A vezetékesinternet-előfizetőkhöz hasonlóan mára már a mobilnetes ügyfelek közel háromnegyede is elégedett a szolgáltatója által teljesített letöltési sebességgel – derül ki a Nemzeti Méda- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss jelentéséből. A tanulmány szerint a hírközlési szolgáltatók alapvetően megfelelnek a hálózatsemlegességi szabályoknak, de az általános szerződési feltételeik (ÁSZF) gyakran átláthatatlanok az ügyfelek számára, és a szolgáltatók nem szabályszerűen tájékoztatnak a netsebességi adataikról.
Az NMHH 2018. május 1. és 2019. április 30. közötti időszakról szóló jelentése szerint a hírközlési szolgáltatók alapvetően betartják a hálózatsemlegességre vonatkozó uniós rendelet előírásait. A hálózatsemlegesség lényege, hogy a szolgáltatók nem tehetnek különbséget az internetes forgalmak között, vagyis nem tilthatnak le, nem lassíthatnak, nem korlátozhatnak és nem különböztethetnek meg konkrét tartalmakat, alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat. Ez garantálja az előfizetőknek, hogy az általuk – és nem az internetszolgáltatók vagy más harmadik személy által – választott tartalmakhoz és információkhoz szabadon hozzáférhessenek, és ebben jogszerű indok nélkül senki se korlátozza őket.
A vizsgált időszakban kevés panasz érkezett a hatósághoz a témában, javuló színvonalú szolgáltatások jellemzik a piacot, bár az NMHH kapcsolódó felméréséből kiderül: a vezetékes internetre előfizetők 58 százaléka, a mobilnetesek 63 százaléka tavaly még mindig észlelt valamilyen problémát az előfizetésével kapcsolatban.
A vezetékesinternet-előfizetőkhöz hasonlóan mára már a mobilnetes ügyfelek közel háromnegyede is elégedett a szolgáltatója által teljesített letöltési sebességgel, ami a mobil- és vezetékes rendszerek egyre nagyobb helyettesíthetőségét mutatja. Ugyanakkor 2017 óta nem változott azok aránya, akik szoftveres úton megmérték internetkapcsolatuk sebességét valamely e célt szolgáló weboldalon: a piackutatásban részt vevők 52%-a mérte vezetékes kapcsolata, míg 38%-a mérte mobilkapcsolata sebességét, leginkább amiatt, mert lassúnak találták vagy ellenőrizni kívánták a szolgáltató vállalását.
Átláthatóság és a sebességértékek szerepeltetése
Az ellenőrzés több olyan szolgáltatói gyakorlatot, hiányosságokat is feltárt, amelyek aztán hatósági intézkedést vagy további vizsgálatot igényeltek. A szolgáltatók általános szerződési feltételeiben (ÁSZF) és egyedi előfizetési szerződéseikben ugyan rengeteg az információ, de a szolgáltatók bizonyos esetekben nehezen érthető, kevésbé felhasználóbarát módon tálalják ezeket. Ezen kívül a szolgáltatók csak a saját csomagjaikat ismertetik a weboldalaikon, ahonnan nem linkelnek egyetlen olyan oldalra sem, ahol több szolgáltató csomagjainak összehasonlítására lenne lehetőség. Bár mindegyik szolgáltató ismeri az NMHH internetmérő szolgáltatását, a szelessav.net-et, annak linkjét mégsem tüntette fel egyikük sem a honlapján, pedig az alkalmazással objektíven meg lehet ismerni a hálózatok mért sebességeit, illetve mobilhálózatoknál azok lefedettségét és elérhetőségét.
A feltüntetett információkon belül a szolgáltatók ugyan közzéteszik az internet sebességére vonatkozó adatokat, de nem az EU-rendeletben előírt sebességparamétereket alkalmazzák – mint például mobilhálózatok esetén a becsült maximális és a hirdetésekben megadott le- és feltöltési sebességet –, és azokat sem teszik könnyen elérhetővé. Azt sem foglalják össze világos, könnyen érthető módon, hogy ezek a minőségi paraméterek a gyakorlatban hogyan befolyásolhatják az internet-hozzáférési szolgáltatásokat, különösen a tartalmak elérését, illetve az alkalmazások és szolgáltatások használatát. Az NMHH Szélessáv.net oldalának adatai megerősítik: a szolgáltatók számos esetben az elérhető sebességek menedzselésével képesek jelentősen befolyásolni a szolgáltatás pillanatnyi minőségét és ezáltal a fogyasztói élményt anélkül, hogy nyilvánvalóan tiltott forgalomszabályozási eszközöket alkalmaznának.
Egy esetben indult eljárás
A hatóság a vizsgált időszakban egy esetben indított hatósági eljárást a hálózatsemlegességi szabályok vélt megszegése miatt a Telekom díjcsomagjai kapcsán. A szolgáltató 2017-ben vezette be a „Net Korlátlan” nevű csomagot, amely a belföldi korlátlan internetezés mellett 15 GB adatforgalmat is biztosított az EU-ban, és biztonsági okokra hivatkozva bizonyos forgalomtípusoknál (P2P, VPN) és használati módoknál (Bittorent) a mobilinternet használatát a díjcsomag kínált sebességéhez viszonyítva jelentősen csökkentett sebességgel tette lehetővé. A csomag értékesítését a szolgáltató időközben ugyan beszüntette, de a már leszerződött ügyfeleinek továbbra is elérhetővé teszi. Emellett a Telekom „Korlátlan Net” néven új díjcsomagot indított, a megszüntetett díjcsomag változatlan feltételeivel. Mivel az NMHH ellenőrzése alapján a szolgáltató a sebességcsökkentéssel valószínűleg konkrét tartalmakat különböztetett meg, vagyis nem biztosította az egyenlő bánásmódot a tartalmak között, a hatóság 2019 májusában hatósági eljárást indított a „Net Korlátlan” és a „Korlátlan Net” díjcsomagok miatt. A eljárás jelenleg is folyamatban van.
Kevesen olvassák el az egyedi előfizetői szerződést és az ÁSZF-et
A jelentés tartalmazza az NMHH háromezer fős, országosan reprezentatív piackutatásának eredményét is a hazai internethasználatról a 16 éves és idősebb, Magyarországon élő internetezők körében. A 2018-as kutatás eredményei szerint 2017-hez képest nem változott a hazai internetezők túlnyomó többségének véleménye azzal kapcsolatban, hogy az internetnek szabadnak és korlátozásmentesnek kellene lennie, amelyhez mindenkinek alanyi jogon és egyenlő eséllyel kellene hozzáférnie.
Az internet-előfizetési szerződés megkötésekor az előfizetőknek továbbra is csak egy kis hányada kellően türelmes vagy motivált ahhoz, hogy az egyedi előfizetői szerződést és az ÁSZF vonatkozó részeit alaposan áttanulmányozza. Ugyanakkor az előfizetők közel negyede próbált már valamilyen őt érdeklő információt megkeresni akár az ÁSZF-ben, akár az egyedi előfizetői szerződésben, s bár többnyire meg is találták azt – a találati arány 84-86%-os volt –, az esetek közel felében ez nehézséget okozott nekik.
