A mesterséges intelligencia (MI) szédítő sebességgel épül be a gazdaságba, az iparba és változtatja meg az életünket. Egy új ipari forradalom tanúi vagyunk. Az MI nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi tudást: hatékonyabbá, gyorsabbá, jobbá teszi a döntéseket és az üzleti folyamatokat. A kérdés ma már nem csak az, mire lesz képes a mesterséges intelligencia, hanem az is, miként fog hatni a mindennapjainkra – hangzott el a Bosch×Richter Innovátorok Napja konferencián.
2023-ban a világ TOP3 online óriáscége összesen 120 milliárd dollárt fordít a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztésekre, ami jól mutatja a terület fontosságát. Magyarországnak is van Mesterséges Intelligencia Stratégiája, melynek célkitűzése, hogy 2030-ig 15%-os GDP-növekedés jöjjön létre az MI adaptációja révén. A hazai KKV-k körében fontos elérni, hogy 26%-kal növekedjen az egy főre jutó hozzáadott érték, továbbá 1 millió ember dolgozzon olyan munkakörökben, ahol az MI-t használják feladatok ellátása során – ismertette Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke.
A járműipar meghatározó szereplői is elkötelezték magukat az MI technológia mellett. A nemzetközi Bosch csoportnál már idén megvalósul, hogy a vállalat minden terméke és megoldása vagy eleve tartalmaz mesterséges intelligencia alapú technológiát, vagy annak fejlesztésében, illetve gyártásában kap szerepet az MI. Mindebben aktívan részt vesz a tavaly átadott Bosch Budapest Innovációs Kampusz is, amely a nemzetközi vállalat második legnagyobb K+F központja Európában – tájékoztatott a Bosch.
Mint a filmeken – gépi látástól a teljesen önvezető autókig
A mesterséges intelligencia képességeit a gépi látás és a képfeldolgozás területén már ma is használja a járműipar. A környezeti objektumok felismerése folyamatosan javul, így egyre magasabb szintű önvezetés válik lehetővé. A Bosch MI technológiája révén például a stuttgarti repülőtér parkolóházában az erre alkalmas autónkból kiszállva, a jármű képes önállóan leparkolni helyettünk, majd okosóra segítségével, applikáción keresztül – mint a filmeken – akár magunkhoz is hívhatjuk a gépkocsit. Nemcsak az autózásban, hanem az ipari járművek területén is jelen idő már a mesterséges intelligencia alkalmazása. Ennek egyik példája a Bosch által kifejlesztett, a környezet elemeit felismerő, MI-alapú off-highway radarrendszer, amelynek segítségével akár az építőipari, mezőgazdasági gépek biztonsága és termelékenysége is jelentősen javítható – mondta el a konferencián Halmos Gyula, a Bosch adatfelhő és automatizáció területen dolgozó szenior mérnöke.
Mesterséges intelligencia a gyárakban
Innovatív vállalatoknál az MI bevezetése a jövőben nemcsak a fejlesztés, hanem a gyártás területén is „must have”, szinte kötelező lépés lesz. Jelenleg a gyártásban az egyik fő feladat azoknak az előfeltételeknek a megteremtése, amelyek az MI használatához szükségesek. Meglévő, régebb óta működő technológiák esetén elemezni érdemes, hogy az MI által igényelt fejlesztés (pl. szenzorok utólagos beépítése, digitalizáció) milyen előnyökkel jár és mely területen éri meg használni. Új gyártó kapacitásoknál, mai technológiák esetén ez nem kérdés, mert eleve adott a mesterséges intelligencia bevezetéséhez szükséges digitalizációs szint – véli Szénási Attila, a Richter Gedeon Nyrt. gyógyszergyártási igazgatója.
Olcsóbb és megbízhatóbb termékek az MI segítségével
Az MI bevonásával az olyan komplex ipari folyamatok is, mint az autógyártás, hatékonyabbá, gazdaságosabbá tehetők. Például a kamerákkal összekötött mesterséges intelligencia már a gyártás korai fázisában képes – megfelelő tanítás után – „ránézésre” kiszűrni a hibás darabokat. A hibás alkatrészek, például chipek, így eleve nem kerülnek beépítésre a komplexebb részegységekbe, és végső soron a járművekbe sem. Ezáltal csökken az autók meghibásodásának valószínűsége, megbízhatóbb lesz a működésük. Sokkal kisebb lesz a gazdasági veszteség is, ha az értéklánc korai fázisában selejteznek le egy hibás alkatrészt, mintha már egy komplex és drága berendezésbe, járműbe beépítve okozna később komolyabb hibát – világított rá Pótsa Mátyás, a magyarországi Bosch csoport innovációs ökoszisztéma vezetője.
