A legnagyobb szelet a digitális költésekre jut

Van-e a médiaszereplőknek felelőssége azzal kapcsolatban, hogy hol hirdetnek? Miért fontos ismerni a reklámtortát és annak változásait? A Business Lounge március 27-ei adásában Gulyás János MRSZ-elnök, a Wavemaker ügyvezető igazgatója és Mérő Ádám MRSZ-alelnök, a Coca-Cola marketingigazgatója vitatták meg ezeket a kérdések. A második részben pedig Bujáki Zsolt szervező, kommunikációs szakértő mesélt a közelgő I. Budapest Automotive Summitról.

A Magyar Reklámszövetség folyamatosan figyelemmel követi az előző évek kommunikációs költéseit, ők jelentetik meg a kommunikációs tortát is, melyben „benne van az összes reklámra, PR-ra, eseménymarketingre fordított költés” – ez tavaly megközelítőleg 649 milliárd forintra rúgott. Ezen belül pedig a különböző médiumokban reklámra fordított összeg pedig 351 milliárd forint volt. Gulyás János hozzátette, hogy a világ más részeihez hasonlóan Magyarországon is a „legnagyobb szelet a digitális költésekre jut”, ezen belül is a globális platformok realizálják a legjelentősebb hányadot - legalább egyharmadát - az összes reklámköltésnek. Mérő Ádám elmondta, hogy a hazai és a globális költéshányadok között nagyon nagy eltérések nincsenek, legfeljebb annyi, hogy sok európai piacon még nagyobb (60 % fölötti) a digitális költések aránya.

Az intézményesített médiaplatformok hitelessége is fontos tényező, ezzel kapcsolatban Gulyás azt is elmondta, hogy bár „a hirdetők ott költenek, ahol üzeneteik célbaérnek, ahol valami hatást is gyakorolnak nézőikre, olvasóikra”, a hitelesség kérdése kicsit a reklámköltésektől függetlenül zajlik. Mérő hozzátette, hogy az intézményesítettségnél sokkal fontosabbá vált mára a hatékonyság. Azonban az MRSZ-elnök szerint a hirdetőknek aziránti felelősségük is van, hogy ne csak azzal foglalkozzanak, hogy a reklám elérje a célcsoportot, hanem a környezettel is. Ha nem így tesz, „lehet, hogy hitelesít olyan szereplőket is, akiket nem biztos, hogy kellene”.

A műsor második felében Bujáki Zsolttal folyt a beszélgetés, aki egy új autós konferencia szervezésébe vágta a fejszéjét – ez lesz a Budapest Automotive Summit április 11-én. Az elmúlt évek autóipari konferenciáinak „többsége leginkább a gyártással, a beszállítói vonallal, a zöld technológiával és az innovációval foglalkozik”, osztotta meg tapasztalatait a szervező, aki úgy véli, hogy ezek mellett az autókereskedelem is megkerülhetetlen téma. Ilyen jellegű konferenciát viszont nem látott, ezért hozta létre a brandet. Importőrök, márkakereskedők, flottások, a kereskedelmet finanszírozó pénzintézetek és biztosítók az elsődleges célcsoportja a Budapest Automotive Summitnek. Természetesen az esemény nyilvános, minden érdeklődőt várnak, de „nyilvánvalóan azoknak lesz fontos a részvétel, akik ebben a szakmában dolgoznak, hiszen jelenleg nem túl világos jövőt próbáljuk majd definiálni”.

Az autópiacnak nagy kilengései voltak az elmúlt időszakban, szerencsére utolérte magát, „most már kínálati piaccá fordult át”, melyet a fogyasztó az új autók akciózásából láthat. Viszont a vásárlóerő eltűnt, mivel „tízmillió forint alatt nem lehet értelmezhető autót összerakni”. A kommunikációs szempontokról is szó esett, 2024-re Bujáki azt jósolja: „az új lendületet az új szereplők érkezése fogja hozni”, például a kínai BYD-é.

Mekkora összeg jut a magyar influenszerekhez a reklámtortából és ez elvesz, vagy hozzáad-e a cégek büdzséjéhez? Hogy viszonyul egymáshoz tavaly a GDP és a reklámköltések? Mi a helyzet az új és a használtautó-iparral, és egyáltalán: mi zajlik az európai piacon? A válaszok kiderülnek az adásból, mely itt hallgatható meg.