Bár a járvány kitörése után az eladások drasztikusan csökkentek, a magyar fogyasztók lassan visszatérnek a pandémia előtti vásárlási szokásaikhoz – derül ki a GLAMI kutatásából. Mindeközben fordulóponthoz érkezett a divatcikkek online kereskedelme, és lassan többet költünk divatra a webshopokban, mint a hagyományos üzletekben. A divatcikk kereső oldal előrejelzése szerint a webshopok forgalma az idei évben is tovább fog nőni a hagyományos üzletekkel szemben.
Megjelent a GLAMI online divatcikk kereső platform legfrissebb iparági jelentése. A több mint 250 meghatározó európai webáruház kínálatát összekötő divatkereső Fashion (Re)search piackutatás sorozatának „A koronavírus „másnapján“ című felmérése a járvány kitörése utáni ágazati trendeket és fogyasztói attitűdöket vizsgálta Csehországban, Szlovákiában, Görögországban, Romániában és Magyarországon.
Magyarországon az előrejelzések szerint 2020-ban az online üzletek forgalma 14%-kal fog nőni a hagyományos üzletekkel szemben, és a 2019-ben 171 mld Ft forgalmat bonyolító iparág piaci értéke 2023-ra a 267 mld Ft-ot is elérheti. A tendenciát várhatóan a koronavírus világjárvány kitörése utáni visszaesés sem fogja jelentős mértékben megváltoztatni, mert ahogy a legfrissebb adatok elemzéséből kiderül, az utóbbi hónapokban a magyar fogyasztók lassan visszatértek a járvány előtti vásárlási szokásaikhoz.
„A GLAMI több mint 250 meghatározó európai webáruház kínálatában teszi lehetővé árucikkek keresését, így munkatársaink egyedülálló rálátással rendelkeznek a kereskedelmi trendek és a fogyasztói igények alakulására. Jelenleg azt látjuk, hogy az emberek lassan visszatérnek a járvány előtti vásárlási szokásaikhoz. A megkérdezettek már 40%-a azt állítja, ugyanúgy vásárol, mint azelőtt, a válaszadók 32%-a próbál itt-ott spórolni, és csak 18% tiltotta meg magának a vásárlást az adott körülmények között” – mondta el Robert Johnson, a GLAMI country managere.
Fordulóponthoz érkezett a divatcikkek online kereskedelme
A felmérés során megkérdezettek 50%-a állította, hogy már többet költ divatcikkek vásárlására az interneten, mint hagyományos üzletekben, a vásárlók 19%-a ugyanannyit költ online, mint offline, és ugyancsak kb. a fogyasztók ötöde (22%) költ többet hagyományos üzletekben, mint az interneten. Ezzel fordulóponthoz érkezett a divatcikkek online kereskedelme Magyarországon, hamarosan többet költünk divatra online, mint hagyományos üzletekben.
Az online vásárlás fő oka az alacsonyabb ár
A felmérés alapján a fogyasztók az internetes áruházakat elsősorban azért választják a hagyományos boltokkal szemben, mert a keresett termékeket gyakran alacsonyabb áron tudják megvásárolni. Sokan azért is részesítik előnyben az online vásárlást, mert nincs idejük elmenni a fizikai üzletbe (15%), de a fertőzésveszély és a kötelező maszkviselés is visszatartó erő lehet az üzletekbe való ellátogatás szempontjából (8%).
Az offline vásárlás fő előnye a termékek felpróbálásának lehetősége
Ugyanakkor a magyar fogyasztók 17%-a – függetlenül a pandémiás helyzettől – jellemzően az offline vásárlást részesíti előnyben. Ennek elsősorban az az oka, hogy a hagyományos üzletekben lehetőség van a termékek felpróbálására, amire a fogyasztók 57%-a előnyként tekint az online vásárlással szemben. Az offline vásárló fogyasztók kb. egyharmada továbbá azért is részesíti előnyben a hagyományos üzletekben történő vásárlást, mert tartanak a visszaküldési folyamattal járó esetleges kényelmetlenségektől, sokan pedig egyszerűen akkor vásárolnak fizikai üzletben, ha a közelben járnak (41%). A vásárlók 10%-a nem szeret a kiszállításra várni, ezért látogat el inkább személyesen az üzletekbe. A válaszadók csupán 6%-a említette, hogy visszatartó erő lehet az üzlethelyiségek esetleges túlzsúfoltsága.
Jelenleg az iskolakezdéshez köthető ruházati termékek és taneszközök vásárlása van napirenden
A felmérés a fogyasztók iskolakezdéshez kapcsolódó szezonális vásárlási terveire is rákérdezett. Eszerint a magyar szülők 89 százaléka tervez vásárolni gyermekeinek ruházati cikket és taneszközt az új tanévre. A szülők többsége (59%) 20-50 ezer forintot, 20 százalékuk 50-100 ezer forintot, 13 százalék kevesebb, mint 50 ezer forintot, 7 százalék pedig 100 ezer forint feletti összeget szán erre a célra.