ChatGPT-től a BoschGPT-ig: nyelvi modellek az ipar szolgálatában
Ne gondoljuk, hogy csak a képi feldolgozásban és elemzésben hasznosítható az MI az iparban. A közismert és bárki számára elérhető, internetes információkból dolgozó ChatGPT mellett már folyamatban van a „BoschGPT” fejlesztése is. Ezzel a vállalat megnyitja az utat az mesterséges intelligencia alapú nyelvi modellek ipari felhasználása előtt az érzékeny üzleti információkkal dolgozó zárt, szakmai rendszerekben. Könnyen belátható, mennyivel gyorsabbá, hatékonyabbá teszi egy komplex gyártórendszer működtetését vagy javítását, ha többezer oldalas gépkönyvek böngészése helyett néhány szóban feltett technikai kérdésünkre azonnali választ kaphatunk a mesterséges intelligencia segítségével – említette példaként a Bosch szakértője.
Okosabb és ügyesebb robotok
Az analitikus és döntéseket hozó MI mellett egyre nagyobb teret kap a generatív, alkotó mesterséges intelligencia az iparban, és ennek részeként várható, hogy fel fog gyorsulni a robotika fejlődése is. A robotok egyre több ipari adat megtanulásával többféle és egyre komplexebb feladatot tudnak majd intelligens módon végrehajtani. A gépek egyre okosabbak lesznek, az MI segítségével sok műveletet átvesznek, az emberek pedig kreatívabb, nagyobb hozzáadott értékű feladatokkal foglalkozhatnak – véli Prof. Dr. Galambos Péter, az Óbudai Egyetem robotika professzora.
Precíziós terápiák személyre szabva
Az egészségügy az egyik olyan terület, ahol a mesterséges intelligencia fejlődésétől a legtöbbet várják az emberek, ez derült ki a Bosch és a Richter közös közvélemény-kutatásából. Az Innovátorok Napja konferencián elhangzott szakértői vélemények szerint az MI valóban nagy előrelépést hozhat a betegségek diagnózisában és gyógyításában. A mesterséges intelligencia az orvoslás eszköztárának elhagyhatatlan részévé fog válni. Az MI segítségével a betegek gyógyszereinek kiválasztása, a dózisok beállítása a mainál sokkal személyre szabhatóbb lesz. Ez az Mesterséges intelligencia alapú precíziós gyógyszerelés a terápiákat hatásosabbá teheti és a mellékhatások előfordulását is csökkenteni tudja a jövőben – fogalmazta meg várakozásait dr. Kovács Bence, a Richter Gedeon Nyrt. General Medicines Global Business Unit üzletágvezetője.
Felgyorsulhat az új gyógyszerek fejlesztése
Az új gyógyszerek kifejlesztése közismerten sok éves, hosszú folyamat, de nem mindegy, hogy mennyire hosszú. A mesterséges intelligencia segítségével az átfutási idő lerövidíthető. A gyógyszerkutatás első, preklinikai fázisában az MI gyorsabbá, gazdaságosabbá teheti a fejlesztést a megfelelő molekulák megtervezésével és kiválasztásával. Az ezt követő klinikai tesztelések időtartamát viszont már jogszabályok írják elő, itt kisebb a mozgástér, de a mesterséges intelligencia bevonásával összeségében mindenképpen gyorsabb és költséghatékonyabb lehet az új gyógyszerek piacra kerülése – foglalta össze dr. Greiner István, a Richter Gedeon Nyrt. kutatás-fejlesztési igazgatója.
Az ember pótolhatatlan és az is marad
Az EESZT bevezetése óta, Magyarország az egészségügyi szempontból adatgazdag országok közé tartozik. Ebből a folyamatosan bővülő, rendszerezett adattömegből a mesterséges intelligencia bevonásával rengeteg hasznos, a megelőzést, a gyógyulást szolgáló, akár életmentő következtetés és eredmény nyerhető ki. Az MI segítségével gyorsan és hatékonyan felkutathatók a betegségek komplex kockázati tényezői, a rejtett halálokok, az ellátórendszer gyenge pontjai vagy akár a meglévő gyógyszerek lehetséges új felhasználási területei. A felhalmozott egészségügyi adatvagyon olyan értéket képvisel, melynek a mesterséges intelligenciával történő felhasználását nemzetstratégiai szinten érdemes kezelni. Hosszabb távon nem lesz fenntartható az egészségügy, ha bizonyos folyamatokat nem sikerül az MI alkalmazásával automatizálni. Ugyanakkor az emberi kontaktust nem fogja tudni pótolni a mesterséges intelligencia, a gyógyításhoz az emberre mindig szükség lesz – tette egyértelművé dr. Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja.
