budapesti fiatalok nagyobb arányban vesztették el munkájukat (29%) mint vidéki társaik (23,5%). Az összes válaszadó 15%-a jelezte, hogy a fizetését csökkentették.
A harmadik, koronavírus közép és hosszú távú munkaerő piaci hatásait vizsgáló kérdésre, a kitöltők több mint fele válaszolta, hogy a cégek erőteljes digitális fejlesztésekbe fognak kezdeni (55,5%), illetve, hogy nehezebb lesz elhelyezkedni a munkaerőpiacon (50,5%).
Szakterület szerinti megoszlásban látható, hogy leginkább a bölcsészettudományok (59%) és társadalomtudományok, pedagógia területén tanuló és dolgozó fiatalok (58%) számítanak arra, hogy nehezebb lesz elhelyezkedni a koronavírus hatásai nyomán. Őket követik a gazdasági területeken tanuló és dolgozó fiatalok, akiknek közel 54%-a számol nehézségekkel.
Korosztályos megoszlásban a 24-26 éves korosztály a legborulátóbb, több mint 55% gondolja úgy, hogy nehezebb lesz munkát találni. A vidéki fiatalok optimistábbak a kérdésben budapesti társaiknál. Előbbi 47%-a, míg utóbbi 53%-a számít nehezebb elhelyezkedési lehetőségekkel
Szintén a koronavírus közép és hosszú távú munkaerő piaci hatásait vizsgáló kérdés kapcsán, az összes válaszadó 34%-a gondolja azt, hogy csökkeni fognak a bérek a vírus nyomán.
A bérek változásával kapcsolatban is, igaz csak néhány százalékponttal, de optimistábbak a vidéki fiatalok. Amíg a fővárosi válaszadók 35%-a, addig a vidékiek 32%-a számít átlagos bércsökkenésre. Ugyanakkor 3,2%-uk bér emelkedésekre számít a vírus középtávú hatásaként.
A szakterületenkénti megoszlásban a bölcsészek 40%-a, a középiskolai diákok 37%-a, és a műszaki/mérnöki területeken dolgozók 36,5%-a számol bércsökkenéssel.
A kutatás eredményeiből egyértelműen látható, hogy a koronavírus megjelenése nyomán kialakult válsághelyzet munkavállalóként is érinti a fiatalokat. A kutatást végző Zyntern.com piacvezető gyakornoki és frissdiplomás állásportál csapata éppen ezért nagy erőkkel dolgozik azon, hogy minél több fiatal munkakereső jelenleg is gyakorlati helyet vagy pályakezdő pozíciót találjon. Tematikus álláshirdetéseket összegyűjtő hírleveleket készít és küld az érdeklődőknek, blogján pedig munkakeresést és általános hangulat javítást segítő tartalmakat tesz közzé. Az álláshirdetések közzé tételét pedig ingyenessé tette a leginkább érintett szektorokban tevékenykedő cégek számára.
