Bár minden második hazai háztartást negatívan érintett a SARS-CoV-2 koronavírus okozta válsághelyzet – sőt, a magyarok csaknem felének egyhavi vésztartaléka sincs –, épp ekkora arányban vannak azok is, akik ugyanakkora összeget terveznek félretenni az elkövetkező időszakban, mint a pandémiát megelőzően. A hosszú távú megtakarításaihoz is csak a legvégső esetben nyúlt hozzá a lakosság, miközben többen terveznek megtakarítási célú új szerződést kötni, az NN Biztosító felmérése szerint tehát a járvány okozta bizonytalanság sokakban felkeltette az öngondoskodás iránti igényt.
A koronavírus-járvány elleni küzdelem a magyarok csaknem felében (45%) tudatosította, hogy „pénzügyi öngondoskodás nélkül sérülékenyek vagyunk”. Az NN Biztosító idén nyáron mérte fel, miként befolyásolta az emberek gondolkodásmódját, pénzügyi helyzetét és megtakarítási terveit a pandémia következtében kialakult helyzet Magyarországon.
A válaszadók 47 százaléka számolt be arról, hogy romlott a háztartása pénzügyi helyzete az elmúlt hat hónapban, ennek ellenére minden második megkérdezett tervez ugyanakkora összeget félretenni a továbbiakban is, mint korábban. Emellett csupán 8 százalék nyúlt hozzá a hosszabb távú megtakarításaihoz, megtakarítással kombinált biztosítást is mindössze 4 százalékuk szüntetett meg. Ezzel szemben szintén 8 százalék kötött új befektetési/megtakarítási szerződést ebben az időszakban, a közeljövőben pedig a megkérdezettek 11 százaléka tervez életbiztosítást, 4 százaléka pedig nyugdíjbiztosítást kötni.
Ahogy az a korábbi statisztikákból is ismeretes, a likvid befektetések jelentik a lakossági megtakarítások fókuszát: jelenleg a válaszadók 83 százaléka rendelkezik könnyen mobilizálható pénzügyi eszközökkel, 33 százalékuknak van hosszú távú befektetési formában pénze, míg 37 százalékuk rendelkezik valamilyen biztosításhoz kapcsolódó megtakarítással. Feltűnő azonban, hogy azok, akik az elmúlt 4-5 hónapban kötötték le a pénzüket, többnyire (65%) hosszú távú befektetéseket választottak: a biztosítások aránya 25 százalék volt, és csupán 17 százalékot képviseltek a likvid befektetések.
„Miközben aggódunk önmagunk és szeretteink egészségi állapotáért, valamint a megélhetésünkért, fokozottabb pénzügyi tudatosságról árulkodik, hogy az emberek a járványhelyzet dacára sem mondtak le megtakarítási terveikről, sőt egyre többen érzik át ennek fontosságát, és szánják el magukat konkrét lépésekre ezen az úton” – értékelte az eredményeket Baranyai Dávid, az NN Biztosító megbízott vezérigazgatója. Hozzátette: „úgy látom, a szektor is abszolút pozitív választ ad erre, az új termékmódosításokkal és a digitális fejlesztések felgyorsításával mindent megteszünk, hogy támogassuk az öngondoskodás iránti igénynek ezt a fajta megerősödését”.
A kutatásból igaz, az is kiderült, sokakat – pénzügyi értelemben is – felkészületlenül ért a járványhelyzet: a megkérdezettek 41 százaléka állította azt, hogy még egy hónapra elegendő vésztartaléka sincs. A beérkezett válaszok alapján a pandémia a 30-39 évesek pénztárcáját sújtotta leginkább. Ezzel együtt is azonban még júliusban is, 4 hónappal a járvány magyarországi kitörése után, a 18-65 évesek nagyjából felének jó vagy nagyon jó volt az általános közérzete, míg 17 százalék érezte magát rosszul vagy nagyon rosszul a bőrében. Ebben leginkább az egészségi állapot és a jövedelmi helyzet volt a meghatározó, ideértve a munkahely biztonságát és a napi megélhetést is.
Az NN Group ezzel párhuzamosan nyár elején megvizsgálta a régiónk – Csehország, Szlovákia, Románia és Magyarország – fogyasztói bizalmi indexének alakulását is. A várakozásoknak megfelelően a térség fogyasztóinak többsége romló körülményekre számít a következő egy évben, azonban nem a magyarok a legborúlátóbbak. Míg Szlovákiában 28 százalék számít rosszabb vagy sokkal rosszabb anyagi körülményekre, nálunk ennek aránya 19 százalék.
