A kis- és középvállalkozások mintegy negyede függesztette fel működését 2020 januárja és májusa között a Covid-19 járvány hatásai miatt a Facebook, a Világbank és az OECD közös felmérése szerint. A Facebookon jelen lévő magyar kkv-k 21 százaléka számolt be arról, hogy munkavállalóinak száma csökkent a koronavírus-járvány miatt, míg az Egyesült Királyságban ugyanez az arány 28 százalék, Romániában pedig 26 százalék volt.
A COVID-19 világjárvány kialakulása, annak egészségügyi és a társadalmi távolságtartásra vonatkozó szabályai, valamint az ebből következő gazdasági válság új kihívásokat támasztott a kis-, és középvállalkozásokkal szemben. A Facebook, a Világbank és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös együttműködés keretében, a közösségi oldal felhasználói körében készítette el a Future of Business Survey-t, melyben több mint 50 ország mintegy 30 ezer kkv-vezetője nyilatkozott a koronavírus kis-, és középvállalkozásokra nyújtott hatásairól.
A koronavírus-járvány terjedésére reagálva világszerte számos kormány vezetett be kijárási korlátozásokat, amelyek a nem alapvető szolgáltatásokat nyújtói vállalkozásokat szolgáltatásaik felfüggesztésére kényszerítették. A legsúlyosabban a szolgáltatóipart érintették a korlátozások: ide tartoznak az utazási irodák (54 százalékuk zárt be), a vendéglátó és rendezvényszervező cégek (47 százalékuk zárt be), az oktatási és gyermekgondozással foglalkozó cégek (45 százalékuk zárt be), az előadóművészet és szórakoztatás (36 százalékos bezárási arány), valamint a szállodák, kávézók és éttermek (32 százalékuk függesztette fel tevékenységét) – írja az adatokat elemezve Robert Bednarski, a Facebook közép-kelet-európai régióért felelős igazgatója.
A felmérés eredményei szerint a vizsgált országokban a kkv-k 26 százaléka függesztette fel a tevékenységét 2020 januárja és májusa között – egyes országokban azonban a kis-, és középvállalkozások több mint 50 százaléka kényszerült erre. A Facebook-jelenléttel rendelkező magyar és lengyel kkv-k 87 százalékának maradt aktív a működése, míg Romániában és Görögországban a kkv-k 80-80 százaléka volt képes erre.
A női vezetésű kkv-k 7 százalékkal nagyobb valószínűséggel függesztették fel működésüket a férfi vezetővel rendelkező vállalkozásokhoz képest a felmérés időpontjában. A nemek közötti különbség a cégek leállása kapcsán Oroszországban tapasztalható leginkább, ahol 26 százalékos különbség mutatkozik a bezárások arányában. Országos szinten csak négy országban (Romániában, Indonéziában, Olaszországban és Magyarországon) volt gyakoribb a férfiak által vezetett cégek körében a működés felfüggesztése, a nők által vezetettnél.
Egyes kormányok pénzügyi támogatások révén képesek voltak ellensúlyozni a COVID-19 hatásait: világszerte a vállalkozások 23 százaléka részesült pénzügyi támogatásban a világjárvány kapcsán a felmérés készítésének idején. Ugyanakkor jelentős eltérések mutatkoztak országos és regionális szinten: például Ausztráliában, Belgiumban és Írországban a vállalkozások mintegy 50 százaléka részesült pénzügyi támogatásban, és a kkv-k nagy arányban (29 százalék) részesültek pénzügyi támogatásban Kelet-Ázsiában és a Csendes-óceáni régióban, illetve Európában (30 százalék) és Észak-Amerikában (37 százalék). Több országban, köztük Törökországban, Romániában, Magyarországon és Vietnamban, a kkv-k kevesebb mint 15 százaléka kapott pénzügyi támogatást a felmérés időpontjában.
Ugyanakkor még azokban az országokban is, ahol támogatás rendelkezésre állt, a helyi kkv-k gyakran említették meg, hogy vagy nem férnek hozzá kellő mennyiségű információhoz a támogatások igénybevételéről, vagy az adott pénzügyi támogatás nem elérhető számukra. Mind Kanadában (57 százalék) és az Egyesült Államokban (46 százalék) nagy arányban számoltak be arról a vállalkozások, hogy bár a támogatás rendelkezésre áll, nem éltek vele. Az információhiányra és a támogatások elérhetetlenségére nagy arányban (70 százalék) hivatkoztak magyarországi, oroszországi, és indiai kkv-k is – jelezte Robert Bednarski.
Robert Bednarski
Ugyanakkor világszerte számos vállalkozás tulajdonosa jelezte, hogy weboldal vagy egyéb online üzleti jelenlét felállításával alkalmazkodott a világjárványhoz. A online irányba való nyitással különösen nagy arányban éltek az írországi (41 százalék), és a brazil (32 százalék) kkv-k.
A vizsgált 54 országból 49-ben a kkv-k legalább egyharmada jelezte, hogy a felmérés készítését megelőző 30 napban digitális csatornákon bonyolították forgalmuk legalább negyedét. Magyarországon a kkv-k 39 százaléka bonyolított legalább ilyen arányú online forgalmat, míg a német kkv-knak csupán 31 százaléka ért el hasonló eredményt, szemben a brit vállalkozásokkal, amelyeknek 56 százaléka érte el ezt az arányt.
Az összes vizsgált ágazat közül az építőiparban volt a legalacsonyabb (27 százalék) azon vállalkozások aránya, amelyek a digitális csatornák az árbevétel legalább negyedét generálták, míg az infokommunikációs ágazatban tevékenykedő cégek esetében volt a legmagasabb (60%). A koronavírus-járvány súlyos hatása ellenére a kkv-k vezetői világszerte optimistán nyilatkoztak vállalkozásaik középtávú kilátásaival kapcsolatban. A felmérés időpontjában nem működő kkv-k közel háromnegyede (74%) úgy nyilatkozott, hogy a járványhelyzet visszaszorulása nyomán újraindítja majd tevékenységét. Magyarországon a kkv-k 63 százaléka nyilatkozott optimistán, a német vállalatok 58 százalékával és a román vállalkozások 47 százalékával szemben.
„Számomra egyértelmű, hogy egy kkv optimális működésének visszaállítása nem valósítható meg egyik napról a másikra, nincs erre szolgáló gyors megoldás. Mindannyiunknak szerepet kell vállalnunk a helyreállításban, ezért büszke vagyok arra, hogy a Facebook több kezdeményezése is támogatja ezt. Köztük a Business Resource Hub-bal, amelyen a kkv-tulajdonosok oktatást, tanácsokat és információkat kaphatnak arról, hogy miként indíthatják el vagy javíthatják online jelenlétüket a normál működés visszaállítása érdekében” – fűzte hozzá Robert Bednarski.
