A magyar háztartások több mint fele jóval fontosabbnak tartja a környezetet kímélő megoldások alkalmazását az energiafelhasználásban, a vízfogyasztásban és a hulladék kezelésében, mint hat évvel ezelőtt. Az IKEA legfrissebb felmérésében a megkérdezettek 94%-a nyilatkozta úgy, hogy kiemelten vagy fokozottan érdeklődik a megtakarítást eredményező lehetőségek iránt, és mindössze 6%-a válaszolta azt, hogy ezek a szempontok nem igazán lényegesek. Elméletben tehát egyre jobban tisztában vagyunk a környezettudatosság jelentőségével, a háztartási eszközeink kiválasztásában és a szokásainkban azonban nem mindig tartjuk szem előtt ezeket az értékeket.
A környezetvédelem önmagában nem elég erős hívószó a magyaroknak (az IKEA három országban végzett kutatásából az is kiderül, hogy a cseheknél és a szlovákoknál is hasonló a helyzet), mivel az is fontos számukra, hogy a környezettudatos termékek használatával pénzt is megtakarítsanak. A többség, csaknem 60% számára az a leginkább elfogadható megoldás, ha a két szempont összekapcsolódik a vásárlásnál, ugyanakkor a megkérdezettek valamivel több mint harmada (36%) kifejezetten az anyagiakat helyezi előtérbe, és 100-ból mindössze 3-an felelték azt, hogy náluk a környezetvédelmi megfontolás szerepel az első helyen. A helyzet annyiban változott az IKEA 2014-ben elvégzett, hasonló kutatásának eredményéhez képest, hogy 6 évvel ezelőtt a megkérdezettek ötödének (22%) volt az a legfontosabb, hogy pénzt is nyerjen a vásárlással.
Elmélet és gyakorlat
Bár a megtakarítás elméletben a magyaroknak is elsődlegesen vagy kiemelten fontos szempont, a gyakorlatban a megkérdezettek mindössze egyharmada válaszolta azt, hogy vásárláskor kifejezetten érdekli, mennyi pénzt tud megspórolni a kiválasztott termékkel. Ha pedig információkra van szükségük, 10-ből csak 4-en próbálnak előzetesen, önállóan tájékozódni a lehetőségekről, a megkérdezettek fele vásárláskor, a boltban kérdez rá az adott árucikk jellemzőire.
„Az elmélet és a gyakorlat közötti eltérés abban is megfigyelhető, hogy a magyar vásárlók fele hasznosnak tartja a fogyasztás csökkentését szolgáló és környezettudatos termékeket, ugyanakkor a vizsgált országok közül nálunk a legmagasabb azoknak az aránya, akik a hagyományosakhoz képest drágábbnak érzik ezeket az árucikkeket. Az IKEA célja az, hogy elérhető és megfizethető megoldásokat nyújtson az emberek többsége számára, és ezzel támogassa azokat a hétköznapi hősöket, akik a fenntartható megoldásokat tartják szem előtt a mindennapokban is.” – mondta Tóth Tímea, az IKEA Lakberendezési Kft. Fenntarthatósági felelőse.
A 2014-es kutatásban a magyarok háromnegyede tartotta hasznosnak az energiafogyasztást csökkentő, illetve környezetbarát termékeket, az árukat pedig a megkérdezettek 26, illetve 8%-a érzékelte magasabbnak, mint a hagyományos termékekét.
Feledékenység, készlethalmozás, elemek és izzók a háztartásokban
Újratölthető és hagyományos elemeket fele-fele arányban használnak a magyar háztartások. A megkérdezettek több mint harmada azért nem vált a régiről az újra, mert túl drágának találja, 29% pedig állandóan megfeledkezik arról, hogy az újratölthető típusok csak akkor működnek, ha fel is töltik őket. LEDizzókat a magyar háztartások négyötödében használnak. A hagyományos villanykörték mellett kitartók több mint fele azt mondta, azért nem váltott még az energiatakarékos változatra, mert először „feléli” a korábban felhalmozott készleteit, harmaduk pedig túl drágának tartja az energiatakarékos égőket.
Minket zavar legjobban a műanyag
A vizsgált három országban a válaszadók többsége az energia, a vízfelhasználás, valamint a fogyasztás és ezzel összefüggésben a megtermelt hulladékmennyiség csökkentését nevezte meg olyan elsődleges feladatként, amelynek sikeres teljesítésével a háztartások hozzájárulhatnak a környezet megóvásához. A magyarok itt kivételnek számítanak: csak nálunk szerepel dobogós helyen a műanyag palackok és szatyrok újrahasznosítása (a 2014-es felmérésben még csak nem is nevesítették ezt a problémát). Fontosabb feladatnak tartják a környezet megóvása szempontjából, mint a vízfogyasztás csökkentését. Amikor viszont a közüzemi számlákról van szó, változik a fontossági sorrend. A felmérés szerint pontosan vagy megközelítőleg helyesen a magyarok 95-96%-a tudta megmondani, hogy mennyit fizet az energia, valamint a vízfogyasztásért, míg a szemétszállításnál már ennél alacsonyabb, 87%-os volt a jó választ adók aránya.
Konyhai és fürdőszobai szokásainak
A magyarok hétharmada gázzal főz, villanytűzhelyet 100-ból 15-en használnak. A vizet a többség a
tűzhelyen melegíti, a háztartások negyedének van elektromos vízforralója. Főzéskor a megkérdezettek harmada használ fedőt, amit 40%-uk azzal indokol, hogy így energiát, 70%-uk pedig azzal, hogy időt takarít meg. A magyarok 43%-a a csap alatt, folyóvízben mosogat, 37%-uk szintén kézzel, de már legalább a mosogatóban tisztítja meg az edényeket, a háztartások kevesebb mint egyharmadában (29%) van mosogatógép. A megkérdezettek háromnegyede fogmosáskor mindig elzárja a vizet –ezzel a vizsgált három ország rangsorában mi állunk az első helyen.
A felmérés online lekérdezéssel készült Magyarországon 2020. augusztus és szeptember között a Kantar Hoffmann piackutató cég által. Az 500 fős válaszadói minta az aktív korú, 25-55 év közötti magyar alapsokaságot reprezentálja nem és kor szerint.
