Mit tanulhatnak egymástól a különböző generációk a digitális térben, hogyan válhatnak a nagymamák a közösségi média rutinos használóivá, milyen lehetőséget kínálnak az online platformok az íróknak – többek között ezek a témák is előjöttek a Magenta Podcast sorozat „Kortalanok lehetünk az interneten?” című epizódjában. A podcastban természetesen szóbakerült az is, hogy a COVID-19 járvány milyen hatással volt a generációk közötti digitális szakadékra.
A hazai kortárs irodalom elismert alkotói, Kemény István költő és slammer lánya, Kemény Zsófi példája jól mutatja, hogy két egymást követő generáció mennyire másként viszonyul a digitális világhoz. Kemény Zsófi elmondta, hogy neki nagyon sokat segít a digitális tér abban, hogy eljusson az emberekhez, megismerhessék az alkotásait. „Fontos a mai világban, hogy legyen Instagram vagy Facebook oldalunk, és ez nagyon hiányzik apától. Egyszerűen látom azt, hogy van értelme jelen lenni ezeken a platformokon és nekem például jó érzés lenne, ha látnám, hogy apának is vannak követői. Egyébként sokan megosztják az ő műveit, de így, hogy nincs fent ezeken a felületeken, a költészete nehezebben jut el azokhoz, akik online térben, közösségi médiában fogyasztanak költészetet” – jelezte Kemény Zsófi. Úgy látja, hogy könyveket lehetne írni arról, hogy elszakadtak-e egymástól a generációk az online térben, sőt, úgy gondolja, hogy a nála pár évvel fiatalabbak is már egy teljesen más digitális közegben mozognak. „Szerintem nincs apa és köztem akkora szakadék, mint a nálam néhány évvel fiatalabbakkal” – tette hozzá.
Steigervald Krisztián generációkutatótól megtudhattuk, hogy Magyarországon jelenleg hat generáció él együtt, ezek közül 4 van jelen a munkaerőpiacon. Bár elterjedt az a vélekedés, hogy óriási a különbség a fiatalok és idősebbek digitális eszközhasználatában, valójában korántsem annyira éles a választóvonal. „Életkortól függetlenül szinten mindenki használ valamilyen digitális eszközt, a legnépszerűbb közösségi platformot például a nyugdíjasok közel fele aktívan használja. Nem annyira az életkor, hanem inkább az határozza meg a digitális eszközök használatát és a hozzájuk való viszonyt, hogy milyen korábbi tapasztalat van ezekkel kapcsolatban, illetve mennyire kötődik hozzájuk érzelmileg valaki, vagy csak kényszerből használja azokat” – mutatott rá a generációkutató.
A szakértő beszélt arról is, hogy könyvében és előadásain is arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy az egyes generációk ne zárkózzanak el a többi generáció tudásától, és azt a tudást, amit megszereztek, képviselnek az adott korszak eszközeivel mutassák be egymásnak. „Azt tapasztalom, hogy főleg az idősebbek közül sokan úgy gondolják, hogy leértékelődött a tudásuk a fiatalok körében. Pedig ez nem igaz, csak nem tudják használni a platformot, amin elérhetik őket. Egy jó példa erre a mostani helyzetben a kenyérsütés. A járvány miatt sokan ráálltak arra, hogy otthon sütnek kenyeret, amiről a korábbi generációknak természetesen van tudásuk. De nem tőlük kértek segítséget a fiatalok és a középkorúak, mert nem tudták azt úgy átadni, ahogy nekik megfelelő, ezért YouTube videókban néztek utána. Ha át tudnák adni a tudásukat az idősebbek megfelelő platformon, nagyon értékes lenne” – fűzte hozzá Steigervald Krisztián.
