Miért előny a munkaerőpiacon, ha egy egyetemi hallgató már a képzés alatt elkezdi építeni én-márkáját, miért fontos egy egyetemnek a brand, hogyan működik a portfólió alapú oktatási módszertan – többek között ezekről beszélt az mmonline.hu-nak adott interjúban dr. Tóth Ágnes. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) elnök-vezérigazgatóját elmondta véleményét arról, hogy miért reagálnak lassan a világ változására az egyetemek és elárulta azt is, hogy mik a METU célkitűzései ötéves távlatban.
- A Metropolitan Egyetemen a hallgatók már az egyetemi évek alatt elkezdik építeni az én-márkájukat a portfólió alapú oktatási módszertannak megfelelően. Mi ez a módszertan, és milyen külföldi mintái vannak?
- Ez az oktatásmódszertan saját fejlesztés a Budapesti Metropolitan Egyetemen, és természetesen arra az alapra épül, amit világszerte a vezető oktatási intézményeknél látunk. Egyre több egyetem ismeri fel, hogy milyen óriási jelentősége van annak, hogy hogyan közelíti meg magát az oktatás módszerét. Nemcsak a tartalomra kell fókuszálni, hanem arra is, hogy a hallgató ehhez hogyan tud viszonyulni. A METU-n a portfólióban gyűjtik össze a hallgatók azokat a kompetenciaelemeket, elsajátított tartalmakat, amelyekből felépül a tudásuk, a saját márkájuk. Az egyetemi éveik alatt ezeket az alkotóelemeket gyűjtik a portfóliójukban, így mikor végeznek, és kilépnek a munkaerőpiacra, akkor ebből összeszedhetik azokat, amelyek egy-egy állásra való jelentkezéskor a legrelevánsabbak. Hatalmas versenyelőnyt jelent az számukra, hogyha rendelkeznek egy ilyen portfólióval.
- Ezt a megközelítést a művészképzésen túl is alkalmazzák?
- A művészeknél gyakran építenek portfóliót az alkotók az alkotásaikból, de a Metropolitan Egyetemen ezt valamennyi hallgató esetén bevezettük. Hogyha valaki marketinget tanul a Kommunikáció Üzleti Turizmus Karon és elkészít egy marketing tervet, egy üzleti modellt, megtanul egy soft skillt, akkor ezek mind-mind az ő portfóliójának az elemei lehetnek. Nemcsak egy elkészült alkotás, hanem az a kompetencia, amelyet szövegesen vagy vizuálisan valahogy meg tud jeleníteni.
- A munkaerőpiacon elvárják ezt a típusú portfólióban való gondolkodást vagy versenyelőnyt jelent a hallgató számára?
- Annyira kevesen rendelkeznek ezzel, hogy nem tud megjelenni elvárásként, de éppen ezért óriási előny, mert a munkaerőpiacon pontosan azt nézik, hogy mik azok a kompetenciák, amivel már rendelkezik a jelentkező, és ez a leggyorsabb módja annak, hogy meggyőződjenek erről. Azonban ennél is nagyobb előnye ennek a rendszernek az, hogy maga a hallgató tudja, hogy ő mit tanult, mi az, ami az ő erőssége, hogy áll egy adott szakterületen. Így sokkal magabiztosabb lesz a saját kompetenciáit illetően, és jól meg tudja ítélni, hogy mik az erősségei és hogy milyen munka az, ami a legjobban illeszkedik az ő személyiségéhez és tapasztalatához.
- Az oktatók hogyan fogadták ez azt új módszertant?
- Ez nagyon izgalmas kérdés. Volt egy-két munkatársunk, aki a kezdetektől nagyon lelkes volt, és azonnal tudta, hogy sokat fog a portfólió alapú képzéssel foglalkozni. Rengeteg energiát rászánt, átírta az összes tantervét, tanmenetét, hogy az a leginkább megfeleljen ennek a módszertannak. Mások csak unszolással kezdtek el ezzel foglalkozni. Nekik tréningeket, képzéseket szerveztünk, ahol jó példákat mutattunk be. Szerencsére azok az oktatók, akik már kipróbálták, meg tudták mutatni a kollégáiknak, hogy a hallgatók is nagyon élvezik azokat az órákat, amelyek ennek szellemében vannak felépítve. Így egyre több munkatársunkat tudtunk belevonni.
