Küszöbön áll az ötödik generációs, azaz 5G mobilhálózatok terjedése, amely új dimenziót nyit a vezeték nélküli kommunikációban. Az ehhez szükséges összehangolt fejlesztésekben ugyanakkor az államnak is szerepet kell vállalnia, hiszen a gyors mobilinternet is a nagy teljesítményű alapinfrastruktúrán, vagyis optikai hálózaton alapul. (x)
Az infrastruktúra-építés tőkeigényes folyamat, ezért nemzetgazdasági szempontból nem optimális több, egymástól független és párhuzamos hálózat kiépítése az 5G területén sem. Az ötödik generációs mobilhálózatok a jelenlegieknél jóval gyorsabbak lesznek: Több eszközt, felhasználót tudnak kezelni, minimálisra csökkenő válaszidejük gyakorlatilag valós idejű kommunikációt tesz lehetővé. Mindez az intelligens közlekedés, az önvezető járművek megjelenése vagy éppen az e-egészségügyben, távolról végzett műtétek esetén is nagyon fontos, hiszen itt azonnali reakciókra van szükség.
Az 5G tehát jóval több, mint még gyorsabb internet az okostelefonon. A technológia elterjedése a digitális infrastruktúra-fejlesztés következő mérföldkövét, a jövő igényeire reflektáló rendszer kiépítését jelenti. Mindez komoly hálózatfejlesztést igényel. A már pilotprojektekben tesztelt technológia meghatározó lesz nemcsak a hazai vállalkozások és a nemzetgazdaság egészének versenyképessége, hanem a polgárok életminősége és jóléte szempontjából is. Az 5G, korunk egyik legnagyobb hatású technológiai újdonságaként új lehetőségeket nyit meg számos ágazatban is. Emellett eddig nem látott, innovatív szolgáltatások, valamint üzleti modellek kialakulását is magával hozza.
A kormányzat álláspontja szerint Magyarország akkor tölthet be vezető szerepet az európai 5G-fejlesztésekben, ezzel javítva versenyképességét és innovációs potenciálját, ha az állam is szerepet vállal a hálózat kiépítésében. Egyrészt a mobil bázisállomásokhoz szükséges optikai összeköttetések biztosítása, másrészt saját vagyonelemei 5G célra történő hasznosítása, felhasználása révén. Állami szerepvállalás nélkül várhatóan lassabban valósulna meg az 5G-fejlesztés az országban, így lemaradnánkk a technológia bevezetésében. Mindez azt is jelenti, hogy ha a hálózatok kiépítését kizárólag a (piaci) mobilszolgáltatók egyedi erőfeszítéseire alapoznánk, várhatóan lassúbb lenne a folyamat. Koordinációval és az infrastruktúra megosztásának ösztönzésével azonban lehetséges a gyorsítás.
Az 5G, mobilszolgáltatók általi bevezetésének két fő szakaszát lehet megkülönböztetni. Az első, az úgynevezett korai kiépítés fázisa, amely már 2019-ben elindult, és a várakozások szerint 2023-ig tart majd. Ezekben az években a szolgáltatók a tendereken elnyert 5G-frekvenciákat saját, meglévő bázisállomásaikon, 5G rádiós eszközök segítségével biztosítják. Új adótornyokat csak minimális számban építenek, az 5G-képes, úgynevezett rádiós hozzáférési hálózat mögött pedig még 4G-s rádiós hálózati központ működik majd. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy az 5G ekkor még csak a nagyobb sebesség előnyét hozza el, de nem lesz képes még a korábbinál több eszközt kezelni, illetve a késleltetés sem lesz szignifikánsan alacsonyabb, mint korábban. Az állam ebben az időszakban a tornyok optikai elérésének kiépítésében, valamint kisebb részben új mobiltornyok létesítésében tud részt venni.
Az 5G kiépítése során kiemelten fontos a meglévő állami alapinfrastruktúra megfelelő kihasználása a bázisállomások optikai bekötéséhez, amelyben az MVM NET lehet a mobilszolgáltatók piac semleges partnere. Az MVM NET rendelkezik az ország legnagyobb, állami tulajdonú optikai hálózatával, amelynek hossza a jelenleg futó fejlesztéseknek köszönhetően 2022-re meghaladja majd a 15 ezer kilométert. Így kiemelkedő szerepe lesz az 5G által igényelt, nagy sebességű alaphálózat biztosításában.
Az már ma is, az 5G igényei nélkül is létező piaci igény, hogy a jelenleg még vezeték nélküli, mikrohullámú kapcsolattal kiszolgált bázisállomások optikai bekötést kapjanak, amihez az MVM NET megfelelő kompetenciákkal és technológiával rendelkezik. Ráadásul az autópályák mellett futó optikai hálózat vagyonkezelőjeként a főbb útvonalak 5G-lefedésében minden más piaci szereplőnél jobb az MVM NET pozíciója. Ugyanakkor az már most prognosztizálható, hogy további optikai fejlesztésekre lesz szükség, ezért az államnak már a következő években, 2021-2022-től proaktívan el kell kezdenie a hálózat kiépítését, és a szolgáltatók motiválását.
A 2023-tól következő időszak a hálózatsűrítés fázisa lesz. Az előzetes becslések alapján ugyanis elfogynak a szabad kapacitások (elsőként a fővárosban, 2025-re pedig vidéken is), így szükségessé válik az úgynevezett kiscellák építése és a hálózatsűrítés. Az 5G hálózat kiépítése során alapvető fontosságú az indokolatlan párhuzamos hálózati fejlesztések kiküszöbölése: elkerülendő, hogy jelentős többletköltséget eredményezzenek a fejlesztések. A nagyszámú városi bázisállomás létrehozásának igénye gyakorlatilag elkerülhetetlenné teszi a hálózatmegosztást, amelynek elősegítésében szintén indokolt az állami szerepvállalás.
Elkerülni a párhozamosságokat
Nemzetközi példák szerint jellemző, hogy az állami és piaci szereplők közösen építik ki az 5G-infrastruktúrát, fejlesztik hálózataikat. A beruházások így gyorsabban valósulnak meg, az 5G-szolgáltatásokból eredő bevételek is hamarabb jelentkeznek, valamint nem kell párhuzamosan tervezni és kivitelezni, ami szintén gyorsítja a folyamatot, csökkenti a költségeket. A párhuzamosságok elkerülésével a kiépülő hálózat energiafogyasztása is kisebb, illetve a környezetre is kisebb vizuális és környezeti hatást gyakorol.
Szép új világ
A világ lakosságának közel kétharmada érheti el az 5G mobilhálózatot 2025 végére – állapította meg az Ericsson legfrissebb elemzése. A következő évtized közepére a globális mobil adatforgalom közel fele már ilyen, ötödik generációs hálózatokon keresztül „utazik” majd. Egy másik elemzés szerint 2035-re 13,2 ezer milliárd dollár értékű kereskedelmi forgalom kötődik majd az „5G gazdasághoz”, illetve 22,3 millió munkahely létrejöttéhez járul majd hozzá a technológia világszerte. (x)