Süle Kati divatblogger, az érett korosztály stílusikonja, ma már az Y-generációsokat megszégyenítő rutinnal van jelen a digitális térben, a podcastban pedig beszámolt arról, hogy sikerült eljutnia erre a szintre, hogyan ismerkedett meg a számítógéppel, milyen segítséget kapott lányától a honlapja létrehozásában. „Egyszer valaki mondta, hogy nem blogot kell írni, hanem fel kell menni az Instagramra, én meg néztem egy nagyot, hogy mi az. Elkezdtem tanulmányozni, YouTube videókat néztem arról, hogyan kell összerakni egy oldalt, meg persze azt is néztem, hogy kinek tetszik az Instagram oldala. Mindig vannak trendek, hogy mitől népszerű valaki és sokan abból élnek, hogy oktatják, hogyan lehet ezt elérni a közösségi médiában. Rájöttem, hogy azt kell adni, ami én vagyok. Fel kell vállalnunk önmagunkat és hitelesen kell adni azt a képet, amik vagyunk” – számolt be élményeiről és felismeréséről Süle Kati.
A COVID-19 járvány hatása kapcsán megjegyezte, hogy olyan dolgokat lát előjönni, amiket utoljára gyerekkorában tapasztalt. Az emberek beszélgetnek, kommunikálnak egymással, érdeklődnek, sétálgatnak az utcán és előveszik a kreatív tudásukat, amit aztán meg is osztanak a közösségi médiában. „Mindig úgy éreztem, hogy köztem és szüleim között mintha évszázadok lennének és ez nagyon rosszul esett és nem akartam, hogy ne értsem, mint csinálnak a gyerekeim. Fontos volt számomra, hogy belelássak, értsem, mivel foglalkoznak. Megkértem a lányomat, hogy segítsen felépíteni a honlapomat a vizuális megjelenéstől a struktúráig. Azóta is folyamatos a közös munka, minden megjelenésemhez a vizualitásban besegít, mert jobban tudja, hogy mi az, ami eladható” – mondta el Süle Kati
Rizmajer Anti, Y generációs Instagram sztártól pedig azt tudhattuk meg a podcastból, hogyan lehet a nagyszülőkkel is megkedveltetni az online teret. Nagymamáját meglepte egy táblagéppel és persze részletes használati utasítást is készített hozzá. Rizmajer Anti beszélt arról is, hogyan sikerült elmagyarázni neki, hogyan tud kommentelni és elárulta azt is, hogy nagymamája nagyon rákapott a Facebookra. „Arra buzdítok mindenkit, hogy kezdjék el tanítani az idősebbeket, mert nagyon jó dolog, hogy a nagyszülők új oldalát ismerhetik meg” – tette hozzá Rizmajer Anti.
A podcastban szó volt a Telekom „Legyél te is MOST Generációs” programjáról is, ami összehozza a fiatalokat az idősekkel azért, hogy egymástól tanuljanak. A társaság célja a kezdeményezéssel az, hogy korosztálytól függetlenül bárki számára elérhetővé váljanak a digitalizáció nyújtotta lehetőségek, de ne csak a hozzáférés legyen adott, hanem a digitális készségek fejlesztése is. A programban részt vevő diákok még a vírus előtti időkben közös foglalkozások során mutatták meg és tanították meg nagyszüleink korosztályának azt, hogy milyen korlátlan lehetőséget jelenthet számukra is a digitalizáció.
A Magenta Podcast különböző generációk digitális térben való egymásra találásával foglalkozó epizódjának végén olyan könyveket is a hallgatók figyelmébe ajánlottak, amelyek segítenek az esetleges generációs feszültségek enyhítésében és abban, hogy jobban megismerjük egymást. Steigervald Krisztián „Generációk harca” című könyve abban segít, hogy eligazodjunk a különböző generációk világában, hogy szüleink, nagyszüleink vagy éppen gyerekeink és unokáink ne furcsa idegenek legyenek. Nemes Orsolya: Generációs Mítoszok című műve pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen kihívásokkal nézünk szembe napjainkban, érintve a klímaváltozást, a társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségeket, vagy a mesterséges intelligencia térhódítását.
A Magenta Podcast sorozat „Kortalanok lehetünk az interneten?” című epizódja itt hallgatható meg.