- Lehet már hosszútávú tapasztalatokról beszélni?
- Az új képzési módszer kezdeti bevezetése óta már közel hat év telt el, és egy éve végzett az első olyan hallgató, aki ennek a képzési rendszernek a keretében tette le az államvizsgáját is, ahol a portfólióját a vizsgabizottságnak is bemutatta. Azt tapasztaljuk, hogy az ezzel a módszerrel dolgozó hallgatók sokkal inkább tudnak azonosulni azokkal a célkitűzésekkel, amik az adott félévre megfogalmazódtak. Biztos vagyok benne, hogy egy-két éven belül a munkaerőpiacról megérkeznek a visszajelzések.
- Nagyon sokat halljuk azt a kritikát, hogy a felsőoktatási intézmények el vannak késve, nem reagálnak időben a világban zajló változásokra. Mi a véleménye erről?
- Valóban igaz, hogy a felsőoktatási intézmények nagyon lassan reagálnak. Körülbelül 100 éve pontosan ugyanolyan rendszer működik, annak ellenére, hogy a világ gyökeresen megváltozott. Nyilván a tartalmak megújulnak, új szakok alakulnak, de a lényege, az, hogy hogyan működik a felsőoktatás, az nem változott meg. Én felsőoktatási szakértőként azt látom, hogy ez a működési modell egyre kevésbé kompatibilis a mai világgal, hiszen nem tudjuk, hogy mire készítjük fel a hallgatókat, és ez a rendszer nem a változáshoz való alkalmazkodást segíti elsősorban.
- Ez azt jelenti, hogy a lexikális tudásnak háttérbe kell szorulnia?
- A legkevésbé sem. A tananyagtartalomnak továbbra is legalább akkora jelentősége van, mint bármikor. Inkább az a kérdés, hogy mik azok a tartalmak, amiket meg kell tanulni, és hogyan dolgozzuk azt fel. Manapság iszonyatos mennyiségű információ zúdul ránk minden nap, és az oktatóknak óriási a szerepük abban, hogy hogyan segítik eligazodni ebben a hallgatókat. És természetesen abban is, hogy felismerjék, hogy ez nem egy véges tudásmennyiség. Nem lehet azt mondani, hogy én megtanultam a közgazdaságtant. Azt mondhatjuk, hogy valamekkora részét tanultam, ami folyamatosan fejlődik tovább, bővül, tehát nekem is folyamatosan kell fejlesztenem a saját tudásomat.
- Hogyan befolyásolta ennek a módszertannak a bevezetése a Metropolitan Egyetem márkát?
- Biztos vagyok benne, hogy van olyan hallgató, aki ezért is választ minket. Az a megközelítés, hogy számunkra a hallgató a legfontosabb, és a hallgató oldaláról gondoljuk át az egész oktatási struktúrát, a módszertant, az szimpatikus a jelentkezők számára. Ezt egy „alkotóegyetem” koncepcióban fogalmaztuk meg, ami az alkotás jelentőségét hangsúlyozza. A hallgató mialatt a tanulmányait végzi, az alkotás során a gyakorlatban szerzi meg a tudást, és ez az alkotási folyamat az, ami az igazi élményt adja számára, aminek a hatása sokkal eredményesebb.
- Mennyire fontos egy felsőoktatási intézménynek a márkaépítés?
- A Metropolitan Egyetemnek kiemelkedően fontos, hiszen piacorientált egyetemként azt szeretnénk, ha a hallgatók, a jelentkezők és az őket támogató szülők, tanárok látnák a választáskor, hogy mire számíthatnak az egyetemen. Nagyon kevés megfogható része van egy egyetemnek. A kampuszokat kívülről meg lehet nézni, de valójában maga az oktatási folyamat az nem egy kézzelfogható dolog, és talán a márka az, amit, ha jól kezeljük, érzékelhetővé teszi, üzenni tud az érdeklődők számára.
- Milyen eredménnyel lenne elégedett a METU márka kapcsán 5 éves távlatban?
- Hogyha a Budapesti Metropolitan Egyetem a kelet-közép-európai régió legismertebb piacorientált egyeteme lenne, ahová a legtöbb külföldi hallgató érkezik. Ez a célkitűzésünk, a víziónk és biztos vagyok benne, hogy ezt el is fogjuk érni.