Míg március elején még naponta átlagosan közel 40 ezer reklámszpot ment le a magyar nyelvű televíziós csatornákon, addig a hónap végére ez a szám 30 ezerre zuhant – derül ki az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tanulmányából. A Médiatanács elfogadta a hírműsorok társadalmi sokszínűségét vizsgáló tanulmányt is, amelyből kiderült, hogy a nők továbbra is alulreprezentáltak a hírműsorokban.
A koronavírus-járvány miatt a televíziós hirdetési piac átalakulását 2020 márciusában vizsgáló NMHH-tanulmány szerint a tavalyi évvel összevetve egyértelműen kimutatható a csökkenő tendencia: míg 2019-ben egész márciusban 35 és 38,5 ezer között mozgott naponta a reklámszpotok száma, addig 2020-ban a hó eleji közel 40 ezerről a hónap végére majdnem 30 ezerre zuhant ez az érték.
A hirdetések szektorszintű megoszlásának alakulását alapvetően a gyorsan forgó fogyasztási cikkek termékeivel kapcsolatos szektorok (élelmiszer, kereskedelem, gyógyhatású készítmények, szépségápolás, háztartási cikkek) erős teljesítése jellemezte, míg mások (szabadidő, pénzintézetek, szolgáltatás) jelentősen visszaestek. A vizsgálat 76 magyar nyelvű televíziós csatornát fed le, és a részletes adatokat az NMHH közlése szerint néhány napon belül hozzák majd nyilvánosságra.
A testület elfogadott egy, a tematikus gyerekcsatornák reklámozási gyakorlatáról szóló vizsgálatot is, amely öt televízió 2011-es és 2019-es adatait hasonlítja össze. A dokumentum rávilágít arra, hogy egyre több reklámot tesznek közzé ezeken a tematikus csatornákon. A gyerekcsatornák ártalmatlan „villanypásztor” szerepe már a múlté, hiszen egyre komolyabb marketingtényezőként tekintenek a fiatalokra, így e csatornák egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a 4 és 17 év közöttiek televíziós „reklámtortájából”.
A Minimaxon például több mint kétszeresére nőtt – 60-ról 143-ra – a napi reklámpercek száma, és hosszuk is két és félszeresére emelkedett: 93,6-ról 230,5 másodpercre. A hirdetések között különösen jelentősek az egyetlen hirdetést tartalmazó reklámblokkok, a single szpotok. Az ilyen típusú kereskedelmi üzeneteknél jelentősen csökken az elkapcsolás esélye, így kiemelt figyelmet és jelentős nézőszámot garantálnak a hirdetőnek.
Pozitívum, hogy nyoma sincs már a gyorséttermeket, cukrozott gabonapelyheket és csokoládé-készítményeket propagáló hirdetéseknek. Helyettük megjelentek az alapvető élelmiszerek (tészta), a fagyasztott termékek (halrudacska) és a gyümölcslevek reklámjai – ami az önszabályozó rendelkezéseknek és az egészségtelen élelmiszerek különadójának tulajdonítható.
A Médiatanács elfogadta a hírműsorok társadalmi sokszínűségét – az egyes társadalmi, gazdasági és etnikai csoportok reprezentációját – vizsgáló legfrissebb, 2019-re vonatkozó hatósági tanulmányt. Az elemzett kategóriákon belül az elmúlt évekhez hasonlóan a gazdasági élet szereplői közül a szolgáltatási szféra képviselői jelentek meg leggyakrabban, összesen 77,5 százalékban. A kisebbségi szereplők reprezentációja 2,2 százalékos volt a vizsgált műsorokban, ami megfelel a korábbi időszakok átlagának, közülük a határon túli magyarok (36,6 százalék), illetve a romák (36,6 százalék) álltak az élen. A nemek megjelenési arányai átlagosan közel négyötödös többséget mutattak a férfiak javára: 77, illetve 23 százalék. A vizsgálat hét országos televíziócsatorna híradóira, továbbá a közszolgálati Kossuth Rádió három műsorszámára terjedt ki.
