A szükségállapot megszüntetésével is maradt a home office a felsőfokú végzettségűek 51 százaléka, valamint budapesti munkavállalók 40 százaléka számára, míg a legfeljebb általános iskolai végzettségűek 20 százaléka vesztette el állását a járványnak köszönhetően.
A hazai lakosság számára a COVID-19 vírus már csak a hatodik számú aggodalomra okot adó veszélyforrás júliusban, amely a mindennapi szokásainkban is tetten érhető változásokat jelent. Az Ipsos havi rendszerességű Omnibusz kutatása negyedik alkalommal vizsgálta a vírus hatására felvett lakossági védekezési módokat.
A magyar felnőttek háromnegyede visel továbbra is arcmaszkot, míg hasonló azok aránya, akik saját bevallásuk szerint gyakrabban mosnak kezet, mint a járvány kitörése előtt. A korlátozások megszüntetésével párhuzamosan a személyes kontaktusok létesítésében mérhető a legnagyobb megugrás: mára csak a lakosság 35%-a kerüli a személyes találkozást másokkal. Hasonlóan bátrabbak lettek a magyarok a kézfogást vagy a tömegközlekedést illetően, továbbá a gyerekeket is jóval nagyobb arányban engedik közösségekbe a szülők, mint közvetlenül a járvány hazai kirobbanása után.
Csakúgy, mint a korábbi hónapokban, továbbra is a kiemelten veszélyeztetett idősebb korosztály bizonyul óvatosabbnak a mindennapokban. A 60 év felettiek 87%-a használ maszkot, 78%-uk továbbra is kerüli a kézfogást, 48%-uk pedig a személyes kontaktust is.
A fentieknél jóval enyhébb javulás, illetve a trendben való fordulat észlelhető a repülős külföldi utazásokat, rendezvényeken való részvételt illetően. A belföldi desztinációkra az újra megerősödő óvatosság láthatóan nem terjed ki, az országon belüli utazásoktól az áprilisban mért 61% helyett már csak 34% tartja távol magát.
A tavasszal kényszerűségből felvett szokások további enyhítését a felnőtt lakosság 29%-a a vakcina forgalomba helyezésétől teszi függővé. A magyarok 72%-os többsége hisz az ellenszer gyors feltalálásában, amely érték hónapról hónapra jelentős növekedést mutatott az elmúlt negyedévben (áprilisban 62%-os arányt mért az Ipsos).
A médiába vetett bizalom kisebb mértékű növekedése után júliusban továbbra is enyhe többség (52%) véli úgy, hogy a sajtóorgánumok eltúlozzák a koronavírus kitörésének súlyosságát. A legmegbízhatóbb forrásnak változatlanul a szakterületet képviselő tudósokat, valamint az Egészségügyi Világszervezetet tartják a magyarok, míg a közelmúltban leköszönő Operatív Törzs és a kormányzati weboldalak valamelyest javítottak kedvezőtlen megítélésükön az elmúlt hónapban. A televíziós COVID-19 tájékoztatásban 31% bízik meg, míg közösségi média ennél is hátrébb helyezkedik a sorban.
A válság hatására megszűnt állások aránya a korábbi mérési hullámokhoz hasonlóan 7-9%-ra becsülhető az aktív munkavállalók bázisán. A leépítések a fiatal munkavállalókat, az alacsony végzettséggel rendelkezőket és a dél-alföldieket kiemelten sújtották.
A július eleji értékek lassuló visszarendeződést mutatnak, a munkavállalók negyede továbbra is otthonról látja el a feladatát, és enyhén nőtt azok aránya, akik újra bejárnak munkahelyükre.
A home office aránya a felsőfokú végzettséggel rendelkező, a magas ESOMAR státuszú, valamint a budapesti lakosság körében van tartósan a hazai átlag felett, míg ellenpólusként a szakmunkások 75%-a változatlanul munkahelyén keresi munkabérét.
A 1.000 felnőttkorú magyar állampolgár megkérdezésével, országos mintán zajló kutatás az Ipsos Omnibusz kutatásának részeként készült június végén. Az eredmények reprezentálják a hazai 18 éven felüli népességet a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók (így életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely szerinti régió, településtípus) szerint.
