Vannak piacok, ahol többek közt áram is kapható. Természetesen nem a zöldségpiacokhoz hasonló helyre kell gondolni, hanem tőzsdei felületekre. Az MVM Partner Zrt. szakértőivel most annak jártunk utána, hogy miért és hogyan alakult ki a villamos energia kereskedelme. (x)
Az elmúlt időszakban többször is rekord szintre ért a megújuló energia termelése, főként a napelemek egyre nagyobb száma miatt. A zöld energia térnyerése egy olyan fogalomra is felhívja a figyelmet, mint a villamosenergia-rendszer egyensúlya. De mit is jelent ez?
A villamos energiát különböző erőművekben termelik meg nukleáris tüzelőanyag, szén, földgáz vagy biomassza felhasználásával, esetleg a nap, a szél vagy a víz segítségével. Az erőművekből kilépve aztán az áram árucikké válik, amit villamosenergia-kereskedők értékesítenek tovább, hogy végső soron mi, fogyasztók felhasználhassuk otthonunkban vagy akár a munkahelyünkön. Maga a villamosenergia-rendszer egy végtelenül bonyolult hálózat: erőművek, távvezetékek, elosztó hálózatok, fogyasztók (azaz háztartások, intézmények, üzemek,) alkotják, és fontos, hogy mindig egyensúlyban kell lennie. Mivel az áram javarészt nem tárolható, ezért minden pillanatban olyan mennyiségnek kell bekerülnie a rendszerbe, amennyit „kivesznek” belőle. Azért, hogy ez az egyensúly országos szinten működjön – vagyis, hogy a pillanatnyi fogyasztás és a pillanatnyi termelés, valamint a külföldről beérkező áram, és az export egyenlege nulla legyen –,a rendszerirányító MAVIR ZRt. a felelős. A MAVIR azonban nem fogyasztónként, hanem a teljes villamosenergia-rendszer tekintetében, mérlegkörökön keresztül – ismertette Varga Viktor, az MVM Partner eszközalapú kereskedelmi igazgatója.
A rendszer megfelelő működéséhez szükséges mérlegkörökkel hazánkban alapvetően a villamosenergia-kereskedők rendelkeznek. A mérlegkör egy virtuális egység, amelyben energiatermelők (erőművek) és fogyasztók is megtalálhatók: minden betáplálási és fogyasztási pont egyetlen ilyen egység tagja lehet. A mérlegkörön belül pedig egy izgalmas „játék” zajlik: ugyanis nullára kell kihozni a bekerülő és kikerülő áram egyenlegét. A mérlegkörök összessége pedig kiadja a teljes villamosenergia-rendszert, és annak egyensúlyát.
– Az áram fizikai kereskedésének egyik legfontosabb célja, hogy a villamosenergia-kereskedők az eltérő termelői és fogyasztói igényekből adódó időbeni és mennyiségi, azaz lényegében az árkockázatot átvállalják, és kezeljék a tényleges fizikai leszállítás időpontjáig – mondta Hazlach András, az MVM Partner Zrt. proprietary kereskedelmi igazgatója.
Az, hogy otthonainkban legyen áram, sok szempontból azon múlik, hogy a kereskedők hogyan végzik a munkájukat. A MAVIR-nak minden kereskedő, erőmű, illetve fogyasztói portfólióval rendelkező energiapiaci szereplő leadja másnapi termelési, szállítási, felhasználási, export- és importadatait. Ezt a tervet hívják menetrendnek, ami azt írja le negyedórás bontásban, hogy mennyi áramot állít elő, fogyaszt el, vásárol, ad el, importál, vagy exportál az adott napon az adott piaci szereplő. Mindezek egyenlegének pedig szigorúan egyensúlyban kell lennie. A másnapi valóság persze a tervektől eltérhet, ha váratlanul kiesik egy időre egy erőmű, rögtön kisebb lesz a tervezettnél az előállított áram mennyisége. Ha pedig a meghatározott napon belüli (intraday) kereskedési határidőn belül nem sikerül kereskedelmileg pótolni a kiesett energiamennyiséget, a tervtől eltérő piaci szereplőnek magasabb költséget jelentő kiegyenlítő energiát kell fizetnie.
A legtöbb termék, így a villamos energia piacának kialakulása is a fizikai kereskedéssel kezdődött, majd a piac egy bizonyos fejlettségi szintjén jelentek meg az úgynevezett szervezett piaci platformok, jellemzően a tőzsdék vagy ahhoz nagyban hasonló kereskedési platformok. Az árammal nemcsak tőzsdén, de úgynevezett brókerek segítségével is lehet kereskedni. A brókerek anonim ajánlatokat jelenítenek meg, vagyis csak az adott, eladni vagy megvenni kívánt mennyiséget jelenítik meg. A partner személye pedig csak akkor derül ki, amikor megkötik az üzletet. Ráadásul az országok közötti kereskedelem sem működik hasonló felületek nélkül. A határok között húzódó távvezetékek kapacitását ugyanis határkeresztező kapacitásként vásárolhatják meg az energiakereskedők, jellemzően aukciókon keresztül.
Az MVM Partner Zrt., mint az MVM Csoport egyetlen villamosenergia-nagykereskedője minden kereskedési szegmensben jelen van, egyben a legnagyobb termelői portfólióval rendelkezik Magyarországon. Kevesen tudják, de végső soron az otthonokba is az MVM Partneren keresztül jut el az áram, hiszen a lakosságot ellátó egyetemes szolgáltatók jellemzően tőle vásárolják az áramot, évi mintegy 10 TWh mennyiséget. Mindemellett a villamos energiát a versenypiacon vásárló cégeket is – az NKM Energia Zrt.-n, mint kiskereskedőn keresztül – ellát az MVM Partner. Ez a szegmens évi 7–7,5 TWh áram értékesítését jelenti. Az MVM Partnerrel szerződésben álló erőművek pedig évi 18–20 TWh áramot termelnek Magyarországon. A nagyságrendek érzékeltetésére: egy átlagos háztartás a statisztikák szerint egy hónapban 200 kWh áramot használ, egy évben 2,4 Mwh-t. (x)
