Az óriásplakátok 90 százalékát megszüntető közterületi reklámrendelet aláírása előtt a Magyar Reklámszövetség személyesen Magyar Péter miniszterelnökhöz fordult. A kormány saját számításai szerint a módosítás 20 700 embert érint hátrányosan, a költségvetés pedig több milliárd forint bevételtől esik el, becslések szerint sok száz vállalkozás szűnik meg. A szabályozás nem a korábbi kormánypropaganda haszonélvezőit bünteti, hanem éppen őket hozza helyzetbe.
A gyűlöletkeltő politikai reklámokat a júniusi törvény már betiltotta, és ezzel egyetért az MRSZ Közterületi Tagozata, ahogyan a településkép rendezésével és a plakáterdők megszüntetésével is – olvasható a szervezet közleményében. A plakát tartalma azonban nem azonos a plakáthelyet biztosító eszközzel, és a plakáterdők megszüntetése sem azonos egy teljes gazdasági ágazat felszámolásával.
A rendelet az óriásplakátokat gyakorlatilag kiirtja, egyes felületek, például a buszmegállók reklámfelületei azonban megmaradhatnak. Ha egy reklám tartalma káros vagy jogsértő, akkor mindkét felületen az. Ha jogszerű, milyen objektív szempont indokolja, hogy az egyik eszköz megszűnjön, a másik tovább működjön? A buszmegállók reklámjaival a gyerekek nap mint nap, közvetlen közelről találkoznak. Ha a cél a gyermekvédelem, a tartalmat kell következetesen szabályozni, nem egyes reklámeszköz-típusokat ellehetetleníteni – fogalmaz közleményében az MRSZ OOH.
A Tisza „Most minden vélemény számít” üzenettel rögzítette, hogy kormányzásában a párbeszédnek és a társadalom véleményének kiemelt szerepe van. A reklámrendelet társadalmi egyeztetésére közel 700 észrevétel érkezett, a kormány saját bevallása szerint nagy többségük az óriásplakátok fennmaradását és megfelelő átmeneti szabályozást támogatta. A Magyar Reklámszövetség augusztus 5-én részletes, differenciált javaslatcsomagot adott át a minisztériumnak, amelyet később átlátható módon a nyilvánosság számára is elérhetővé tett. A javaslatok érdemi figyelembevétele a tervezetben nem látszik.
A kormányprogram a hazai kkv-k megerősítését és a tisztességes versenyt ígérte. A rendelet magyar tulajdonú kisvállalkozásokat szorít ki, és két nagy szereplő kezébe adja a piacot.
A kék plakátokat nem a most ellehetetlenülő magyar kis- és középvállalkozások vitték. A G7 listaáras adatokon alapuló elemzése szerint 2025-ben az állami közterületi hirdetési kiadások 94 százaléka két cégnél, egy NER-kötődésű és egy francia multinacionális vállalatnál landolt. Az összes többi piaci szereplőnek együtt 6 százalék jutott.
Az óriásplakátok eltűnésével a hirdetői költések a megmaradó közterületi felületekre terelődnek, amelyek túlnyomó része éppen ennél a két szereplőnél van. Akik a propagandából nem vagy alig részesültek, eltűnnek a piacról. Akik a legtöbbet keresték rajta, megerősödnek.
A kormányprogram a jogbiztonság és a befektetői bizalom helyreállítását ígérte. Az állam 2025-ben hatósági eljárásban akár 15 évre, 2040-ig tudomásul vett reklámeszközöket. A vállalkozások ezek alapján beruháztak és hosszú távú szerződéseket kötöttek. A rendelet ezeknek a döntéseknek a gyakorlati értékét néhány hónap alatt megszünteti. Hogyan bízhat egy vállalkozás az állam döntéseiben, ha az egyik évben hosszú távú hatósági jogosultságot kap, a következőben pedig ugyanaz az állam lehetetlenné teszi annak gyakorlását – teszi fel a kérdést közleményében az MRSZ Közterületi Tagozata
Végrehajthatatlan határidő, közpénzkockázat
A rendelet 2026. december 31-ig írja elő több tízezer reklámeszköz lebontását, átmeneti időszak nélkül, a jogszerűen telepített eszközökre is. A kormány maga is számol a határidő elmulasztásával: milliárdos nagyságrendű bírságbevételt tervez. Más jogalkotási ügyekben a kormány elismeri a megfelelő átmenet és szükség esetén a hatálybalépés elhalasztásának indokoltságát. Itt ezt megtagadja.
A kormány saját anyaga a kártérítési perek kockázatával is számol. A törvényben rögzített kártalanítási kizárás nem zárja ki automatikusan valamennyi későbbi jogi igény érvényesítését. Az ebből fakadó jogviták terhét végső soron az adófizetők viselik.
Az MRSZ nem kivételezést kér, és nem a szabályozás elmaradását. A Magyar Reklámszövetség támogatja a jogszerűtlen reklámeszközök felszámolását és az ellenőrizhető nyilvántartást. Arányos, differenciált szabályozást, megfelelő átmeneti időt és a jogszerűen megszerzett jogosultságok tiszteletben tartását kérjük.
A közlemény szerint Magyar Péter miniszterelnökhöz fordultak: a rendelet aláírása előtt hallgassa meg személyesen a Magyar Reklámszövetség Közterület (OOH) tagozatának szakmai képviselőit, vizsgálja meg a társadalmi egyeztetés eredményét, és adjon lehetőséget egy olyan megoldásra, amely nem a kék plakátok nyerteseit jutalmazza, nem teszi tönkre magyar vállalkozások százait és a belőlük élő családok megélhetését.
