Miért fontos a digitalizáció a pénzügyi szektorban, hogyan viszonyulnak a fintech cégekhez és a startupokhoz az ágazat hagyományos szereplői – többek között erről is beszélt az mmonline.hu-nak adott interjúban Jakub Grzechnik a Visa közép-kelet európai termékigazgatója. A szakember elárulta azt is, hogyan ment meg többmilliárd dollárt a mesterséges intelligencia.
– A digitalizáció kulcsszerepet játszik az ügyfélélmény növelésében a pénzügyi szolgáltatásoknál. Véleménye szerint a szektor legnagyobb szereplői mennyire tartják ezt fontosnak, illetve a Visa mit tesz az ügyfélélmény növelésére?
– A digitalizáció több szempontból is rendkívül fontos a pénzügyi szektorban. Egyrészt az ügyfélélmény javításában kulcsszerepet játszik, hiszen ma már a fogyasztók is egyre több digitális megoldást használnak és elvárás, hogy akár a vásárlásaik során, akár a pénzügyeik intézésében is élvezhessék a digitalizáció előnyeit. Másrészt a pénzügyi vállalkozások saját, belső működése miatt is fontos, hiszen az új rendszerek, technológiák lehetővé teszik, hogy hatékonyabban dolgozhassanak. A Visa számára persze nem újdonság a digitalizáció, hiszen a kártyatranzakciók mögött már évtizedek óta digitális információk állnak. Most viszont már ott tart az infrastruktúra és a technológia, hogy tulajdonképpen a műanyag kártyákra sincs szükség, elég csak a digitálisat létrehozni és azt közvetlenül az ügyfél telefonjára eljuttatni, ahogyan arra több banknál is láthatunk már példát.
– Ázsiában már nagyon népszerű, de Európában és Észak-Amerikában is terjed a mobilos fizetés, Afrikában pedig a helyi adottságok miatt sokan nem is találkoznak bankkártyával, csak mobilos megoldással. Ez a változás hogyan hat a kártyakibocsátó-cégekre, mi lesz a szerepük az átalakuló ökoszisztémában?
– Azt gondolom, hogy az a tény, hogy egyre több ember használ valamilyen formában elektronikus fizetést azt eredményezi, hogy Visa relevánsabb most, mint eddig bármikor. Mi adjuk a gerincét azoknak a fejlesztéseknek, amelyek lehetővé teszik az ügyfélélmény növelését. A nap végén ugyanis, az ügyfél akár külföldön, nyaralás közben szeretne vásárolni, akár webshopból vesz valamit, a kártyainfrastruktúrát használja.
– Az elmúlt években a felhőalapú számítástechnikáról, majd a blockchainről, mostanában a mesterséges intelligenciáról (MI) beszél mindenki. Véleménye szerint milyen megoldásokról szól majd a következő néhány év?
– Azt gondolom, hogy mára eljutottunk oda, hogy tényleg kezdjük használni a mesterséges intelligenciát. A bankok, pénzügyi intézmények, és Visa is él ezzel a lehetőséggel. Mi például a csalások felderítésére és megelőzésére vetjük be, az MI segítségével valós időben elemezzük a kártyaforgalmat a hálózatunkon globális szinten. Minden évben többmilliárd dollár értékű csalást előzünk meg azzal, hogy felderítjük a szokatlan, az általánostól eltérő mintákat. Egy másik technológia, ami releváns és átalakítja az iparágunkat a dolgok internete, az IoT. Bár kezdetben ez inkább egy játékszer volt – olyan funkciókkal, mint hogy a hűtő maga tudott tejet rendelni, ha elfogyott – de ma már az autóban, a mobilban, az otthoni digitális asszisztensben is ott van ez a technológia, kényelmesebbé teszi az életünket.
– A környezetvédelem, a klímaváltozás ütemének lassítása kiemelt témává vált az elmúlt hónapokban. Mit tehetnek ezügyben a globális nagyvállalatok, a Visa-nak milyen kezdeményezései vannak?
– Több kezdeményezésünk van az ökológiai lábnyomunk csökkentésére. Egyrészt a saját infrastruktúránkon olyan fejlesztéseket valósítottunk meg, amelyeknek köszönhetően elmondható, hogy az épületeink 70 százaléka már Green minősítést kapott. Az adatfeldolgozó központjaink kapcsán pár éve tettünk nagyon komoly vállalást, azt a célt tűztük ki, hogy teljesen átállítjuk őket megújuló energia használatára. Emellett sokkal kevesebbet utazunk, például a régióban is minden irodánkban van videókonferencia rendszer, ezzel is csökkentjük az ökológiai lábnyomunkat. Persze a digitalizáció is segít ebben, elég csak arra gondolni, hogy kevesebb papírt használunk.
– Az elmúlt években sok konferencián jött elő, hogyan alakul a pénzügyi szektor régi, nagy szereplőinek és a fintech cégeknek a viszonya. Most már sokan úgy gondolják, csak együtt boldogulhatnak. Ön mit gondol erről, valóban így van? Visa-nak vannak startup-együttműködései?
– A Visa sokat dogozik együtt fintech cégekkel, több mint 100 partnerünk van. Emellett befektetünk Európában és a világ más részein is innovatív pénzügyi vállalkozásokba, hogy hasznosíthassuk az ötleteiket, innovatív technológiájukat. A Visa az egyik első olyan cég volt, amit fintechként lehetett leírni. Azt látjuk egyébként, hogy a teljes iparágban is inkább az a jellemző, hogy a bankok és a fintechek az együttműködési lehetőségeket keresik.
– Sokan tartanak attól, hogy küszöbön áll egy újabb gazdasági krízis, bár talán nem akkora, mint a 2008-2009-es volt. Mit gondol erről, és hogyan készüljenek fel az emberek és a vállalkozások?
– Nem vagyok közgazdász, így szakértő sem ebben a témában, de a saját tranzakciós adatainkon egyelőre nem látszik, hogy lassulás jönne. Ha ez mégis bekövetkezne, akkor azt tudom javasolni mind a magánszemélyeknek, mind a vállalkozásoknak, hogy nagyon figyeljenek oda arra, hogy milyen mértékben adósodnak el.
